Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-12-21 / 22. szám

0 > . íiL 1997. DECEMBER 21. VASÁRNAP 13 Kik az angyalok? Az angyalok légből kapott teremt­mények, a paradicsomban laknak Jé­zussal, a Szűzanyával és a szentekkel együtt. Oldalt két hattyúszárnyuk van, a fejükben aranykarika. Ök Jézus feles­küdött testőrei, mindig állnak, sose ül­nek vagy fekszenek le. A legöregebb egy sárga trombitán játszik. A jelenlegi angyalok azokból lettek, akik nem lázadtak fel Isten ellen. De az egyik, a Lucifer, tanító úr kérem! Alig termett meg, azt mondta Istennek: „Miért csak ön lehet Isten és mi nem? Ez nem igazság!" Aztán összeszedett négy-öt ugyanolyan lövött agyú an­gyalt és közösen fellázadtak. Isten ak­kor fogta ezt az idegesítő társaságot és lebuktatta őket a pokol fenekére. Az­tán meggyújtott egy öröktüzet és el­ment. Attól a pillanattól kezdve az ad­dig fehér angyalok megfüstölődtek, két s^^szarvuk nőtt és a hattyúszárnyuk d^rcvérré változott. Undorító! A jó angyalok viszont nem lázadtak fel soha, és karácsonykor körbeállnak Jézus fölött. Részlet Marcello D'Orta Isten in­gyér teremtett bennünket című köny­véből Tarbay Ede: Szállingó Puha hó, szállingó, ezüst-szőrű kiscsikó, nevetés a csengője, gyertyafény a gyeplője, jégsőrényes, szeme szikra, csillagot rúg víg patkója, puha hó, • szállingó, ezüst-szőrű kiscsikó. Tudod, hogy... a FENYÖPOHÓ barnás, szürkés raj­zolatú szövőlepke? Észak-Európában a legveszedelmesebb erdei kártevők egyike. a FENYŐSZEDER kiválóan repülő éjjeli lepke, hernyója fenyőtűkön él? a KARÁCSONYI CSILLAG más néven mikulásvirág? Piros vagy fehér murvalevelekkel ékes, kedvelt szoba­növény. Meleg éghajlaton öt méter magas bokorrá fejlődik. a KARÁCSONYI KAKTUSZ Bra­zília őserdeiből származó, fán lakó, le­veles kaktusz? Kedvelt szobanövény, 22 °C felett nem virágzik. a KARÁCSONYI RÓZSA pompás fehér virágaival, az Alpok táján hagyo­mányos karácsonyi virág? Kincskeresők I. - Hogy' olvas ez a gyerek, fiam!? ­dühöng apuci. - És az ellenőrzője! Tele van kettesekkel, hármasokkal! Nem igaz, hogy nem lehet megtanulni annak a szerencsétlen költőnek a há­nyatott életútját! Az egri vár védelme sem volt olyan bonyolult, hogy ne le­hetne bemagolni! Addig nem mehet focizni, amíg legalább négyeseket nem hoz haza! - Ne bántsd a gyereket! - tyúkanyós­kodik anyuci. - Igazán jóindulatú! Ké­rés nélkül segít a ház körül. Csak hát a tanulás. Az tényleg nem megy neki. De nem születhet mindenki zseninek! Kü­lönben jófejű. Néha úgy vág az esze, mint a borotva. Nem is értem az egé­szet. Majd kitanul valami szakmát. A mozgásra meg szüksége van! Ugye ismerős e párbeszéd? Ha nem éppen velünk eset meg, akkor ismerő­seinktől hallhattuk. Hány és hány szü­lő háborodik fel gyermeke gyenge tel­jesítményén! S követi kisebb-nagyobb retorzió a „bizony hitvány" bizonyít­ványt, alaposan megkeserítve a gyer­mek- és ifjúkort. No és hány szülő törődik bele a gyengus produkcióba!? Pedig egyre gyakoribb, hogy nem a lustaság, a szórakozottság, a hanyagság a rossz eredmények okai. Hanem vala­mi más. Szerencsére akadnak anyukák - apukák, akik nem nyugodnak bele a gyengébb „zenélésbe" és keresik azt a valami mást, ami miatt normál intelli­genciájú gyermekük nehezen vagy nem tud olvasni, írni, számolni. Szakemberekhez (logopédus, gyógypedagógus) viszik csimótájukat, akik bólintanak: Igen, kedves szülők, a tanulási zavarban szenvedő gyereknél a részképességkiesés talaján kivirult a beszédhiba, a dyslexia vagy a dysgra­phia, esetleg a dyscalculia. Már az ide­gen szavak is kétségbeejtik a szülőket. Teljesítménycentrikus oktatási rend­szerünket ismerve az sem vigasztalja őket, hogy - többek között - Rodin, Pi­casso, Churchill is tanulási problémák­kal küzdött; Thomas Alva Edisont, aki mindössze három hónapig járt iskolá­ba és tanárának az volt a véleménye ró­la, hogy értelmi fogyatékos, egyenesen felejtsük is el. A szülők szomorkodnak is többet­kevesebbet, ám ha így áll a helyzet, hát így áll. De akkor mit lehet tenni az­zal a gyerekkel, aki olvasni ugyan nem tud, de biológiából verhetetlen, min­dent megjegyez, amit anya-apa olvas neki vagy amit az órán hall a tanártól? Mit kezdjünk a műszaki zsenivel, aki­nek fantasztikus ötletei vannak, de nem tudja leírni azokat? Milyen kiutat mutassunk annak, akit 120-as IQ-ja el­lenére kitettek a szakmunkásképzőből, mert eltévedt az irodalom és a történe­lem útvesztőiben? A „szerencsésebb" szülők már az is­kola megkezdése előtt tájékoztatást kapnak gyermekük fejlettségi szintjé­ről, esetleges beszédfogyatékosságáról is, ugyanis a nagycsoportos óvodások között ez irányú szűrést is végeznek a szakemberek. Az eredménytől fiiggően aztán az ál­talános iskola prevenciós osztályába vagy normál osztályába, s mellette rendszeresen logopédushoz járhat a nebuló. A gond felsős kortól kezdődik. Ezeknek a gyerekeknek nincs érvénye­sített érdekvédelmük, nincs elegendő szakember és sajnos így van, sok tanár­kollega hitetlen és intoleráns. Besorol­ják a tanulási nehézségekkel küszkö­dő gyerekeket a buták közé, nem hiszik el, hogy csupán más módszerrel kéne tanítani őket. Hogy az olvasás nekik nem eszköz, hallás után tanulnak. Hogy az írásbeli számonkérés helyett a szóbeli feleltetés is nagy segítség lenne nekik. Ha nem adják meg ezeket a le­hetőségeket, kész, szabályosan elve­szett a gyerek. És akkor ne beszéljünk a középisko­lákról. Pláne az olyanokról ne, ahol az érettségit speciális módszerrel taníttat­va-tanulva szerezheti meg az ifjú. Azért ne emlegessük a többes számot, mert ilyen egy van az országban, Buda­pesten. Vajon miért nincs több? Hisz ily intézmények, osztályok alapítására szabályok, törvények vannak. Vagyis a lehetőség adott. De hát olyan macerás dolgok ezek! Gondoljunk csak bele: gimnáziumot kellene keresgélni, ahol helyet kapna a speciális osztály, pedagógusokat, akik vállalnák a továbbképzéseken való részvételt. S ki kéne dolgozni magát a pedagógiai módszert. Strapás, na. No meg szülőket kéne győzködni, hogy jó lesz ez, csak segítsenek, ne hagyják elkallódni értelmes gyermekü­ket, adjanak értelmet az életüknek. Gyerekek is szükségeltetnek, akik nem adják fel és többek akarnak lenni egy kicsit. A vicces az, hogy van néhány tucat gyerek és szülő, akik mindezt akarták­akaiják. Meg pedagógusok is léteznek, akik segítettek-segítenek. Rajkóné Kiss Ágnes logopédus-gyógypedagógus és kollégái például. Mindent elterveztek, kidolgoztak és azt mondják a szekszár­di és a városkörnyéki érintett gyerekek és szülők nélkül nem ment volna. Az ő biztatásukra hozták létre a Szókincske­reső Alapítványt. Azóta nemcsak ma­gukra, másokra is számíthatnak. Buz­gón írogatják a pályázatokat. Nem eredmény nélkül: a Demokratikus Jo­gok Fejlesztéséért Alapítványtól egy szuper számítógépet kaptak. A szöveg­szerkesztő és a helyesírásellenőrző programnak köszönhetően kevesebb kínlódással jár az írás, végre a tartalom­ra helyezhető a hangsúly. Ezt tekinthetjük biztató kezdetnek. A folytatás több: reményteljes. A gim­náziumi speciális osztály tervezetét el­fogadta a Tolna Megyei Közgyűlés. A tennivalók hullámokban öntik el a kincskeresőket, ám úgy tűnik 1998 szeptembere nevezetes hónap lesz me­gyénkben. Az országban másodikként itt gyakorolhatják törvényadta jogukat ezek a gyerekek. Hogy hol és miként? Arról most ne essék szó. Majd következő számunk­ban. V. Ganszler Beáta Szókincskereső Alapítvány Segíti, védi, képviseli a beszédfogyatékos (beszédhibás, dyslexiás, dyscal­culiás, dysgraphiás) gyerekek érdekeit. Az alapítvány célja: • Továbbtanulási lehetőségek elősegítése, bővítése középiskolai osztály létrehozásával. • Szűrő- és prevenciós munkák kiszélesítése (óvodák, iskolák). • Tanulási zavaros gyerekekkel foglalkozó pedagógusok részére tanfolya­mok megszervezése, támogatása. • Főiskolai hallgatók szakirányú képzésének segítése. • Számítógépes programokkal segíteni a logopédusok munkáját a reedu­káció hatékonyabbá tétele érdekében. • Felkutatni és felvenni a kapcsolatot a megyében és megyén kívül hasonló célú alapítványokkal és társadalmi szervezetekkel. • Segíteni a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekeket. • Ösztöndíjak létesítése a tehetséges gyermekek támogatására. • Tapasztalatcserék szervezése a szakemberek, szülők, a helyi önkormány­zatok képviselőinek részvételével. • Folyamatos gyűjtőmunka megszervezése az alapítványi célok elérése érdekében. Az alapítvány székhelye: 7100 Szekszárd, Wesselényi u. 16. Levelezési cím: 7100 Szekszárd, Csalogány u. 6. I. em. 3. Telefon: 74/317-444 • SZÁMLASZÁM: 11746005-20009458

Next

/
Oldalképek
Tartalom