Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-03-16 / 5. szám

1997. MÁRCIUS 16. , SZEKSZÁRDI fASARNAP 11 Ki ő? 1. Magyar író és költő, a Nyugat köré csoportosult modern próza és líra mestere, a tárcaírás, a műbírálat és az impreszszionista novella műfajteremtője. ^^ Szabadkán született (1885), apja g^Páziumi tanár volt, írogató ember maga is. A költő a Budapesti Egyetemen tanult, ahol barátságot kötött Babits Mihállyal és Juhász Gyulával. 3. 1906-tól a Budapesti Napló belső munkatársa, 1908-tól pedig a Nyugat rendszeres szerzője lett. 4. Első önálló versgyűjteményét: Négy fal között (1907) Ady ironikus kritikával fogadta. 1910 meghozta számára az első komoly sikert. Ugyanebben az évben jelent meg a kenyér és bor, majd a Kártya című vallomása az éjszakai életről. E művekben a valóságon túli elemek nagy erővel hangolják az olvasót az ábrándozásra. 5. 1913-ban feleségül vette Harmos Ilonát, s ettől kezdve még többet dolgozott, hogy eltarthassa a családját. 1914ben adta közre Modern költők címmel virtuóz műfordítás-gyűjteményét. 6. Az 1924-es évet két remek kisregény Németh Judit oldala fémjelzi. Az egyikben egy kisvárosi vénlány sorsa, a másikban egy vidéki tanár megrázó tragédiája elevenedik meg. 7.1922-24 között írt versei őszies, bús tájakra visznek minket, ahol a költő nagyon is otthon érzi magát. 8. Művészetének egyik csúcspontja az a regény, amelynek hősnője egy vidéki cselédlány, s az a tragédiája, hogy elszakadt a falujától. 9. 1930-ban az írótársai között is népszerű, sok nyelvet beszélő költő a Magyar Pen Club elnöke lett. 1931-ben Angliában megkapta a legjobb magyar író díjat, ekkor Galsworthy köszöntötte. 10. Novellaciklusa - több, mint 10 év hangulatai, elmélkedései - egy „másik énjét", a gátlástalan ifjúét vetíti elénk, részletes lélekelemzéssel. 11. Összegyűjtött elbeszélései Tengerszem címmel 1936-ban jelentek meg, de az ünneplésben már nem lehetett része, mert még ez évben meghalt. 12. 1940-47 között összes munkáit kiadja a Nyugat, Illyés Gyula előszavával. Az 50-es évek elején nem jelenhetett meg írása. (Előző rejtvényünk megoldása: Gábriel Garcia Marquez. Könyvjutalmat nyert (Horváth Györgyné szekszárdi olvasónk). N. J. Pírral szegezett égbolt Nemrég adtunk hírt Darvas Ferenc Vásárlatolgatás című verseskötetéről, s íme, máris itt van az újabb, immár a nyolcadik, a Pírral szegezett égbolt. A többihez képst talán még exkluzívabb - fóliázott színes borítóval ellátott könyv illusztrációit neves művész, Tavaszy Noémi készítette. (A kiadvány támogatói között találjuk a MATÁV Pécsi Igazgatósága és a Tolna megyei önkormányzat elnöke mellett Szekszárd Város Művelődési Bizottságát is). „Földünk, az Univerzum szépséges oázisa olyan sérülékeny, mint az ember. Az ember magát próbálja gyógyítani, ha beteg. De ki gyógyítja bolygónkat?" - teszi fel a kérdést a kötet hátoldalán található ajánlásban maga a költő, azaz Darvas Ferenc. Műveiben ugyancsak ez a fajta mélység, illetve magasság érhető tetten, ezt igazolandó közöljük alábbi versét. Vonalak Bennünk is élnek vonalak mert vonalak, pontok vagyunk vonalakból áll ez a világ utánunk kis nyomokat hagyunk. Él-e majd tovább a vonal ha rövidül, vagy hosszabbodik vagy úgy bújik el észrevétlen hogy semmissé zsugorodik? KÖNYVSAROK rejtély a magyar irodalomból Szamlalan rejtély maradt megoldatlanul irodalmunk zivataros évszázadaiban, kutatók gyakran egy élet munkáját áldozzák annak, hogy egyetlen homályba rejtőző titokra fényt derítsenek. Kinek a fantáziáját ne mozgatnák meg az olyan kérdések, mint például: Miért hamisították a nyelvemlékeket? Mi volt Janus Pannonius igazi neve? Kik voltak a nagyidai cigányok? Ki volt Fatia Negra? Átírta-e Arany János Az ember tragédiáját? Mi történt Lédával Ady haláa után? Középiskolások, egyetemisták haszonnal az irodalom iránt érdeklődők pedig nagy élvezettel forgathatják ezt az igen magas tudományos igénnyel megírt, ugyanakkor olvasmányos és gazdagon illusztrált könyvet. Nem éppen olcsó (2850 Ft), de a könyvtárból is kikölcsönözhető. N. J. Hűsek Rezső zongoraestje Február 27-én a Művészetek Házában ismét együtt voltak azok, akik számára Hűsek Rezső személye garanciát jelent az európai billentyűs zenében való elmélyülésére. Több, mint 40 évvel ezelőtt, pályája kezdete óta döntő fontosságúnak tartja, hogy az elhangzó műveket műismertetés készítse elő a hallgatók számára, amely megfelelő szerkezeti, történelmi, illetve életrajzi áttekintést nyújt. Először Beethoven Waldstein szonátáját hallhattuk. Op. 53-as, Cdúr szonátáját Beethoven első mecénásának Ferdinánd Waldstein grófnak ajánlotta. Ez a mű a mester egyik legcsodálatosabb alkotása, mert a komor és drámai művek között ez a darab a legderűsebb, legoptimistább kicsengésű. Előadása olyan technikai és zenei nehézséget jelent, ami csak kevesek számára teszi lehetővé hiteles megszólaltatását. Az előadó teljes biztonsággal uralta a nagyszabású művet, ezentúl rendkívül ihletett pillanatokkal varázsolta el hallgatóságát. Kodály Zoltán legnépszerűbb zongoradarabjával, a Marosszéki táncokkal igyekezett Hűsek Rezső magára vállalni, hogy megemlékezzen a 20. századi magyar zeneszerzés egyik legnagyobb alakjáról, halálának 30. évfordulóján. Ezt annál is inkább kötelességének érezte, mivel pályájának kezdete egybeesett a Kodály-módszer indulásával. Ezt követően Isaac Albeniz „Granada" című lírai szerenádja és a Malaguena című délspanyol táncdal hangzott el. Mindkét zongoradarab felüdüléstjelentett a nagy fajsúlyú művek között. Az előadó neve elválaszthatatlanul összefonódott Liszt nevével. Ezúttal a Funerailles és a Manók tánca koncertetűd előadásával adózott Liszt művészetének. A Funerailles alcíme: 1849 október, amely Batthyány Lajos és a 13 aradi tábornok kivégzésére utal. A szélsőséges indulatoktól fűtött drámai zeneművet szuggesztív előadás tette élővé. A Manók tánca virtuóz előadásmódja szerencsés zárószáma volt a hangversenynek. A közönség lelkes tapsait az előadó két ráadásszámmal köszönte meg. A szakma egyöntetű véleménye szerint Hűsek Rezső a tőle megszokott alapos felkészültségen túl, úgy tűnik egyre fiatalosabb energiával, még mindig képes a fejlődésre. LOZSÁNYI TAMÁS