Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-10-05 / 17. szám

12 , SZEKSZÁRDI 1997. OKTÓBER 5. Boldog névnapot... Kedves Gyerekek! Megint eltelt két hét. Kinek gyorsan, kinek lassan. Sok-sok levelet kaptam tőletek, aminek nagyon örültem. Andrisnak gyógyulást kívánok lelki sebeire, fog még az a csúf leányzó sírni utánad.! Csak fel a fejjel! Rékának köszönöm ajó ötleteket! Réka - gondolva a rossz időjárás közeledtére - néhány, szobában is űzhető játékot írt meg. Amint hely lesz a Gyermekkertben, közlünk is párat. ígérem, otthon kipróbálom valamennyit. Laci a nem túl jól sikerült nyaralásról tudósított. Hát így jár aki a sertéshusika helyett a tenyerét szúija nyársra. Igazán sajnálom. Annyi humorral írtad meg élményedet, hogy az a gyanúm, jobban élvezted anyu és a hugi sertepertélését körülötted, mint a strandolási. írj még légy szíves, szeretném ha írásaiddal munkatársam lennél! Ez természetesen nemcsak Lacira érvényes! Várom a többi barátom versét, szösszeneteit. Természetesen a rajzokat, festményeket is. Természetesen egy-egy szerencsés alkotást jutalomban részesítünk: szép könyvet kap ajándékba. Örömömre egy halom megfejtés is érkezett. Okos Tóni sem tudott kibabrálni veletek, pedig elég zagyva volt. Ősi földről érkezett vándornak a Nílust, a szkarabeuszt, az Ureuszt és az Anubiszt hozta tarisznyájában. No meg a nyereményt. Mai feladványunk a már jól ismert párosító. A számos fogalmakhoz kell passzintani a betűs megfelelőit. A zárójelben szereplő nyomtatott nagybetűket pedig szép sorban, a számozásnak megfelelően beírni az ábrába. Segítünk: 29. Heuréka páija a t., Arkhiszédész (IRO). Az ábrába, a 29. számhoz már be is írhatjátok a három betűt: IRO. Az ábrában aztán olvassátok el folyamatosan a betűket, majd bontsátok szavakra. Ezek reményeim szerint a nyárra, nyári élményekre, színekre is fognak emlékeztetni benneteket. Ezzel aztán le is zártam az idei nyarat. Legközelebb hűvösebb témával jelentkezem. Addig ne feledjétek: írásokért, rajzokért jutalomkönyv jár. A Párosító és a Boldog névnapot! rejtvények megfejtőinek is ajándék a méltó jutalma. Mindenkinek jobbulást! Szervusztok: Bea. ...kedves Ferenc, aranyos Aurél, Brúnó, újjászületett Renáta, Amália, Koppány, Dénes, Gedeon, Miksa, erényes Brigitta, Kálmán, birtokát megőrző Ede, Helén, Teréz, Gál és harcos Hedvig! Szép nevek. S mindegyiknek van híres viselője. Közülük négyet kell felismernetek, bemutatkozásuk alapján. íme: 1. A hölgy 1804-ben született és 1837-ben halt meg. Ő volt az első magyar gyermekkönyv írója. Kislányának írt meséket, tanulságos történeteket, verseket, dalocskákat, melyeket maga illusztrált. A „Flóri könyve" sokáig népszerű maradt. 2. Az úr híres Afrika-kutató volt. Kb. 300^L állatfajt írt le, közülük negyvenet róla nevezt^P el. Számos népszerű útleírása jelent meg. 1881—1958-ig élt. 3. Ismét egy hölgy. A magyarországi óvodai nevelés úttörője. 1828-ban Budán megalapította az első hazai óvodát, azaz kisdedóvót Angyalkert néven. Sokáig őt tartották Ludwig von Beethoven „halhatatlan kedvesének". Neki hosszú élet adatott: 1775-ben született és 1861ben kísérték utolsó útjára. 4. Tevékeny élete 1862-1943-ig tartott. Régész volt az az úriember, Ázsia-kutató. Neve előtt a „Sir"-t is megtaláljuk. Expedícióival jelentősen hozzájárult Ázsia földrajzának megismertetéséhez. - Te a szüléiddé! laksz? - A, anyámmal. Három éve. Megvárták, amíg ballagok, aztán elváltak. Szombaton ballagtam, vasárnap költöztek. - Ez komoly? - Aha. Minden második hétvégén apámnál vagyok. Akkor tőle utazom be a kolesba. - Apáddal jól kijössz? - Frankón. Nagyon jól megvagyunk. Mindent meg lehet beszélni vele. Anyu pedig nemrég újból férjhez ment. De nem bírom a mostohaapámat. Meg sem kérdezett bennünket az anyu, hogy mit szólunk a terveihez. - Akkor miért nem az apukáddal vagy? - Mert anyu azt mondta, kellünk neki és kész. Illetve először azt mondta: enyém a Péter, a Dorkát viheted. Képzeld! Ott a fülem hallatára küldött el. Gondolhatod, mit éreztem. - Az a legrohadtabb, amikor a tesókat akarják szétválasztani. - Az. De aztán mégsem mentem. Apám teljesen kifordult magából, mert kiderült, hogy anyunak már három éve viszonya volt a hapsival. Apu teljesen kivetkőzött magából. Látni sem akart bennünket. Azt mondta lehet, hogy mi sem vagyunk az övéi. Aztán lassan megnyugodott. Persze az is kiderült, hogy neki is voltak kalandjai. Egyébként született egy hugicánk a mostohaapánktól. Három hónapos. Olyan aranyos. Ez klassz. - Ha most olyan jól megvagy apáddal, miért nem költözöl oda? - Mert anyunak rosszul esne. Tudom, hogy fájna és én nem akarok fájdalmat okozni neki. Lehet, hogy érzi a veszélyt, mert azt sütötte-főzte ma amit szeretek. Még a buszhoz is elkísért. Gondoltam magamban: most mi van ? Mert nem szokott ilyeneket csinálni. - És te? Kivel élsz? Buszon - Mi a bátyámmal apuval vagyunk. Na, a bátyámról külön lehetne beszélni. Ö nagyon beteg. - És anyukádat látogatod? - Kéthetente. Meg nyáron egy hónapot vele vagyok. Ö is beteg. Apuba betegedett bele. Tudod apu hét-nyolc üveg sört is megiszik együltő helyében. De nem nagyon látszik rajta. Csak az a baj, hogy ilyenkor nagyon kötekedős lesz. Velünk nem, csak anyuval kiabált. Anyu meg azt nem bírta és teljesen kikészült idegileg. Mi abban nőttünk fel, hogy mindenért anyu a hibás. Mert, amikor kikészült ő többet ordítozott mint apu. Kórházban is volt. Egy ideig nehezen látott el bennünket. Aztán amikor megkérdezték tőlünk, kinél akarunk maradni, mi aput választottuk. Anyu azt mondta, nem haragszik ránk. Fél évet adott, majd meglátjuk milyen az apu valójában. Apám fogadkozott, hogy meg lehet nézni a lakást, a gyerekeket, mindent ellát, tisztán tart. Na, ment is két hónapig. De három férfi!? Gondolhatod, mi volt otthon! - Es iszik még? - Persze. Nekünk mindig az vol^J a természetes. Azt hittem más apák is így csinálják. Minket nem bántott és most sem bánt. Csak a bátyámmal vitatkoznak. Az meg olyan, mint az anyu. Idegbeteg. Nem tudta kiheverni az előző életet, meg a válást. Egyik nap jól öszszevesznek, én próbálom őket békíteni, másnap meg, mintha nem történt volna semmi. Ettől meg én vagyok ideges. - Ezért jöttél vasárnap vissza a kolesba? - Ezért is, meg még át kell néznem Arisztotelészt. - Te jó ég! Igaz én is tanulni szeretnék még egy kis pedagógiát. A tied hány oldal? - Csak tizenhárom. - Tényleg nem is olyan sok. Azért nem irigyellek!