Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)
1997-03-02 / 4. szám
1997. MÁRCIUS 2. SZEKSZÁRDI 9 • • képviselőket előtérbe helyezni a pártok által delegált képviselőkkel szemben, mert a pártok által delegált képviselők mást sem csinálnak, csak azt, amit Csáki alpolgármester úr frakcióvezetőként kiad, hogy melyik gombot kell megnyomni. Kocsis Imre Antal: - Képviselő úr bizonyára nagyon jól ismeri az önkormányzati törvényt, ez nem különböztet meg elsőrendű és másodrendű képviselőket. (...) Uraim, ügyrendi indítványom van, zárjuk le ezt a vitát, hiszen ebben a kérdésben nincsen már olyan új információ, amit egymásnak el tudnánk ^mondani. Aki egyetért... visszavonom, hogy nincs új információ, ennek ellenére javaslom, hogy záijuk le a vitát, mert ezen a ponton tovább már nem tudunk jutni. Aki ezzel egyetért, igen gombbal szavazzon. Köszönöm, a közgyűlés kilenc igennel, öt tartózkodással, hat nem szavazattal tovább kíván vitatkozni. (...) Következik Csáki Béla alpolgármester úr. Csáki Béla: - De jó lenne dr. Tollár Tibor képviselő úr, ha így működne a frakció, ahogy itt vázolta. Sajnos nem így működik. S elmondta, hogy itt az MSZP lenyeli a | helyeket. Csináljunk egy összegzést. A polgári pártok (héttagú frakció) három főt delegálnak az iskolaszékbe. A héttagú MSZP három főt, az öttagú SZDSZ kettőt, a négy tagú függetlenek egyet, egy fő pedig a (polgármesteri) hivatal dolgozója. Kérdezem akkor, hogy hol jelentkezik itt a szabaddemokrata-szocialista előrenyomulás? Kocsis Imre Antal: - Következik Nyerges képviselő úr. Nyerges Tibor: - (...) Arra, hogy Csáki Béla szakmailag mit tart elfogadhatónak és hogy minősít valakit, arra csak annyit kedves Csáki Béla, hogy én taníthatnék ebben az intézményben (a Bezerédj István Szakközépiskolában), nekem van olyan diplomám is. Ezzel nem henceghetne itt mindenki, különösen nem a felszólaló Csáki Béla, aki nagyon furcsa diplomapárosítással rendelkezik és így próbálja vezetni Szekszárd város közoktatását. Ez sajnos a véleményalkotásban is mutatkozik, ugyanis a politikai főiskola filozófia szakkal megtetézve körülbelül olyan, mint annak idején a kétéves jogi kar. (...) Ha már itt tartunk a szakmaiságunknál, talán tetszett volna Csáki Bélának is végigjárni a szamárlétrát, s nem holmi apparátusbeli szórakozással tönkretenni Szekszárd város közéletét annak idején, s most is megpróbálni ugyanezt. Én nem a KISZ-ben kezdtem a karrieremet, nem a pártapparátusban folytattam, nem voltam városi párttitkár, én bizony rendes tanító voltam, elvégeztem az egyetemet is, csak azért mert hittem, hogy a tudás egyszer hatalom lesz. Úgy látszik, hogy nem az. (...) Maradtak a régi jó elvtársi kapcsolatok, hadd működjön a világ, az ország, a város nagyobb dicsőségére. Kocsis Imre Antal: - Ez az a pont, melyen ismételten fel kell hívnom a közgyűlés figyelmét arra, hogy egymás sértegetése csak önmagának a lejáratását eredményezi. Az iménti felszólalás tulajdonképpen önminősítő felszólalás volt, bármi volt is annak a tartalma. (...) Ügyrendi kérdésben kért szót Nyerges képviselő úr. Nyerges Tibor: - Visszautasítom polgármester úr minősítését, váljunk ezzel még egy évet, majd a választóink eldöntik, hogy amit én mondtam, igaz-e. (...) Kocsis Imre Antal: - (...) Nem önt minősítettem, a felszólalása minősítette önt, képviselő úr. Ot éve írtuk Öt évvel ezelőtt, 1992. március elsején megjelent lapszámunk 2. oldalán A későn jövők fizetnek című írásunkban a gépjármű-súlyadó bevallásról adtunk információkat Scheffer József, a polgármesteri hivatal adócsoportjának vezetője elmondta: a késlekedők mulasztási bírságot kell, hogy fizessenek. „ - Sajnos, akik ezek után hozzák a bevallási lapot, azok már mulasztási bírságot kelt, hogy fizessenek. Ennek mértéke a késés idejével arányos, így mindenkinek, aki nem teljesítette eddig kötelezettségét, csak azt tudom tanácsolni, hogy minél előbb pótolja a hiányt, mert a későbbi teljesítés nagyobb bírságot von maga után." Március 1-8-ig szekszárdiak Binghamptonban címmel olvashattunk inteíjút ugyanezen az oldalon Kocsis Imre Antal polgármesterrel. „- Milyen céllal és kik utaznak az USA-ba? - Az amerikaiak meghívására érdekvédelmi szervezetek, illetve az önkormányzat vezetői utaznak, hogy az ott már működő gazdasági kamarák tevékenységét megismerjék. A delegáció tagjai: dr. Fischer Sándor (Kisosz), Módos István (Iposz), Fodor Tibor (ISZTV), Baranyai Kálmán (MTESZ), Szeifert Dezső (a hivatal részéről, mint a létrehozandó érdekvédelmi csoport vezetője) és jómagam, mint az önkormányzat vezetője. - Bár a városnak pénzébe nem kerül, a tenngerentúlra utaznak és van, aki ezt illuzórikus, távoli megoldásnak látja, szemben a földhözragadt magyar viszonyokkal... - A gazdasági élet tele van véletlen találkozásokkal. Óriási üzletek múlnak a véletlenen és profi menedzsereknél is jó aránynak számít, ha százból két-három tárgyalás eredménnyel végződik. Az elmúlt időszakban a városban több ezer tárgyalást folytattunk és ez az amerikai lehetőség csak néhány a több ezerből." A 3. oldalon Kis Pál István beszélget Serényi Istvánnal, a gazdasági kibontakozást segítő kanadai KESZO nevű szerveződés munkatársával. „- Nekünk itt Szekszárdon se gyógyvizünk se autópályánk. Mit tud majd ajánlani az önkormányzatunknak? -De van vörösbor és szőlőkultúra, van színes folklór, példátlan kincs a Gemenc vadászterület és sorolhatnám. Amit viszont még ennél is fontosabbnak tartok, hogy itt számtalan egyéni vállalkozói és vállalati kísérlet, nem kevés jó! bevált akció zajlik. A baj csak az, hogy minden koordináció nélkül. Javaslatom többek között e feltőnö hiányosság felszámolására irányul majd. Megfontolásra ajánlom majd az önkormányzat mellett működő bizottság létrehozását, kizárólag olyan kiváló szakemberekből, akiknek közvetlen gazdasági érdekük az általuk képviselt üzletág vagy vállalkozás propagálása, hatékony menedzselése." Már öt évvel ezelőtt is létezett olyan nagyvállalat Szekszárdon, mely különböző manőverekkel igyekezett elkerülni, vagy meglassítani a véget. A TOTÉV a kft.-sítéssel próbálkozott... „A kft.-k remélhetőleg valóban életképesek lesznek. Nyilván akadnak majd sokan a most elbocsátás előtt álló 300 emberből, akiknek nem lesz helye egyikben sem, s akik - végkielégítés ide vagy oda - nem tudnak maguknak egzisztenciát teremteni. Vesztesek lehetnek azok a hitelezők is, akik nem jutnak a pénzükhöz. A privatizáció valahogy mégis megvalósul, az életképtelen nagyvállalat megszűnik. Megszűnöget. A pillanatnyilag egységes telep működtetése, a bérlők kiszolgálása, a vámudvar és vámszabadterület lehetőség szerinti eladása, a fölszámolás teljes véghezvitele még egy darabig elhúzódhat. A kár néhány évig is. S nemcsak manapság, öt évvel ezelőtt is gondot jelentett a vállalkozóknak a könyvelés. A 11. oldalon Rostás Ilona Magad uram, ha könyvelőd nincsen című írásában a könyvvezetési tanfolyamokról közöl egy jellegzetes „élőképet". „Eddig mintegy százhúszan hallgatták meg az alapvető tudnivalókat, de a jelentkezők csak jönnek, egyre jönnek... A bemutatkozásnál kiderül, hogy akad párt, gmk., betéti társaság, kft. képviselője ugyanúgy, mint kiskereskedő és kisiparos. Van, aki általános - elméleti és gyakorlati - ismeretekre szeretne szert tenni, mások kifejezetten a jogi buktatókra kíváncsiak és mindazokról a Jtnomságokról" hallani szeretnének, amire az APEH - úgymond - utazik. Mindezt azonban csak egy haladó kurzusban, azaz a gyakorlat során lehet elsajátítani, mert a néhány délutános tanfolyamon mindenre nem lehet fölhívni a figyelmet. A kezdőknek, s-ma még kicsiknek ezért többnyire kényszermegoldás a könyvelő nélküli „magad uram..." munka, s a saját káron való okulás." Lesz-e dózsás feltámadás címmel Bálint György a 12. oldalon Teszler Vendel vezető edzőt faggatta a labdarúgócsapat esélyeiről. „Amolyan zárszóként arról faggatom a vezető edzőt, hogy van-e valami szakmaifedezete annak, hogy egy olyan tavaszt produkáljanak, mint két évvel ezelőtt, amikor a kieső helyről kapaszkodtak fel az ötödikre. Egy ehhez hasonló szerepléssel állíthatná maga mellé az önkormányzatot, s a ma még nem létező szponzorokat. Teszler kissé szkeptikussá válik: „Nehéz ügy, mert akkor - éppen Varga és Süveges révén - olyan játékosokkal rendelkeztünk, akik rossz csapatjáték esetén is meccseket eldöntő gólokra, gólpasszokra voltak képesek. Persze az őszinél lényegesen jobb szereplésre (13. helyen állnak - szerk.) adott a lehetőség. " - Mint tudjuk, a jobb szereplés, azaz az NB Il-ben maradás - végül is nem sikerült...