Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)
1997-08-24 / 14. szám
14 , SZEKSZÁRDI IASARNAP 1997. AUGUSZTUS 24. Közéig az elkerülhetetlen. Az új tanévre egyelőre annyit tudunk biztosan, hogy hosszabb lesz a nyári szünetnél. De, hogy mégis viszonylag rövidnek tűnjön, ti is tehettek róla. A legkézenfekvőbb megoldás a tanintézmény kerülése lenne, de talán nem a legcélravezetőbb. Várom a tippeket arra, mi módon teszitek kellemessé a suliban eltöltött órákat. A leghasználhatóbb ötleteket természetesen díjazzuk. Ahogy a mostani rejtvényünk helyes megfejtését beküldők közül is egy szerencsést. A fő sorokhoz az ötletet több kitűnő személyiség adta. Legelébb a nagy angol drámaköltőt említem, William Shakespeare-t. Róla annyit érdemes megjegyezni, hogy írásai időtállóak, létezését néhány tudós kétségbe vonta, felesége néhány évvel idősebb volt és legalább egy világnyelvet kitűnően elsajátított. Néhány művének címéről - ezeket rejtettem el a feladványban mulatságos, iskolához kapcsolódó történet jutott eszembe. A vízszintes 70. alatt rejtőzködő címet adhatta volna annak, amikor időt és fáradságot nem kímélve teljes két napig készültem környezetből, különös tekintettel a bőrlégzés bonyolult módjára, mivel másodikos leányzómat szerettem volna felkészíteni egy témazáró dolgozatra. Az összes, itthon fellelhető lexikont, tankönyvet átnéztem, jegyzeteltem, közben cseKedves Gyerekek! metém és társai „titokban" megírták a dolgozatot. Nem panaszkodom, jelest kapott. A segítségem nélkül! Ez kissé sértett, hát még, amikor Edit néninek elmesélte, mekkora hekvancot (milyen szép szó!) csinált az anyukája egy kis dolgozat miatt! A vízszintes 191. megfejtése is drágaságomhoz kapcsolódik. Néha teljesen kilátástalan küzdelmet folytatok a magyar nyelvtan és helyesírás elsajátíttatásának témakörében. Persze beszélni könnyebb, mint (helyesen) írni (lásd: pujka, gojó, bakkancs, szöllö stb.). Pár éve arról beszélgettünk, milyen randa dolog a -suk, -sük, ezt mindenki beláthassa. No és az ecsetet sem vízbe márcsa az ember, hanem.mártja. Nagyon hatásos lehetett az intésem, mert - épp festegettünk - a piszkos víz kiöntésének idejét és helyét nem tudván eldönteni, büszkén kérdezte: „Most akkor öntyem vagy ne öntyem?" Hát nem szörnyű? Nagy vigaszom, hogy nem az én csemetém az egyetlen, aki sajátosan értelmezi a törvényeket, szabályokat és kissé felületesen olvassa a szavakat. Egyik osztálytársának félreolvasása szállóige lett családunkban. Történt, hogy derűsen kezdődő és nevetésbe torkolló olvasásórán, hogy Attilára került a sor. Ha néma olvasás lett volna a feladat, szegényebbek maradtunk volna egy poénnal. így viszont fennhangon szólt ifjú barátunk: „Mesztelenül jár a macska!" Ez relatíve igaz is, mert ritkán öltözik fel, de itt épp nesztelenül rakosgatta (volna) a lábait. Bizony, néha (?) úgy olvasunk, miként a függőleges 21. alatti cím is utal rá. Kár, hogy ez a híres Vilmos nem él már, a függőleges 10. megfejtése után tudjátok majd, miről is írhatott volna. Sok-sok gyerkőccel beszélgetek (ahogy a Fruska mondja: kedvenc hobbid a gyerekfoglalkozás - helyesen: gyerekekkel való foglalkozás), szüleikkel is élénk és tanulságos eszmecserét folytatok. így hallottam ezt a történetet is. Az iskolától száz méterre laknak a főhősék. Út sem szeli ketté a távolságot, tehát viszonylag biztonságos az útvonal. Ezért a kis elsős nagyfiú már az első tanítási napon egyedül mehetett haza. A kis lurkó komolyan vette a bizalmat, s délelőtt tíz órakor teljesen egyedül haza is tért. Úgy értette, hogy bármikor eljöhet egyedül, s többé nincs szándékában olyan borzalmas helyre visszamenni, mint az iskola. De ismerek olyan gyerekeket is, akik szeretnek iskolába járni. Sajnos közülük páran néni „és iskolába is szívesen mennek", hanem cs^B ott érzik jól magukat. Ugye ez azért szomorú!? Őket még a függőleges 51. sem tarthatná vissza. De ne búcsúzzunk bánatosan. Várom hasonló történeteiteket, no meg a nyári kalandokról a beszámolókat. Nyár eleji és mai rejtvényünk nyerteseinek neveit a következő számban olvashatjátok. A nyereményeket postán küldjük el. Minden jót és továbbra is vigyázzatok magatokra! Szervusztok: Bea Fel a fejjel! Alább olyan híres emberekről írok, akik gyermekkorukban nem voltak oda a tanulásért, mégis vitték valamire. A kisördög persze mocorog bennem: mi lett volna, ha már zsenge korukban is veszettül tanulnak!? Szóval semmi sincs veszve senki előtt! ISAAC NEWTON, minden idők legjelentősebb tudósa az iskolában hanyag volt és nem adta jelét különösebb érdeklődésnek. Az egyébként eszes gyermeket tizenéves korában édesanyja kivette az iskolából. Szerencsére belátta, hogy fia, adottságai folytán ennnél többre hivatott, így az ifjú a Cambridge-i Egyetemre került tizennyolc éves korában, ahol rövid idő alatt mindent elsajátított, amit a tudományban és a matematikában tudtak akkoriban. Huszonöt és huszonhét éves kora között olyan tudományos alapelveket fektetett le, melyek később forradalmi hatással voltak a világra. LOU1S PASTEUR egy párizsi kollégium diákjaként természettudományi tanulmányokat folytatott. Tehetsége egyetemista évei során nem mutatkozott, sőt egy tanára „középszerű" kémikusnak nevezte. De doktori címének elnyerése után Pasteur hamarosan bebizonyította, hogy tanárai tévesen ítélték meg őt. CHARLES DARWIN tizenhat évesen beiratkozott az edinburgh-i orvostudományi egyetemre, azonban az orvostudományt és az anatómiát unalmasnak találta, s egy idő után átment Cambridge-be, hogy lelkésznek tanuljon. Itt viszont sokkal nagyobb élvezetet talált a lovaglásban, a lövészetben s más efféle elfoglaltságokban, mint tanulmányaiban. Ennek ellenére mégis olyan nagy hatást tett egyik tanárára, hogy az őt ajánlotta természettudósnak Őfelsége Beagle nevű hajójára, amely tudományos felderítőútra indult. Apja először ellenezte Charles kinevezését, gondolván, egy ilyen út csak újabb kifogás lenne a fiatalember számára, hogy tovább halogathassa a komoly munka megkezdését. Szerencsére rábeszélték az idősebb Darwint, hogy adja beleegyezését az úthoz - hiszen ez lett a leggyümölcsözőbb tengeri utazás a nyugati tudomány történetében. Darwin huszonkét éves korában szállt vízre a Beagle fedélzetén. A következő öt év alatt a Beagle körbeutazta a világot, kényelmes tempóban körüljárta Dél-Amerika partjait, bejárta a magányos Galápagos-szigeteket, s más szigetekre is ellátogatott a Csendes-, az Indiai- és az Atlanti-óceánon. Az utazás hosszú ideje alatt Darwin számos természeti csodát látott, primitív törzseket látogatott meg, jelentős őslénytani anyagot gyűjtött, s nagyszámú növény- és állatfajt figyelt meg. Hosszasan lejegyzetelt mindent, amit megfigyelt. Ezek a feljegyzések adták az alapját szinte minden későbbi mun|^fc jának, nem egy alapötletét ezekom merítette, s a bizonyítékoknak azt a roppant tárházát is, amivel elméleteit alátámasztotta. THOMAS ALVA EDISON mindössze három hónapig járt iskolába és tanárának az volt a véleménye, hogy értelmi fogyatékos. Aztán... Találmányai között szerepel az elektromos szavazatszámláló, a fonográf, a diktafon, a stenciles sokszorosítógép, az akkumulátortelep. Több mint ezer különböző találmányt szabadalmaztatott. Mindenki egyetért abban, hogy ő volt a legnagyobb feltalálózseni, aki valaha is élt. Na, lám. (Forrás: Michael H. Hart: 100 híres ember)