Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)
1997-06-20 / 12. szám
1997. JÚNIUS 20. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 11 BÁRÓ AUGUSZ ANTAL PORTRÉAVATÓ ÜNNEPI HANGVERSENYE A Mester és önzetlen barátja Június 12-én a Művészetek Házában került sor báró Augusz Antal (1807-1878) portréjának átadására. Az ünnepi köszöntőt Kocsis Imre Antal polgármester mondta el a tőle megszokott, emelkedett, szép gondolatokkal teljes beszéddel. Többek között sorolta Augusz Antal érdemeit: a széles látókörű, okos, művelt gondolkodóét, aki olyan miliőt teremtett maga köré, hogy Szekszárdra vonzotta a világ nagy szellemeit, így Liszt Ferencet is, akinek önzetlen barátja volt négy évtizeden keresztül és segítette a nagy mester Í ninden hazai célkitűzését. Augusz a feneakadémia létrehozásában is szeepet játszott és ő bírta rá Lisztet, hogy a honi zenei életben jelentős szerepet vállaljon. Hogy Szekszárdon a zenei életnek nagy hagyományai vannak, Augusznak is köszönhető. Sok magyar muzsikusnak patrónusa volt. Ő vívta ki az udvarnál Reményi Ede szabadságát. Talán kevesen tudják, hogy a legnemesebb bort termelők között nagy nevet szerzett magának (34 hold szőlője volt). Barátja, Liszt Ferenc volt a szekszárdi vörösbornak első menedzsere, aki Európa-szerte ismertté tette a „Nectar Szexardique" palackjait. Baky Péter festőművész két új festményével Liszt Ferenc és báró Augusz Antal portréjával gazdagabb lett a város. A Liszt Ferenc Zneiskola nagytermében ezentúl nemcsak Liszt arcképe tekint ránk, hanem ott lesz mellette a házigazda, mint ahogy az volt a múlt században több alkalommal. Baky Péter két új festménye erőt, szellemet és ^armóniát sugároz. Az avatást a Szekszárdi Kamarazenekar ünnepi hangversenye követte. Műsoruk első számaként Haydn Eszdúr trombitaversenye hangzott el, amelynek szólistája Hepp Attila volt. Hepp Attila a szekszárdi zeneiskolában kezdte zenei pályafutását Szily Lajos igazgató növendékeként, aki őt egy ígéretes, szép jövőjű zenei pályára irányította. A verseny szólistájaként szép hangon, muzikálisan, kulturáltan, remek technikával és alaposan felkészülve igazolta volt mesterének elképzelését. Ezt követően a zenekar az olasz származású, Madridban letelepedett Luigi Boccherini híres menüettjét, azOp. 13as vonósötös tételét játszotta. A maga korában szerzőjének ez a műve a kantábilis, virtuóz hangszerstílust tükröző tánctétel most is megérdemelt sikert aratott. Ezt a számot ugyancsak egy Boccherini-mű követte: az Éji zene Madridban című négytételes zenekari program darabja. Ez az 1760-as évekből való darab ugyanazt a kísérletező utat járta, mint a vele egykorú Hayd kompozíciói. Ez a mindenképpen érdekes és magas értékű mű az eleganciából ad ízelítőt, mint Boccherini kellemes darabjainak végtelen számú példánya. Zárószámként Fratisek Brixi F-dúr orgonaversenyét játszották. A prágai székesegyház karmesterének ez az opusza szerény hangszerelésű, kamarazene jellegű. Nem túl mutatványos és zárószámként nem is számíthat nagy ováció kiváltására. Az orgonaszólót Kovács Endre orgonaművész játszotta. A Földesi Lajos hegedűművész vezette zenekar ez alkalommal is felkészülten, kiegyenlített, szép hangzású szólamaival igazolta a városban betöltött jelentős szerepét. Ez alkalommal több vendégszereplő egészítette ki az együttest. Csak csodálni lehet Földesi Lajos különleges képességét, hogy a vendégművészekkel együtt a zenekar úgy szólt, mintha állandóan együtt csiszolódtak volna össze. Hur Liszt Ferenc és Augusz Antal Baky Péter festményein • • Ot éve írtuk Öt évvel ezelőtt, 1992. június 21én megjelent lapszámunk 2. oldalán az éppen akkor zajló Séd-patak lefedésével kapcsolatban jelent meg egy írás. A „zajlás" szónak kiváltképp volt ekkor létjogosultsága hiszen egy héttel korábban az esőzés miatt lezúduló víz a zártszelvényű mederből kilépve elöntötte a város központját. A polgármesteri hivatal - személy szerint Reinhardt Mátyás főmérnök - „a vihar okozta károkkal kapcsolatban megjelent újcágcikkek miatt érezte szükségességét a tájékoztatásnak. „A Marx Károly utca alatti csatornaszelvényben lezúduló víz a „hármashíd"-nál lévő betongátat elérve kicsapott a lefedésben lévő nyíláson. Később a víz a betongátat kilökte az alatta lévő nagyobb keresztmetszetű mederszakaszba. A víz ezen a mederszakaszon továbbfolyva elérte a terméskő meder végén lévő második gátat, azonban azt elnyomni nem tudta, ezért ott szökőkútként kiáradva elöntötte a Kölcsey Itp. és a főiskola környékét. A mederben maradt vízmennyiség az újonnan készült csatornán továbbfolyva elgörbítette a zsaluzat merevítőit és levonult a Séd régi medrében. Hétfőn délelőtt a vízügyi igazgatóság képviselője jelenlétében megállapodtunk Kovács Gábor vállalkozóval, hogy soron kívül gondoskodik a meder szabaddá tételéről, a gátak elbontásáról, a hordalék eltávolításáról. Vállalta továbbá, hogy a lefedett mederszakaszt műszaki szakértőkkel felülvizsgáltatja, a kiüregelődések és más, szemmel nem látható károk megállapítása érdekében. Hétfő délutáni és keddi helyszíni szemlénken meggyőződhettünk arról, hogy a meder szabaddá tétele érdekében a gátat nem bontotta el, a medret nem tette szabaddá, ellenben egyéb kivitelezői tevékenységét nagy tempóval végezte. Mivel Kovács Gábor a megállapodásban rögzítetteket nem teljesítette, a polgármesteri hivatal faxon kérte a vízjogi engedélyt kiadó KDT Vízügyi Igazgatóságot, hogy a műszaki felülvizsgálat befejezésig a munkálatokat állítsa te." Aki esetleg már nem emlékezne: Kovács Gábor vetette fel, illetve valósította meg a Séd lefedését a jelenlegi Tinódi utcában. A cikk miatt egyfajta nyilatkozatháború indult meg a felek között, ám végül is ez nem hátráltatta az egyébként sokak által bírált lefedési munkát. Még mindig „vizes téma: A lap 4. oldalán „tüke-" aláírással jelent meg a sajnos ma is időszerű visszatekintés, mely a Csörge-tó állapotát részletezte. „ Volt időszak, amikor csónakázni is lehetett, de volt pecázási lehetőség is. Lehetett fejest ugrani a tó jobb oldalán, egészen hátul, akadt aki tudta, hol van a mederben rejtőző farönk, amire szintén fel lehetett állni és onnan a vízbe ugrani. Manapság a helyzet szomorú. A környék most is nagyon szép. Tán régen sem volt különb, hiszen a fák még nagyobbak, mint akkor és tulajdonképpen a terület mindenre alkalmas, csak éppen fürdésre nem, hiszen nincs víz. A tó kiszáradt, a fiatalok rendeznek évente egyszer többnapos happeningeket. Sok zenekarral, sok nézővel, hallgatóval. Ennyi most itt az élet." Az öt évvel ezelőtti ingatlanárakról adott áttekintést Fekete Katalin írása az 5. oldalon. Érdemes az akkori helyzetet a maival összehasonlítani, menynyivel emelkedtek azóta a házárak? A panelárak hosszú ideje stagnálnak: huszonkettő- és huszonötezer forint között mozognak négyzetméterenként. Az elmúlt évben megemelkedtek a hagyományos szerkezetű épületek lakásárai. A városközpontban huszonötharmincezret, ugyanezért a Bottyán-hegyen huszonkettő-huszonötezerforintot kérnek négyzetméterenként. A még elérhető árak miatt a garzonlakások értékesítésére van a legnagyobb esély. Hasonlóak az árak a városkörnyéken Decsen, Őcsényben és Tolnán. Olcsóbban lehet lakáshoz, illetve házhoz jutni Sióagárdon és Szálkán. A családi házak a Munkácsy utcában a legdrágábbak. Egy átlagosnak mondható, három, három és fél szobás hét-nyolc millióba kerül. Ugyanez a Bartina utcában két-három millióért, a Mikes utcában pedig e két érték között értékesíthető. A városközpontban még esetleg eladható az ingatlan egy vállalkozásnak, míg Cinkában legfeljebb telephelynek vennék meg, de ez is kevéssé valószínű. A cinkai hatalmas házakat még építési költségen sem igen tudják eladni (húsz-huszonkétezer négyzetméterenként). Hétmillióért már megérné, de kinek van manapság ennyi pénze?" A lap 16. oldalán Rostás Ilona Talán Találka találna... címmel egy nevesítési pályázat eredményét vette vizsgálat alá. „Talán Találka találna... ...gondolta a Szekszárdi Városvédő és Szépítő Egyesület, mert az Aranyudvar, a Pénzes tér, a Mozaik tér és a néhány egyéb javaslat nem nyerte el tetszésüket. A Széchenyi utca-Arany János utcai tömbbelső elnevezésére meghirdetett pályázat a vártnál szegényesebb eredményt hozott - tudtuk meg -, ezért nem került az első díj kiosztásra, de a második, harmadik helyezést elért javaslat is könnyűnek találtatott a döntést hozók ízlése fzerint. Találkozások. Az Alföld és a dombvidék találkozása. A város régi és új részeinek találkozása. A nagy átmenő gyalogosforgalom miatt ismerősök és ismeretlenek véletlen találkozója. Talán Találka találó lenne... gondolta az egyesület, és nyert! Pályázaton kívül. Hogy az Alföld, meg hogy a régi és új városrész, az rendben. Derandira, titkos légyottra azért ne gondoljon senki. A kis teret körülvevő irodaházak ablakaiból bámész tekintetek kereszttüzébe kerülhetnek az egymásra várók."
