Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-11-16 / 20. szám

10 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1997. NOVEMBER 30. A Penny-s üveg panaszai... ... a halovány holdsugárnál... Hiába na, én már csak ilyen szentimentális vagyok, ha látom a működő tőkét működni. (Fanni erről regényeket tudna mesélni, ha nem lenne hagyományosan szemérmes.) Komolyra fordítva a szót. Szekszárdon - sokunk örömére -van egy Penny Markét Áruház. Autóparkolója, mini játszótere, bő és olcsó (szinte minden igényt kielégítő) áruválasztéka van, és akkor még nem beszéltem az ott dolgozó emberekről. Különösen a csinos pénztárosnőkről, akiknek a kedvessége, előzékenysége még a legmorózusabb vevőt is leveszi a lábáról. Ez köztudott dolog, de nehogy bárki is azt higgye, hogy ez a kis írás fizetett hirdetés, és énnekem az a kutya kötelességem, hogy ódákat, dicshimnuszokat zengjek (hiszen enélkül is óriási az áruház forgalma). Elmondok egy-két apróságot, amelyek pillanatokra ugyan, de károsan befolyásolhatják a már úgy is meglévő vásárlókedvünket. (A rosszkedvünk teléről most inkább nem beszélnék, hiszen még csak ősz van.) Kezdem az elején, a bejárat előtt, ahol a műanyag számzáras (10-20 Ft-os) bevásárlókocsik vannak. Ez a rendkívül elmés szerkezet olykor makacskodik. Ezer szerencse, hogy ez a malőr eddig még egy félpályás útelzárást sem okozott. De gondolom -, ami késik, késik, de végérvényesen soha el nem múlik... Na és a másik, amire a címben is utaltam, az üvegvisszaváltás. Ez sem az ügyfélnek, sem az üvegvisszaváltónak nem öröm. De az élet - az üzleti élet - szükségszerű velejárója, meg kell vele barátkozni... Ha ez végképp nem megy, akkor meg kell tanulni vele együttélni, mint a magas vérnyomással. Higgyék el - tapasztalatból tudom - nem könnyű! A minap már becsengettem az üvegvisszaváltó helyen (tán éppen akkor csengettek be a szemben lévő iskolába is, de végül is ebből nem lett baj), a búcsú pillanata az én drága (nagyon drága: 25 Ftos!) üvegemtől vészesen közeledett. Aki volt már hasonló helyzetben, az tudhatja azt, hogy ez milyen torokszorító érzés. Ezt érezhette az én üvegem is, mert vékonyka panaszos üveghangon megszólalt: - Aztán ne feledd el, édes gazdám, még ma föltétlenül le kell vásárolnod engem... Na, szoszo... nem egy összeg az a 25 Ft, miért nem próbálod fölverni az árat 30 ezüst sékelre, ha már meg vagy szorulva és mindenképpen el kell adnod engem... Ettől a szövegtől egy kicsit melankolikus lettem, így hát csak szótlanul megsimogattam, hogy érezze, együttérzek vele, de úgyszólván szinte tehetetlen vagyok. Szerintem megértette, hogy én nem akarom az ő vállaira rakni az én problémáimat... Lesz őneki elég gondja majd a többi üveg között... Még el is törhet - ami még ennél is roszszabb! -, beletörődhet mindenbe... Meg aztán ezek a piszkos anyagiak képesek még az élet legszentebb pillanatait is besározni... Persze az ördög a mai napig se tud aludni - főleg a kisördög -, ezért a biztonság kedvéért, amikor a vonalkódos papírlapot átnyújtotta nekem a szolgálatkész fiatalember, megkérdeztem tőle, hogy a Szekszárd-szerte suttogott pletyka igaz-e? - Részben - válaszolta tömören a fiatalember. - Tudja, a számítógép holnapra elfelejti a mai kódot, és nem veszi be. És egyébként sem kell az egész összeget levásárolni, hiszen mi nem kényszerithetjük ilyen dologra a kedves vásárlót, a gond ottvan, hogy a pénztárgép csak akkor nyílik ki, ha vásárolnak.... valami apróságot... Futólag átsuhant rajtam egy baljós sejtelem, vajon genetikai hibás ez a kisséjellemhibás pénztárgép? De természetesen egy szót sem szóltam, hiszen enélkül is átlátott rajtam az áruház alkalmazottja. Erezte, hogy én ezt a summát (25 Ft-ot!) könynyü helyen akarom hagyni, nevezetesen egy jó hírű kocsmában, ahol szerencsés esetben nem egy pofont, hanem 1 dl vörösbort kapok érte. (Vörösbort ittam az este, az ember ne keverje, hagyja másra a keverést... kavarnak is rendesen.) De persze közben az élet ment tovább a tőle megszokott kerékvágásban, mintha semmi különös se történt volna... Én meg csak törtem a fejem, törtem a fejem, valami apróságot kellene vásárolni, mert elvégre a pénztárgép nem virág - vagy ha mégis virág, mert nyílik, ha vásárolok valami apróságot, hát akkor csúnyán eltolták a formatervezését! - Valami apróságot... valami apróságot... hoppá!! - csaptam a homlokomra: Kolumbusz tojásaiMire a mögöttem álló csinos fiatal nő kuncogni kezdett. Én somolyogva (hosszasan és mélyen) a szemébe néztem. Hogy ő mire gondolt, azt én nem tudhatom. Hogy én mire gondoltam ? Hát ez egy olyan személyes titok, amit még harapófogóval sem lehet kiszedni belőlem! Én már csak ilyen karakán szőregi legény vagyok! Na persze, közben a bevásárló sor szép lassan ballagott... Gondolkozz... gondolkozz... maceráltam magam, és nem minden lényeges eredmény nélkül... Mondtam magamnak, ha már eldöntötted, hogy ma bort akarsz inni (vörösbort!), ezt a gondolatot a szódavíz nem tudja kimosni a fejedből. Vegyél egy műanyag pohárkát, így kevesebb az esély arra, hogy náthát kapsz. Ámde mire végre odaértem a csinos pénztárosnőhöz, elfogyott a civil kurázsim: mi van, ha ez a teljesen fölösleges műanyag pohár, mert én általában torkomat a csapra akasztom, 50 Ft-ba kerül? Ezért - nem idegesítve az amúgy is túlhajszolt pénztárgépet, nem váltotta be a csekket. Rendeltetési helyére toltam a bevásárlókocsit és egy kicsit eltűnődtem a borongós félhomályban... Mígnem"egy idősebb úr rám nem szólt: - Uram, ne bambuljon. Szem elől tévesztheti azt a csinos nőt, akivel szemezett! Hogy aztán nyomába eredtem-e a gyönyörű szép nőnek? Ez legyen az én titkomBálint György Lajos 55 A „MELEG OTTHONÉRT Alapítvány pályázati felhívása A HÉLIOSZ Önkormányzati Közszolgáltató Kft. által létesített ALAPÍTVÁNY segíteni kívánja a nehéz anyagi helyzetben lévő, de kötelezettségeiket jóhiszeműen és következetesen teljesítő fogyasztókat, támogatást nyújt a távhő-szolgáltatási költségek rendezéséhez. Az alapítványtól pályázat benyújtása alapján igényelhető pénzbeni támogatás. . Pályázati feltételek: 1. A támogatásra azok a szekszárdi, állandó lakosok pályázhatnak, akiknek tulajdonában vagy használatában távfűtött lakás van; a HÉLIOSZ Kft.-vel szemben nem áll fenn távhő-szolgáltatási díjhátrq^k kuk és korábban is teljesítették a fizetési kötelezeti ségüket. 2. Támogatásban az részesíthető, akinek családjában az egy főre jutó havi nettójövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb öszszegét (jelenleg - 11 500 Ft) és tartósan nehéz szociális helyzete is indokolja a támogatást. A jövedelmi értékhatártól különösen indokolt esetben, legfeljebb 10%-kal a kuratórium eltérhet. 3. Nem részesíthető támogatásban azon fogyasztó, aki önhibájából került fizetésképtelen helyzetbe (szabadságvesztés, alkoholizálás, munkaviszony felmondása stb.). 4. A támogatás gyakorisága, mértéke és módja: - Támogatást a fogyasztó évenként csak egyszer kaphat - legfeljebb a pályázat kuratóriumi elbírálása hónapjában esedékes távhő-szolgáltatási díjának megfelelő összegben. - A támogatás összegét a kuratórium közvetlenül a szolgáltató HÉLIOSZ Kft. számlájára utalja át, a fj^ gyasztó értesítésével egyidejűleg. ^P 5. Egyéb feltételek: - A pályázaton való részvételhez az alapítvány „Pályázati adatlapot" biztosít, melynek hiteles kitöltése a pályázaton való részvétel feltétele. A kuratórium fenntartja azt a jogát, hogy a fogyasztó által közölt adatok valódiságát ellenőrizze. A PÁLYÁZATI ADATLAP beszerezhető: a polgármesteri hivatal - ügyfélszolgálati irodájában (Béla tér 8.) - szociális és családvédelmi irodán (Béla tér 1.) - és a Szekszárdi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szövetsége (Hunyadi u. 4.) szám alatti helyiségében. A pályázatok beérkezésének határideje: 1997. december 5. A pályázatokat a Meleg Otthonén Alapítvány címére (Szekszárd, Béla tér l.,fszt. 11.) kell eljuttatni. 6. A pályázatok elbírálása: A pályázatokat az alapítvány kuratóriuma bírálja el 1997. december 20-ig. A határidőn túl érkező vagy hiányosan benyújtott pályázatok az elbírálásban nem vehetnek részt! Szekszárd, 1997. november 5. Meleg Otthonért Alapítvány Kuratóriuma