Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)
1997-12-21 / 22. szám
VI Karácsonyi melléklet 1997. DECEMBER 21. Amit az alma mater adott: útravaló egy életre Garaysta Kétségkívül több kötetre való anyagot is kitenne azon garayista öregdiákok élettörténete, akik a múlt szombaton adtak egymásnak találkozót az egykori alma materben. A résztvevők - jobbára a hatvanas, hetvenes éveket taposó, őszhajú, egyenes tartású emberek - az öregdiák-szövetség fáradhatatlan elnökének, Huba Jánosnak, illetve a Garay János Gimnázium igazgatójának, Lemle Bélánénak a meghívását elfogadva keresték fel ifjúkoruk iskoláját, s nemcsak Szekszárdról. Többen érkeztek Pécsről, de volt aki Kalocsáról, Kiskunhalasról vagy éppen Villányból is vállalta az ideutazást. Az ünnepi beszédek után a jelenlegi diákok hangulatos - karácsonyi előzetesének számító - műsorral is kedveskedtek a megjelenteknek, majd Módos Ernőnek (szintén egykori garaysta) az Aliscavin Rt. vezérigazgatójának köszönhetően borkóstoló várt a vendégekre. A kötetlen beszélgetéssé, baráti eszmecserévé változó találkozó módot adott néhány érdekes sorsú öregdiák megszólaltatására is. Régen, mikor lovon járt A Villányból érkezett Wéber Jánostól mintha az idő is tartana •i öregdiákok - egykor és most Az öregdiák korelnök, Wéber János és az elnök, Huba János valamelyest. Hiszen a garaysta öregdiákok doyenje, korelnöke 1901-ben látta meg a napvilágot, akkor amikor még Ferenc József uralkodása alatt a boldog békeidőkben virágzott a kettős monarchia. Igaz, amikor Szegedről, az ottani középiskolából a szekszárdi Garay János Gimnáziumba került, már 1917-et írtak, tehát javában tartott, sőt a végkifejlet felé közeledett az első világháború, s mindenütt az országban nehezebbé vált az élet. Wéber János azok közé tartozott, akik - mára már talán egyedüliként - személyesen is ismerték a gimnázium első igazgatóját, az 1919-ben elhunyt Wigant Jánost. - Emlékszem rá, egyszer megkérdezte tőlem: tudsz-e németül? Bizony, csak olyan sváb dialektusban - válaszoltam. Nem baj, az nagyon szép - nyugtatott meg. Wéber János nevéhez egyébként egy olyan cselekedet is fűződik, melynek felidézése most, a 40. számú gimnáziumi cserkészcsapat újraalakulása idején igencsak aktuális. Ő szervezte meg ugyanis, már 1919 után a Garay lovascserkész csapatát. - Magyar félvér, illetve hucul fajtájó lovaink voltak. Két hátast a barátaim hoztak, egy pedig az édesapám istállójából került ki. Egy egész őrsöt alkottunk, mindehova lovon jártunk. S az elmaradhatatlan kérdésre, hogy mi a titka a 97 éves kort meghazudtoló testi és szellemi frissességnek, egyszerűen csak így válaszolt: - A mértékletesség. Ajándék szobor a városnak Dr. Joó Ferencet mindenekelőtt arról kérdeztem, hogy talán egyenesen Bécsből érkezett Szekszárdra? Ugyanis az IBM bécsi központjának vezető beosztásból nyugalomba ment munkatársa 1956 után az osztrák fővárosban teremtett magának - tehetsége révén - irigylésra méltó egzisztenciát. - Most nem Bécsből érkeztem, hiszen már van nekem Szekszárdon egy házam - tudtuk meg az örök lokálpatrióta dr. Joó Ferenctől. - Ennek rendbehozatalával foglalkozom, a munka befejezésének határideje ez év szilvesztere, ezt követően pedig szekszárdiként megpróbálok az eddiginél is aktívabban tevékenykedni. Mindig azt szoktam mondani, hogy én Szekszárdon már nem is otthon, hanem itthon vagyok. Dr. Joó Ferenc egyébként 1931től 1939-ig volt a Garay János Gimnázium tanulója. Diákként - a főiskolán is - aktívan sportolt, s most, évtizedek elteltével sincs rajta egy gramm súlyfelesleg sem. - A PEAC színeiben 1943-ban magyar bajnokságot is nyertünk váltófutásban. Még 36 éves koromban is volt minősítési könyvem, mely igazolta első osztályú sportoló mivoltomat. Nyilván ez a kiváló fizikum is hozzájárult ahhoz, hogy dr. Joó Ferenc átvészelje a történelem viharait: minisztériumi munkahelyéről 1945 után egy gyárba kei^^ kétkezi munkásnak, ahonnan nem tagadva meg önmagát, azaz munkaszeretetét - mint többszörösen kitüntetett sztahanovista művezető távozott. 1956 után Bécsbe menekült, majd az IBMnél helyezkedett el, s mind feljebb lépdelt a ranglétrán. Amúgy mellékesen egyszer körbeutazta a földet - Daijeelingben felkereste Körösi Csorna Sándor sírját, Honoluluban a Csendes-óceán hullámaiban gyönyörködött -, de közben nem feledkezett meg Szekszárdról sem: támogatja a gimnáziumot, s neki köszönhető köztéri szobrainak gyarapodása Háry János bronzalakja révén. ^P A tárogatóművész Marth János szívhez szóló tárogatómfutamokkal kápráztatta el a hálás hallgatóságot, azaz az öregdiákokat a találkozó „hivatalos", ünnepi részében. - E hangszeres tudásnak a gyökerei a garaysta cserkészmúltból eredeztethetőek - jelentette ki Marth János. - A cserkészzenekarnak nagyon sok tagja volt, még az akkori igazgató, Róder Pál fia is itt zenélt. Eredetileg klarinétoztam, de ugyebár a tábortüzek elmaradhatatlan tartozéka volt a tárogató, ami messzire hallatszott. így lettem én a tárogatós.