Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-10-19 / 18. szám

4 1997. OKTÓBER 19. Elfogatóparancs a Metraco tulajdonosa ellen Kormányrendelet az érintettek kihagyásával Igyekszünk lapunkban nyomonkövetni, hogy mi történt a szekszárdi húsüzemben két-két megjelenésünk között. Most is ezt tesszük, ám kiemeljük a legfontosabbat: a Metraco tulajdonosa ellen az elmúlt hét végén elfogatóparancsot adott ki a vámés pénzügyőrség, ugyanis gyanújuk szerint a Metraco több alkalommal valótlan nyilatkozatot tett, félrevezetve a hatóságot, s így csak a vám- és pénzügyőrség több, mint félmilliárd forintot követel a Metracótól. Feltevések szerint a Metraco például igen jelentős összeget vett fel állami támogatásként - ez lehet, hogy megközelíti az egymilliárd forintot - a húsexportért úgy, mintha hazai hús lenne. Pedig a húst és vágóállatokat állítólag Új-Zélandból és Litvániából hozták Szekszárdra, ám belföldiként exportálták. Ezen kívül még több más - például csempészet bűncselekmény esetleges elkövetésének gyanúja is felmerült a Metraco tulajdonosával szemben. Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy a Metraco teljes vezérkara - élükön Günther Schlegellel külföldre távozott, azaz szökésben vannak. A Metraco - volt német tulajdonosa kézrekerítésében a vámosok az Interpol segítségét is kérik. A kormány rendeletet alkotott, ami szerint a bérgarancia alapból azok a dolgozók is megkaphatják a minimálbér ötszörösét - 85 ezer forint bruttóban akiknek nincs munkáltatójuk, mint például a 820 metracos dolgozónak. Persze, hogy hozzájussanak az említett összeghez ami nettó 47-48 ezer forint, s a többségénél nem teszi ki az elmaradt két havi bért - rendkívüli felmondással kell élniük. Ez utóbbi nagyon fölháborította a dolgozókat. Képviselőik több mással együtt ezt is megírták Kiss Péter munkaügyi miniszternek küldött levelükben, amelynek dátuma október 7. A felmondással kapcsolatban így fogalmaztak: „Bekövetkezett az, hogy a kiszolgáltatott dolgozók szó szerint az éhezés elkerüléséért, gyermekeikért kényszerülnek teljesen megalázva felmondani,, ... s kijelentik, hogy „maguk részéről a két és fél hónap eseményeit és a végeredményt is felháborítónak tartjuk". írták a miniszternek azt a tényt is, hogy a kormányrendelet biztosította „lehetőség" a munkavállalók elvárásának töredékére sem elegendő. „Kérjük, hogy az ÁPV Rt. vezetőivel keressék annak lehetőségét, hogy a munkavállalók legalább az elmaradt munkabérükhöz és a törvényes végkielégítéshez hozzájussanak." Kérték továbbá azt is a munkaügyi minisztertől, hogy az október 10-i munkásgyűlésen vegyen részt a minisztérium képviselője. Egyébként ugyanezt kérték az ÁPV Rt.-től is. A munkásgyűlésen mindketten külső megbízottat kértek föl, hogy tájékoztassa a dolgozókat. A minisztériumot dr. Brebán Valéria, a Tolna Megyei Munkaügyi Központ igazgatója képviselte. Tájékoztatóját, személyét illető nagy tisztelet okán elfogadták a dolgozók. Ám az ÁPV Rt. képviseletében mikrofonhoz lépő férfi tájékoztatója botrányba fulladt, az emberek dühödten bekiabáltak neki..., de jól tudjuk, hogy ez nem az ő személyének szólt. - Magának futja kenyérre, nekem nem! Éheznek a gyerekeim! kiabálta egy férfi, majd a pulpitushoz ment, s megmutatta lyukas cipőjét, s elmondta, hogy nyugtatókat szed, s attól tart sokakkal együtt, hogy „idegbeteg" lesz. Elnézést kérve az olvasóktól, hogy a téma javára" eltértem a kronológiától. Most a történéseket október 9-ével folytatom. Ezen a napon érkezett Szekszárdra az ÁPV Rt. vezérkara - Kovács Árpád, az igazgatóság elnöke és Szabó Pál vezérigazgató. Először a felszámolás alatt levő Szekszárdi Húsipari Rt. szakszervezeti vezetőivel, majd a fuvarozókkal, később a metracos dolgozók képviselőivel, este pedig a város vezetőivel tárgyaltak. A több lépcsőben megtartott tárgyalás nem hozott a korábbiakhoz képest semmi változást vagy eredményt a dolgozók számára. Az elnök és a vezérigazgató a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a felszámoló a Szekszárdi Húsipari Rt. megvételére kiírta a pályázatot. Hangsúlyozták, hogy a jelentős bánatpénz is azt jelzi, hogy csak komoly vevővel jöhet létre az üzlet. Az ÁPV Rt. szándéka és szakmai törekvése az, hogy olyan vevőt találjanak, aki az üzem működtetésében érdekelt és megoldja a felgyülemlett problémákat, s mód lesz arra, hogy tiszta lappal induljon újra az üzem". Kovács Árpád szólt arról is, hogy az ÁPV Rt. felügyelő bizottsága vizsgálja a húsüzem privatizációját, s mint hangsúlyozta az elnök, az ügyvezetésnek és az ÁPV Rt. igazgatóságának erre semmiféle ráhatása nincs, s fontosnak tartja a felelősség megállapítását, amennyiben hibásan történt a privatizáció. A tájékoztatón fölvetettük, hogy az ÁPV Rt., a Munkaügyi Minisztérium és mindenki, aki tehetett volna a dolgozók érdekében valamit, meglehetősen későn tett meg bizonyos lépéseket, amit a dolgozók ugyancsak nehezményeznek. Mert mint mondják, látható volt, hogy milyen helyzet alakulhat ki. Kovács Árpád a következőket válaszolta: - Az ÁPV Rt. és mások ezt a helyzetet érzékelték, s az ügy minden mozzanatáról tudtunk. Ám a kezelés metódusát mindazok, akik ezzel foglalkoztak, úgy gondolták, hogy az állam ne érvényesítse azonnal a jogos igényeit. Nevezetesen: a metracos dolgozók hoszszú időn át úgy kapták meg a fizetésüket, hogy Günther Schlegel egyetlen fillér társadalombiztosítást nem fizetett - mondta, majdf hozzátette, hogy ettől függetlenül a fölszólítások megtörténtek. Majd hangsúlyozta Kovács Árpád, hogy eközben reménykedtek komoly üzlet létrejöttében, miközben augusztusig 820 embernek volt munkája, s fizetés-kiesés nem történt. Ám az most is kiderült, hogy az ÁPV Rt.-nek - a dolgozók a kialakult helyzetért egyértelműen a vagyonkezelőt teszik felelőssé - nincs jogi lehetősége a helyzet rendezésére. A metracos munkavállalók szintén - október 10-én levelet írtak Horn Gyula miniszterelnöknek, amelyben egyebek között hangsúlyozták, hogy a kormányhatározat az érintettek kihagyásával született, s megítélésük szerint^ e rendelet a probléma feloldására teljesen alkalmatlan. A 85 ezer forint a munkavállalók törvényes bérkövetelésének 22 százalékát fedezi, ráadásul e 22 százaléknak is feltétele, hogy a vétlen munkavállalókat megalázza a rendkívüli felmondás. Végezetül: „Követeljük a kormány azonnali intézkedését a probléma valós felmérésére és megoldására." A levélre lapzártánkig - október 16-ig - a metracósok nem kaptak választ. A húsiparosok két héten át sátorozva demonstráltak Budapesten az ÁPV Rt. előtt, miközben október 10-én fizetésükkel együtt megkapták a felszámolótól a fölmondólevelüket. Ettől függetlenül követeléseiket fenntartják, s mint mondták, azok jogosságát az ÁPV Rt. is elismeri. V. H. M.