Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)
1997-06-20 / 12. szám
1997. JÚNIUS 20. „ SZEKSZÁRDI VASARNAP 7 A Magyar Ortopéd Társaság 40. Kongresszusa Gyá^O Húsz ágy 550 műtét - Az ortopédia az egészségügynek nem az a szakterülete amelyről nap mint nap hallunk, s amelyről annyit beszélgetünk mint a szülészet vagy a sebészet... - Valóban! Ez mindaddig így van, amíg valakinek valamilyen mozgásszervi problémája nem alakul ki. Az ortopédia a csontok, ízületek, veleszületett vagy szerzett deformitásaival, kopásos elváltozásaival foglalkozó szakterület, s ebben a meghatározásban az is benne foglaltatik, hogy a hosszú időn át kialakuló, illetve az egy pillanat alatt szerzett mozgásszervi betegségek gyógyításával, sok esetben azonnali műtétül gyógyítunk. Az utóbbi időben többet hallat magároiez a szakterület, miként azt öntől, a Tolna Megyei Kórház ortopéd osztályának főorvosától megtudhattuk - sőt a tévé jóvoltából fantasztikus műtéteket is láthattunk... - A világon a 60-as években, nálunk a 70-es évek végén, természetesen a technika óriási fejlődésének köszönhetően olyan eszközök, műszerek készülhettek, amelyekkel a mozgásszervi gyógyításban óriási és látványos eredményeket érhettünk el. Régen a betegek belenyugodtak abba, hogy megváltozhatatlan a fájdalom a mozgáskorlátozottság esetében, együtt kell élni velük. Aztán az emberek új lehetőségekkel kerültek szembe. Ahhoz, hogy minél több beteget tudjunk ellátni, lényeges, hogy minél kevesebb ideig feBeszélgetés dr. Moser Tamás főorvossal küdjenek az osztályon. Most már előre kivizsgált betegek kerülnek a műtőasztalra, ezzel lehetővé téve azt, hogy évente ezen a kicsi, 20 ágyas osztályon 550 műtétet végezhessünk el... - Melyek azok a tényezők, amelyek a legtöbb mozgásszervi betegséget „létrehozzák"? - A mozgásszegény életmód - megdöbentő, hogy milyen keveset mozognak az emberek -, valamint a nagy testsúly. Az emberi szervezetnek szüksége van a mozgásra, arra, hogy izmaink állandóan karban legyenek tartva. Ha ez nincs, akkor következik be a gerinc, a csípő-, a térdízületi kopás, amely mozgáskorlátozottságot eredményez, fájdalommal jár, ettől a beteg még kevesebbet mozog, s betegsége sajnos még súlyosabbá válik. - Mikor célszerű szakorvoshozfordulni? - Amennyiben mozgásszervi problémái rövid idő alatt nem javulnak. Tudniillik, ahogy mondani szoktuk, „hozott anyagból dolgozunk", ami azt jelenti, hogy ha valaki időben jön, akkor esetleg „csak" egy korrekciós műtét vár rá, ha későn akkor protézis beültetés, illetve gyógyulásához hosszú évek alatt műtétek sorozatán kell átesnie. A betegek többsége még idős korban is vállalkozik a műtétre, s ennek az elszántságnak a magyarázatát abban látom, hogy látják maguk előtt a példát. A szomszéd, a rokon, a munkatárs két protézissel újrajár, nincsenek fájdalmai. Természetes, hogy ezek a gyógyult esetek a műtét melletti döntésre ösztönzik a régóta beteg és idősebb embereket is. - A fentiekből kiderül, hogy ezekre a műtétekre nem egyik napról a másikra kerül sor... - E műtétek nagy része előjegyzett műtét. Jelenleg augusztus végéig telített a műtéti programunk, s reméljük, hogy az új műtőblokk számunkra is kedvező változást hoz majd. - Említette, hogy kiemelten fontosnak tartja ebben a szakágban az orvos és a beteg kapcsolatát... - Természetesen mindenhol az, de úgy gondolom, hogy nálunk kiváltképp hosszú döntés eredménye egy-egy műtét. Rendkívül fontos, hogy tudassuk a beteggel, mire számíthat a műtét után. Tudatosítani kell azt is, hogy a legjobb segédeszközök sem érnek semmit, ha nem viseli őket. Lelkileg is el kell fogadnia a döntést, hiszen a gyógyulási lehetőségei ettől nagyban függnek. Ezért fontos a bizalmas beszélgetés, a beteg és az orvos között kialakult kapcsolat, amely sok beteg esetében évekre szóló. Azt hiszem, az ortopédiában még nagyon sok „csoda" Dr. Moser Tamás rejlik. Ezek megvalósulásához részint pénz kellene, részint szemléletváltozásra lenne szükség. Ennek szellemében hoztuk létre 1991-ben azt az alapítványt, amelynek segítségével az osztály műszerezettségén tudunk javítani, s melynek segítségével a szakmai továbbképzéseket és a felvilágosító munkákat finanszírozzuk. - A következő hétvégén Szekszárd városa ad otthont a Magyar Ortopéd Társaság 40. Kongresszusának... - Minden évben más városban tartjuk ezt a konfernciát, amely háromnapos. Most, június 19., 20., 21-én a Babits Mihály Művelődési Házban rendezzük meg. Szakmai kiállítások 56 cég részvételével gyógyszergyárak, cipőgyárak bemutatkozásai teszik még teljesebbé a kongresszus munkáját, amely a tanácskozáson túl az ortopédszakma ünnepe is. Kollégákkal, régi iskolatársakkal, barátokkal találkozhatunk, s cserélhetjük ki tapasztalatainkat. Ünnep, egy évben egyszer, amikor 500 ortopédszakember eszmét cserél. Sas Erzsébet „Jó szívvel" élni, tenni, segíteni! Cgyesület az infarktus ellen Magyarországon ez év áprilisában bonyhádi székhellyel megalakult a Szív és Élet Egyesület. Az alapító tagok, az ország minden részéről, összefogtak egy nemes cél érdekében. Köztük van Hazafi Józsefné is, aki nemcsak alapító, de elnökségi tagja is az egyesületnek. Hetek óta azon munkálkodik, hogy Szekszárd városában is létrehozza ezt a csoportot, mégpedig abból a meggondolásból, hogy sajnos - egyre emelkedik a szív- és érrendszeri betegek száma, s a fiatal korban bekövetkező, sok esetben halállal végződő infarktusok száma is. Az országos egyesület alapítótagjai között kitűnő szakemberek is „szívügyüknek" tekintik a célt, úgymint dr. Gesztesi Tamás, a Tolna Megyei Kórház kardiológiai osztályának vezető főorvosa, valamint dr. Józan-Jilling Mihály főorvos, aki az országos egyesület elnökségének is tagja. Hazafi Józsefnét arra kérem, ismertesse az olvasókkal, hogy mi is az egyesület célja. - A szív- és érrendszeri betegségben szenvedők életvitelének könnyítése, széles körű szakmai felvilágosító munkával ezen betegségek megelőzése, az egyesületi tagok - egészségügyi állapotukból fakadó sajátos érdekeinek védelme, képviselete és általában érdekeik előmozdításának segítése. - Mikorra várható, hogy Szekszárdon megalakul az egyesület? - Elkezdtük a „tagtoborzót", s szeretnénk ha szeptemberre elmondhatnánk, Szekszárdon is megalakult a Szív és Élet Egyesület. - Kik lehetnek a tagok, kiknek a jelentkezését várják? - Az egyesület célja úgy gondolom, már részben választ is ad erre a kérdésre. Szakemberek, betegek, egészségügyi dolgozók, egészséges emberek jelentkezését váijuk. Köztudott, hogy a szív- és érrendszeri betegségek bárkit bármikor „utóiérhetnek". Aki egészséges, azt a megelőzés, aki beteg azt a gyógyulás, s a szakembereket - nagyon számítunk a háziorvosok jelentkezésére - a nekik, nekünk való segítés miatt keressük, váijuk és hívjuk. - Vannak-e már támogatói az elkövetkezendő hetekben alakuló egyesületnek? - Szerencsére igen. Az elsők között van Szekszárd város polgármestere, Kocsis Imre Antal, aki az első jelentkezésemtől „szívügyének" tekinti céljainkat, s nemcsak belépett az egyesületbe, de támogatásáról is biztosított. Sokatjelent majd számunkra, hogy ha nem is feltétlenül, anyagi támogatással, de helyiséggel - ahol rendezvényeinket megtarthatjuk - s létezésünk elismerésével támogat majd a szekszárdi önkormányzat. - A helyi hírközlő szervek közül is, úgy tudom, jelentkeztek már támogatók. - Nagyon fontos, hogy felhívásainkat hallják és olvassák Szekszárd város polgárai. Elsősorban az egyik helyi rádió vállalta fel a folyamatos tájékoztatást az egyesület megalakulásáról és majdan munkájáról, programjairól. Azonkívül több megyei újság, s nagy örömünkre most mára Szekszárdi Vasárnap is. Sas Erzsébet