Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-11-02 / 19. szám

6 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1997. NOVEMBER 2. lm. város környezeti állapotáról, környezetvédelmi helyzetéről ké­szült beszámolót legutóbb 1996. októberében tárgyalta a közgyűlés. Az azóta eltelt időszak esemé­nyeit, változásait Szeleczki József, a városüzemeltetési iroda vezetője az alábbiakban foglalta össze. VÍZVÉDELEM, SZENNYVÍZKEZELÉS A vízellátás területén a legna­gyobb gondot továbbra is a vízbá­zist ért diklóretilén-szennyezés je­lenti. A Környezetvédelmi és Terület­fejlesztési Minisztérium (KTM) az állami felelősségi körbe tartozó te­rületek kármentesítésére 1996-ban országos programot indított be. A KTM az előzetes felmérések, ada­tok továbbá a környezetvédemi és közegészségügyi szempontrend­szer alapján állapította meg a kár­mentesítési kivitelezésre előirány­zott 16 területet. A lőtéri vízbázis klórozott szénhidrogén-szennye­zettsége a rangsorolás alapján ezen területek egyikét képezi. A kármentesítési kivitelezés I. ütemében (1997.1. félév) a tényfel­tárás és a megvalósíthatósági ta­nulmány összeállítása készült el. A munkákat a KTM megbízása alapján az ENVICOM Mérnöki és Számítástechnikai Kft. (Budapest) végezte el. A vizsgálatok célja a te­rületen lévő szennyező források feltárása a talaj és felszín alatti víz­szennyezések megismerése, leha­tárolása, készletezése, a szennye­zés teijedésének modellezése, a környezeti veszélyeztetettség fel­mérése és a kockázat mérlegelése volt. A munkálatokról végzett doku­mentáció alapján megállapították, hogy a részletes tényfeltárási mun­kálatok során folytatni kell az 1997. év tavaszán végzett feltárásokat az eddigi eredmények felhasználásá­val. A további feltárómunkák célja a szennyezés eredetére vonatkozó korábbi következtetések pontosí­tása, az 1997. év tavaszán lehatá­rolt diklóretilén-szennyezés legop­timálisabb mentesítési helyeinek feltárása, valamint a mentesítési alternatívák kidolgozása költség­elemzéssel. A konkrét kármentesítési mun­kák legkorábban jövő év közepén kezdődhetnek el és várhatóan hosszabb ideig fognak tartani. Közben az önkormányzat 1996. deemberében pályázatot nyújtott be a központi Környezetvédelmi Alaphoz a korábban már kidolgo­zott kárelhárítási terv - hidraulikai A város környezeti állapota Tájékoztató a város környezeti állapotáról, környezetvédelmi helyzetéről, a levegőtisztaság­védelem aktuális kérdései védelem - megvalósításának tá­mogatására. A pályázaton elnyert 10 M Ft tá­mogatással (5 M Ft kamatmentes hitel, 5 M Ft vissza nem térítendő támogatás) és 7,5 M Ft saját erővel rövid időn belül kiépítjük a 4 db ku­tat, melyek várhatóan megakadá­lyozzák a szennyezés további ter­jedését a vízbázis belsejébe és biz­tonságosabbá teszik a vízellátást. A Vízmű Kft. idén elkészítette a jelenlegi vízkezelést kiegészítő ak­tív szenes tisztítási rendszer tervét, amely a szervees mikroszennyezé­sek eltávolítását szolgálja. A szolgáltatott víz diklóretilén­vizsgálatát a TM-i ÁNTSZ heti gyakorisággal végzi. 1997-ben egy alkalommal sem lépte túl a szolgál­tatott ivóvíz diklóretilén-koncent­rációja a megengedett 50 ug/l-es határértéket. Mint azt már korábbi beszámo­lóinkba is jeleztük, a vízbázis jelen­tős szennyezőforrása maga a vá­ros, mely a víz elszennyezéséhez a tisztítatlan szennyvizel elszikkasztá­sával járul hozzá. A bevezetőben említett, a szip­pantott szennyvizek elhelyezését szabályozó helyi rendelet hatására a helyzet nem javult, sőt rosszab­bodott. A szolgáltatást végző Tol­na Megyei Környezetvédelmi Kft.­től kapott adatok szerint 1997. ja­nuár 1.- szeptember 30. között a közületektől - a Szekszárdi Hús­ipari Rt. „FA" legutóbbi szállításait leszámítva - 1400 m 3, a lakosságtól 1700 m 3 szennyvizet szállítottak el. Ez a mennyiség a tavalyinak kb. a fele és csak töredéke az ezeken a helyeken keletkezett szennyvíz­nek. Javasoljuk a hivatal építési, igaz­gatási és műszaki szakembereinek, továbbá a szolgáltató (Vízmű Kft. és Tolna Megyei Környezetvédel­mi Kft. képviselőinek bevonásával a szippantott szennyvíz elhelyezé­sének felülvizsgálatát és intézke­dési terv kidolgozását. A városi szennyvíztisztító telep működésével kapcsolatban alap­vető változás nem történt. A két legnagyobb terhelő (Húsipari Rt. és Tejüzem) az év közepétől kü­lön-külön juttatja a szennyvizet a telepre. A Tejüzem terhelése lé­nyegesen egyenletesebb lett, a Húsipari Rt.-é pedig lényegesen le­csökkent. A telep működése a kö­rülmények hatására megbízha­tóbb, de továbbra is elmondható, hogy korszerűtlen és energiapaza­roló. A Vízmű Kft. által készített kor­szerűsítési tervjavaslatot pályázati céllal az illetékes szaktárcához, a Közlekedési- Hírközlési és Víz­ügyi Minisztériumhoz eljuttattuk. LEVEGŐTISZTASÁG­VÉDELEM Az előző évekhez képest a lég­szennyezők és a kibocsátott anya­gok köre lényegesen nem válto­zott. Egy jelentős, pozitív változás azonban történt. AZ MMG-AM­ben az évi 5-6 ezer tonna tri-, illet­ve tetraklóretilén kibocsátását okozó technológiát felváltották egy korszerű, energia- és víztaka­rékos vizes technológiával. A gáz halmazállapotú szennye­ző anyagok döntő többsége a köz­lekedésből és a tüzelőberendezé­sekből, míg a porszennyezés to­vábbra is a dombokról lemosódó lösztől származik. A szennyezőanyagok hatására az adott térségben is időben ural­kodó légköri és meteorológiai vi­szonyoktól függően alakul ki az ép­pen aktuális légszennyezettségi ál­lapot. A levegő szennyezettségét a vá­rosban rendszeresen a TM-i ÁNTSZ méri és regisztrálja két he­lyen. Az 1996-ban az ÁNTSZ-szel közösen kialakított, kibővített két mérőhelyen (Garay tér, Tartsay V. u. a Szövetség utcával szemben) kívül még öt mérőhely van az üle­pedő por mérésére az ÁNTSZ székházánál, a Mártírok terén a Megyei Önkormányzatnál, a Tol­di, az Esze Tamás és a Vörösmarty utcában. A mérési eredménnyek összeg­zéseképpen megállapítható, hogy a város levegőminősége a gáz hal­mazállapotú szennyezők (kéndio­xid, nitrogénoxid) tekintetében a legjobb osztályba sorolható. A szilárd halmazállapotú szennyezők közül az ülepedő por esetenként meghaladja a határér­téket. Szálló por viszonylatában to­vábbra is a legrosszabb minőségi osztályba sorolható a város levegő­je. A főként közlekedési eredetű szennyezők közül az ólomszennye­zés elhanyagolható. Az ólommen­tes benzin elterjedésével az előző években kialakult igen kedvező helyzet állandósult. A két új, mért szennyező benzpi­rén és formaldehid) tartalomban azonban rendszeres határérték-túl­lépés van. ZAJVÉDELEM A zajos tevékenységek, létesít­mények hatósági felügyeletét to­vábbra is - megosztva - a Környe­zetvédelmi Felügyelőség, illetvj^ település jegyzője látja el. A városban egyre szaporodik a lakóépületekbe, illetve azok közé beékelődő kis- és magánvállalko­zások és a különböző szolgáltató egységek száma. Az év közepén visszavonták a te­lepengedélyezési eljárásróól szóló rendeletet. Ezért az építési, illetve használatbavételi engedélyek ki­adásánál kell előírni a zajkibocsátá­si határértékeket, illetve megköve­telni a zajvédelmi feltételek telje­sülését. A szórakoztató létesítmények működése, illetve rendezvények kapcsán két jelentősebb panasz ér­kezett. A TITANIC Discóval egy épü­letben lévő lakásokban élő lakók panaszát az elvégeztetett zajviz^ gálát alátámasztotta. AII. fokú hatóság döntése azon­ban új eljárás lefolytatására köte­lezte a hivatalt, amit a disco idősza­kos szünetelése miatt csak az újbó­li üzemelés során tudunk megindí­tani. A szüreti fesztivál, illetve a vá­rosközpontban megtartott egyéb zenés rendezvények kapcsán tet­tek panaszt a városközpontban (Kölcsey ltp., Wosinsky ltp., Mártí­rok tere) élők képviselői, közel 2500 lakos képviseletében. A szüreti fesztivál idején el­végeztetett zajmérés az éjszakai órákban a Mártírok tere 18. sz. ház­ban 35 dB-es túllépést állapított meg a megengedett értékhez ké­pest. Az ilyen eseti, a város életében jelentős rendezvényeknél olyan ésszerű kompromisszumos meg­oldást kellene keresni, amely mind a lakók, mind a rendezők, mind pedig a résztvevők számára elfo­gadható lenne. !

Next

/
Oldalképek
Tartalom