Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-01-19 / 1. szám

9 1997. JANUÁR 19. SZEKSZÁRDI SZENTGYÖRGYI KÁLMÁN EMLÉKEZÉS - 111 ANEKDOTA - DERŰS PERCEK REPÜLŐKRŐL ÉS MÁSOKRÓL A fényszennyezésről... A civilizációs ártalmak ritkábban emlegetett fajtája ez, mivelhogy a fény szagtalan. Vajon gondulunk-e néha arra, hogy mennyi elpocsékolt energia kell ahhoz a fénymennyiséghez, amely a városokban például teljesen elfedi a Tejutat? Konrád Lorenz írja, hogy „A természettől való általános, egyre fokozódó elidegenedés nagymértékben okolható a civilizált emberiség esztétikai és etikai eldurvulásáért. A felnövekvő generáció hogyan tanulhatná meg bárminek is a tiszteletét, ha maga körül csak emberkéz alkotta környezetet talál, ami sokszor még talmi és visszataszító is? A nagyvárosokban még a csillagos eget is elrejtik előle a toronyházak és a légszennyeződés." Senkinek sincs joga elrabolni a ma emberétől és a jövendő nemzedéktől a csillagos égbolt látványát, értékes örökségünket. Tudom, hogy a fényszennyeződésnél fontosabb problémák is vannak manapság, de legalább bemutató csillagvizsgálóinkat mentesítsük e hatás alól, mert különben hogyan teljesíthetik azt amire hivatottak, amiért létrehozták ezeket. Arról, hogy mit kéne tenni... annak érdekében, hogy ez a helyzet kedvezően változzon. Kulin Gyurka bácsi Jóslata" immár beteljesedett: kis csillagdánkra ránőtt a város, környékét kivilágították. Úgy gondolom, hogy sokkal jobb helyet úgy sem találnánk a csillagvizsgáló számára, ezért az maradhatna az Alisca szálló mellett is, de, hogy legyen is miért idejönni, a következőket kellene megcsinálni: - legalább I km-rel megemelni a kupolát a takartság csökkentése érdekében, - a közvilágítási lámpákat áthelyezni vagy lejjebb tenni, - bevezetni a villanyt, - WC-t, kézmosót létesíteni. Egyelőre ezekre kellene valamilyen megoldást találni, hogy a technikai berendezést fejleszthessük és a szolgáltatást magasabb színvonalra emelhessük. Megköveteli ezt tőlünk a tudomány tisztelete, szeretete is, mert csak így tudunk annak szépségéből, tisztaságából mindenkinek juttatni, hogy ezáltal is javulhasson életünk minősége. Munkám egyetlen célja e szép tudomány ismereteinek közkinccsé tétele. Dömény Gábor * Egyesületünk, melynek alapcélja, hogy ez a város még 2000-re, még a mi életünkben, még unokáink életében is „lakható", emberközpontú értékekkel bíró legyen, - fontosnak tartja megbecsülni ezt az értéket - s ha módja van, segíteni fennmaradását. Ezúton is kéljük mindazon szekszárdiakat, egyéneket, cégeket vagy vállalkozókat, akik akár természetben, akár anyagiakkal tudnák segíteni a csillagvizsgáló megmaradását és funkcionálását, hogy keressenek bennünket. (Lakható Szekszárdért Egyesület 7100 Szekszárd, Mártírok tere 10. Tel.: 74/ 316-722) Születésnap ürügyén Emlékezés egy tragikus véget ért Malév-kapitányra A Szekszárdon élő Szentgyörgyi Kálmán közismert személyiség a városban. Mióta a közelmúltban könyve jelent meg a Szekszárdi Nyomda Kft.-nél, azt is tudni lehet róla, hogy testvére volt a tragikus körülmények közepette elhunyt, kiváló Malév-kapitánynak, Szentgyörgyi Dezsőnek. A II. világháború magyar ásza, a kecskeméti Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőezred névadója 1971ben repülőszerencsétlenség áldozata lett Koppenhágában: ha élne, most januárban töltené be 82. életévét. Szentgyörgyi Kálmán 111 anekdota repülőkről című művében állított emléket testvéröccsének, aki egyébként gyakorta megfordult Szekszárdon is: egyik ilyen látogatásáról szól az alábbi történet. Tam Józsi bácsinál Szekszárdon a Bezerédj utcában voltunk lakásbérlők akkoriban, így ha jó borra volt szükségünk, vagy a kedves jó barát Neiner Jancsiékhoz vagy Tam Józsi bácsiékhoz mentünk. Ircsi és Dezső voltak vendégeink. Felbiztattam őket, a hirtelenszőke szépaszszony Ircsit, meg a hirtelenbarna, pirosképű Dezsőt, gyertek el velem a Tam Józsi bácsihoz. Vasárnap délelőtt 10 óra volt. Józsi bátyámnak bemutattam az én legkedvesebb vendégeimet, ezt a szép párt. Büszkén mondhatom, hogy nagy szeretettel fogadott bennünket. Elmondtuk: - Jó bor kéne Józsi bácsi! - Hát ennek aligha lesz akadálya, csak kiválasztani nem mindig könnyű! Ennek jegyében fogtunk neki és kezdDr. Gaál Attila a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum igazgatója, búvár régész november óta Dél-Afrikában dolgozik. A világon egyedül a magyar Octopus Tengeri Régészeti Kutató Egyesület tagjai kutathatnak a Jóreménység fokánál rég elsüllyedt kereskedelmi és hadihajók után. Az igazgató úr egyik alapító tagja a csoportnak. Terveikről, fokvárosi „előutazásukról" már olvashattak a Szekszárdi Vasárnap hasábjain. Az „igazi" expedícióról a Tolnai Népújság számol be részletesen. KOPPENHÁGA 1971-1996 ÉS tük ennek a vasárnapnak a felszentelését. Nem akarom hosszúra nyújtani a kis történetet, csak annyit mondok: Józsi bátyám bemutatta a világjáró pilótának és szép szőke feleségének, mi az, hogy jó bor és mi az, hogy vendégszeretet. Szóval, dolgozott az üveglopó és nyalogattuk a borokat rendesen. Én ilyen kedves hangulatban még nem láttam fehér hajú házigazdánkat... „Szerencsénkre" felzendült a déli ha'iMT'i-r". i, rangszó. Szedtük a sátoriánkat. Ölelésekkel búcsúztunk. A világjáró Dezsőt arra kérte Józsi bácsi, azzal bizonyítsa be, hogy most jól érezte magát, hogy írjon egy képeslapot! Dezső szótartó úr volt, alig telt el két hét és Afrikából, Kairóból küldött egy nagyon szívélyes hangú képeslapot Józsi bácsinak, aki boldogan nyugtázta: „tényleg stramm gyerek ez a Dezső! Ilyenek ezek a repülőgyerekek..." Kalandos kutatás Afrikában