Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-01-19 / 1. szám

3 1997. JANUÁR 19. , SZEKSZÁRDI VASARNAP A polgármester és a jegyző az elmúlt évről Beszélgetés Kocsis Imre Antallal és dr. Palkó Lászlóval - Többet kapott 1996-tól, mint amit várt? Kocsis Imre Antal: részben, hiszen senki sem várt tőlem sikerpropagandát '96-ra. A fő cél akár örök szlogen is lehetne, a város működőképességének megtartása és ez sikerült. A város adósságállománya csökkent, gazdaságát sikerült rendbehozni, beruházásokat kezdtünk és fejeztünk be. Ha innen vizsgálom, 1996 jó év volt. Más dolog az önkormányzat érzelmi oldalának megítélése. Ez az önkormányzat sem működött „zajmentesen". És a botrányok - legyenek akármekkorák is együttjárói az önkormányzat működésének, de úgy gondolom a legkisebb ny is nagy. Értékelve az önkor. zat működését azt lehet mondani, hogy jó közepes szinten teljesített, de ennél több a jelenlegi magyarországi gazdasági és politikai, közéleti környezetben nem nagyon várható el. A hivatal szempontjából nagyon fontos évet zártunk, hiszen megtörtént egy átvilágítás és az eredmény ismeretében egy átalakítás. - Milyen megállapításokat tett ez a felmérés? Dr. Palkó László: minden önkormányzat és képviselő-testület drágának és nem megfelelően működőnek tartja a hivatalt, másrészt minden önkormányzat más szisztéma szerint képzeli el a működést a hivatal és a testület között. A vizsgálat tartalmazott egy dokumentumelemzést, valamint egy interjúsorozatot az irodavezetőkkel, munkatársakkal. Végül készült egy 89 oldalas összefoglaló anyag, mely kitért az önkormányzat és a hivatal működésére egyaránt. Az anyagban szereplő a^nsokra a közgyűlés augusztusi hata^reatával eleget téve - alakult meg 2 új iroda. Az összhangteremtést pedig úgy sikerült létrehozni, hogy próbáltuk közelíteni azokat az elvárásokat, melyeknek kölcsönösen meg kell felelni. Mindkét félnek vannak igazságai, de az egyenletes működéshez valahol meg kell találni a középutat. K. I. A.: nincs ez a helyzet másképpen a sokkal régebbi demokratikus működésben élő Bietigheim-Bissingenben sem. Ott is hasonló ellentétek feszülnek a hivatal és a testület között. - Foglalkozik-e az anyag a bizottsági rendszer átdolgozásának szükségességével? K. I. A.: igen. Úgy indít, hogy létre kell hozni a mezőgazdasági bizottságot. Az új évet azzal kell kezdenünk, hogy a bizottsági átalakítást valamilyen módon megoldjuk. 2 év után valóban meg kell nézni, vannak-e hibás pontok a működésben és ezen korrigálni kell. - Ezen a ponton meg kell kérdeznem hiszen napi téma az utcán -, hogy felbomlik-e a koalíció a városban és megszünik-e az együttműködés az eddig együtt szavazó képviselők között? Mi igaz a hírből? K. I. A.: nincs olyan képviselő vagy frakció, aki hivatalban bejelentette volna távozását az együttműködési megállapodásból. Én nem látom, hogy efféle bejelentés várható. Ennek ellenére, ha valaki kilépne az együttműködési megállapodásból, azt természetesen mozgásként értékelném. - Jeten pillanatban még nem tudható, hogy a költségvetés mely területekre mennyi pénzt biztosit. Az arányok azt gondolom eldőltek már. P. L.: a 23 intézmény működtetése a legfontosabb feladat, a másik nagy szelet a városüzemeltetés és beruházás. A városnak 2 milliárd 200 millió forint áll rendelkezésére '97-ben. Szerintem ez hasonló lehetőségeket ad, mint a tavalyi esztendőben. K. I. A.: szerintem ez rosszabb helyzet, mint tavaly. Közel 6 százalékos pozícióromlást eredményez a támogatásnövekedés és az infláció közötti különbség. Ez nem eredményezheti a városüzemeltetés és az intézmények működésképtelenségét. Amit a polgár ebből a helyzetből észrevesz az az, hogy vissza kell fogni olyan dolgokból, mint a fűnyírás vagy az utcák locsolása. A szociális szférában pedig mindez azt jelenti, hogy a rossz helyzetben lévők, a sokkal rosszabb helyzetben lévők kategóriájába esnek vissza. Sajnos hiába van a városnak több pénze, a központi támogatások jelentős hányada címzett pénz, amelyet csak arra fordíthat, amelyre kapta. így a mozgástér erősen csökken. - A város bevételeinek jelentős része származik a helyi adókból. Tervez-e változást az adóztatásban a hivatal? P. L.: '97-ben nem lesznek súlyosabbak az adóterhek, mint az elmúlt évben. 1996-ban 93 százalékra teljesült az adóbevételi tér, 443 millió forinthoz jutott a költségvetés a helyi adókból. Ez azt mutatja, hogy képesek megfizetni a polgárok a helyi adót és az adóztatás mértékét is sikerült megtalálni. így tehát nincs szükség változtatásra. - Keresett beruházási hellyé vált-e Szekszárd az elmúlt esztendők során és ha igen, nő-e ezzel nemzetközi tekintélye? K. I. A.: a területfejlesztési törvény megjelentetésével lehetőség nyílik olyan pályázatok benyújtására, mely több település számára jelent infrastrukturális fejlődést. így van ez a tehermentesítő út esetében is. Az önkormányzat jelentős forrásokra tudott szert tenni ilyen pályázatokon. Az, hogy az útépítés melyik szakaszára kerülhet sor ez évben, még nem tudok választ adni. De azt itt kell megjegyeznem, hogy a 12 megyei országgyűlési képviselő közös fellépése sokat segíthetne. Láttunk már rá példát, hogy a Magyar Köztársaság éves költségvetésében külön rovatban szerepelt egy várost elkerülő út költsége. És mindez 1 képviselő, jó időben elmondott hozzászólásának eredményeként. Ezt kéne tenni. - A mögöttünk álló év legalább 3 olyan ügyet hozott, mely alaposan felkorbácsolta az indulatokkal. A DOM Rt. lakásépítése, a katolikus iskola ügye és a különböző városi pályáztatások elsősorban a vásárrendezések - kérdése. Mi a meglátásuk ma ezekről az ügyekről? P. L.: a DOM Rt.-s lakásépítéssel több célt kívánt a közgyűlés elérni. Egyrészt megszüntetni a gócpontokat, melyek hosszú évek óta gondokat okoznak, másrészt lakáshoz juttatni nagycsaládosokat és viszonylag olcsó lakásokat építeni a meglévő forrásból. Valóban vitákat szült a vállalkozó kiválasztása és a leendő tulajdonosok kijelölése is. K. I. A.: a testület egy része támogatta ezt a programot a másik nem. Kétségtelen, ha 1 lakásra kivetítjük az öszszeget nagyon magas árat kapunk. De ha beszámítjuk egy terület közművesítésének költségeit is, akkor a kép már sokkal jobb, és nemcsak a 28 lakás megépítését teremti meg ez a beruházás, hanem a továbbfejlesztés lehetőségét is. - A Gyermekek Háza ügye a népi kezdeményezés eredményének ismeretében nem zárult le. Mi a véleményük az utolsó döntés a jelenlegi lehetőségek között a legjobb megoldást hozta? K. I. A.: nem. Az igennel szavazó 13 képviselő szerint is van ennél jobb megoldás, bár olcsóbb nincs. De bármely más változat ugyanolyan sérüléseketjelentett volna a városnak. Nincs jó megoldása az ügynek. De a 60 millió forinttal melyet a terek megmentésére tudunk fordítani a feladatok elláthatóvá válnak. És még egy dolog. A Gyermekek Háza nem veszik el a város számára, hiszen oda szekszárdi gyerekek járnak majd iskolába és egyéb szakköre. A katolikus iskola ugyanúgy a város iskolája, mint a Kolping vagy bármelyik másik oktatási intézmény. P. L.: ami a pályázatokat illeti, valóban voltak pontatlan megfogalmazások a pályázati kiírásokban, de azt hiszem sérelem senkit sem ért. Mi egy egységesebb kulturáltabb vásárt akartunk rendeztetni. Minden pályázat vesztese a nyertes beadványát teszi nagyító alá és mindenféle ronda összefonódásokra gyanakszik. Végig kell gondolni ezeket a dolgokat a jövőre nézve. De az biztos, hogy a vállalkozás mint forma idegen a Polgármesteri Hivataltól, mi nem erre vagyunk tartva. Tehát nem jó megoldás az, ha a hivatal rendez olyan eseményeket, amelyek egy támadhatatlan pályázati rendszerben elnyert joggal egy vállalkozó megfelel. - Mikor lennének elégedettek az 1997es esztendővel? K. I. A.: a millecentenárium évében olyan teljesítménye nem volt a városnak, mint 1986-ban. Azonban az akkor meghozott döntések eredményeként fejlődött a következő években Szekszárd. Az 1996-os év talán legjelentősebb beruházása az Augusz-házi rekonstrukció. Igazán remélem, hogy az idei döntések és megkezdett rekonstrukciók befejezhetők lesznek 1-2 éven belül, és egy fejlődő városban tudunk majd élni. P. L.: szeretném, ha nem nőnének az adósságok és befolynának a belterületi fejlődésből illetve a privatizált cégek adósságaiból származó összegek. Ha ez így lenne, nyáron új költségvetés készülhetne, amelyekben nem arról kell dönteni, hogy miről kell lemondanunk, hanem arról, mit építhetünk még meg. Készült a Városi Televízió 1997. január 15-i műsorában elhangzottak alapján. I(j. Kutny Gábor