Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)
1997-05-25 / 10. szám
14 , SZEKSZÁRDI USARIUP 1997. MÁJUS 25. « Szűcs: „Kell egy jó férfijáték Szekszárdon" Autó Techno: Most már közös óhaj az NBI Több mint két tucat győzelemmel a tarsolyában - mindössze egyszer hagyták el vesztesen a pályát, még ősszel a MAFC otthonában - toronymagasan kiemelkedve a csoportjából az Autó Techno gárdája a férfikosárlabda NB II egyik bajnoka. Már tavaly kopogtatott az NB I/B csoportjának kapuján, amikor a soproni osztályozón voltak sanszai a szekszárdi csapatnak. De ott, akkor nem sikerült átlépni azt a küszöböt, amit most már szeretnének. Túl váratlanul érte volna a szakosztályt, mind financiális, mind szakmai értelemben az élvonal, így senki sem hullajtott krokodilkönnyeket amiatt, hogy ez nem sikerült. A csapat főszponzorát, a névadó Autó Techno ügyvezetőjét a tavalyi összteljesítmény láttán rabul ejtette a vágy! Nem sokkal az osztályozó után kijelentette, hogy a most zajló szezonra egy olyan ütőképes csapatuk legyen, amely eséllyel pályázhat az élvonalra. Szűcs László főszponzor: - Négy éve szinte a semmiből indultunk és a saját erőnkből, a saját amatőr lehetőségeinkkel eljutottunk idáig. Amiért csak köszönet a srácoknak, s ebben a folyamatban elévülhetetlen érdemeket szerző edzőjüknek, Mészáros Andrásnak, aki hittel hisz abban, hogy újra lehet számottevő férfikosárlabda Szekszárdon. A keze alatt fejlődött, formálódott ez a mai csapat, amely véleményem szerint érett arra, hogy NB l-es mérkőzéseket játsszon, érett arra, hogy ugyanannyi nézőnek szórakozást nyújtson, mint a női kosár-és kézilabdacsapat Szekszárdon. Meggyőződésem, hogy igény van ránk a városban. - A mostani érdeklődés a csapat mérkőzései iránt még nem ezt sugallja... - Ennek az egyetlen oka, hogy a lehető leglehetetlenebb időpontokban, pénteken este fél nyolckor játsszuk a hazai meccseinket. Ha beférnénk egy jó időpontba a városi sportcsarnokba, akkor már most az NB II-ben több száz nézőnk lenne. Az élvonalba jutás esetén pedig meggyőződésem, hogy komolynak tekinthető közönségünk lenne. Kell egy igazi férfijáték csapatsport ennek a városnak, valahol ezt szomjazzák az emberek Szekszárdon. - Az Autó Techno fölénye csoportjában akkora, hogy minden bizonnyal a négy másodosztályú mezőny bármelyikében is az egyik meghatározó lehet, de egy osztályozás mérkőzéssorozat mindig mindenkinek lutri... - Éppen ezért a bajnokság megnyerése mellett az első és legfontosabb lépésünk, hogy megpályázzuk az osztályozó rendezését. Persze addig még egy akadályon túl kell jutnunk, hiszen a másik három csoport egyik másodikjával kieséses rendszerben mérkőznünk kell, de látva a csapatjátékát, igazándiból nem félek egyetlen úgymond sötét lónak számító csapattól sem. Hogy ki vagy kik lehetnek az igazi riválisok, az majd akkor látszi k, ha megtudjuk, hogy rajtunk kívül mely csapat(ok) pályázták meg az osztályozó rendezését. A jelekből ítélve már az élvonal jegyében készül az Autó Techno. De vajon mi változott meg tavaly óta, amikor még nem egyöntetűen óhajtották a feljutást, amikor még felkészületlenül érte volna őket az élvonal? Lesz-e ennek értelme, és egyáltalán honnét lesz rá pénz. Mert az NB I-hez - mostani ötvenpontos győzelmek ide vagy oda mindenképpen számottevően kell erősíteni. - Nézze, itt mindenki sok millióról beszél, amivel egyáltalán nem értek egyet. Részint azért, mert ez a csapat gerince véleményem szerint alkalmas az NB I/B csoportjában való szereplésre. Másrészt pedig: velünk nem szaladt el az a bizonyos ló, nálunk nincsenek sztárgázsik, külön juttatások, az ölünkbe hullt nigériai Iseghohi is nevetséges összegért kosárlabdázik. Tény, hogy kell két valóban jó, a szó igazi értelmében NB l-es játékos, akiket nyilván meg kell fizetni, de ettől még a mai kétmillión belüli költségvetésünk nem ugrik fel tízmillióra. Ennek a csapatnak a mögötte lévő tizenévesek okán jövője is van, akikből tehetségük alapján lehet NB l-es játékos. Bízom a mieinkben abban, hogy a mostani heti két edzés helyett - ez az élsport szempontjából szinte a nullával egyenlő - öt edzéssel még többre lesznek képesek a játékosok. - No de azért a működés költségei a félamatőr, illetve a félprofi státusok esetén is minimum megduplázódnak. A cg ge állná egyedül a cechet? - Már most sem vagyok egyedül, városi önkormányzat is mellénk állt: megkapjuk a természetbeni juttatást a csarnokban, s a támogatás összege is jelentősen több, mint korábban volt. A Dunaholding Rt. is fontos szponzora a csapatnak. A várakozó állásponton levő újakat - akikkel tárgyalásba vagyok az NB I-be jutás állítja majd mellénk, így a várható támogatás jobban rajtunk múlik, mint a szponzorokon, ezért is vagyok optimista. - bégyé Czanka: esély a Tex Art-tól Ne írjuk le már azt, akit egyszer már valahová felírtunk - mondta dr. Dobos Béla, a pécsi székhelyű Tex Art Média, amúgy pécsi székhelyű vállalkozás ügyvezetője, amikor bejelentette, hogy cége pártfogásába veszi a Szekszárdi Húsipari Rt. privatizációja kapcsán eléggé ellehetetlenült helyzetbe került neves súlyemelőt, Czanka Attilát. A kiváló sportoló neve ott díszeleg a szekszárdi sportcsarnok márványtábláján. Méltán, hiszen ő - sokakkal ellentétben - olyan eredményeket produkált, ami nemcsak az emlékezetekben raktározódott el, hanem a komolyabb krónikákban, avagy a sportdokumentumok között. Hogy csak a legveretesebbeket említsem: felnőtt Európabajnoki cím román színekben, majd az áttelepülés után nem sokkal kontinenselsőség - Szófiában 1993-ban mindezt megtetézve a hazai pályán, a Húsos világkupán produkált nagyszerű világcsúccsal: Naim Sülejmanoglu - a sportág török koronázatlan királya, az első háromszoros olimpiai bajnok a sportágban - 145 kg-os szakítás rekordját át a múltnak. Aztán jött a számára valóban lidércnyomásos 1996, amikor is értékelhető eredmények hiányában kipottyan a válogatottból, lemarad az olimpiáról. A baj bajt szül, kivonul a kenyéradó gazda a sportágból. A sok után sokk; a 27 éves versenyző elfordul a sportágtól, más lesz a hozzáállása, minekután már-már kezdik leírni. Az új klub sem tud egzisztenciális gondjain segíteni, s talán a 24. órában érkezik a több nagyszabású szekszárdi rendezvény főszervezőjeként a nagyközönség számára is ismert dr. Dobos Béla. - Olyan szerződést kötöttünk, hogy Attilának mihamarabb produkálni kell, mert csak ebben az esetben kereshet. Nem fogok mögötte, körülötte fontoskodni, nem érdekel, hogy mennyit edz, vagy éppen nem edz. Azt viszont már ebben az évben elvárom, hogy tegyen le olyan eredményeket az asztalra, amivel az őt leírókat cáfolja. Már az idén legyen érdekes a válogatott számára, és így tovább, időarányosan haladva - mondta az új mecénás. Czanka pedig, mint a pályafutása lassan másfél évtizedében, edzőterembe vonult. Örül az esélynek, de ott a felelősség is a vállán. Újfent produkálni kell, lehetőoleg már a június végi szekszárdi világkupán. - bálint Negyedszázad - minő változás a szekszárdi futballban. Sajnos, negatív értelemben. 25 évvel ezelőtt nyert bajnokságot a minden idők legjobb helyi csapatának tartott Dózsa, és ezzel a bajnoki címmel felvitte a szekszárdi labdarúgást az NBl/B-be. oda, a mely a hetvenes évek végén megszűnt, amelyet a mai nívótlanság láttán visszakövetelt a szakma, s az igényesebb nézők hangadó csoportja. Lesz megint NB I/B, amitől a mai Szekszárd igen messze került. A dolgok jelenlegi állása szerint a harmadik vonalbeli tagság megőrzése is komoly veszélybe került, nagy valószínűséggel az átszervezésekfolytán a már csak a negyedik vonalat jelentő NB III jut osztályrészül a megyeszékhely futballreprezentánsának - ha csak a csapat felrázására minden tudását bevető régi-új tréner, Teszler Vendel nem talál ki valami olyat, amitől a hajrára alapvetően változna az egyéni teljesítmények sokasága, ezáltal a csapat arculata. Persze ettől, hogy mind financiális, mind szakmai értelemben oly kilátástalannak tűnik a helyzet, azért még a dicső múltat méltóképpen megünnepelhettük volna. Mert arról nem tehetünk, hogy ez a negyedszázaddal ezelőtt vidéki kis ékszerdoboznak számító stadion kétségbeejtően lepusztult, a valamikori féltett, illetéktelenektől óvott gyepszőnyeg tönkrement ma már. NB II/-as viszonyok közepette is rossz pályának számit, s környe-\ zete éppúgy lehangoló. De arról már igen, hogy a pálya szélén felsorakozó öregfiúkhoz, öregfiúkról, az itteni aranycsapathoz nem szólt senki. Mintha csak egy különösebb apropó nélküli szokásos május elsejei bulimeccsről lenne szó. Persze, ha egy hiteles kortárs, vagy valaki az utódok közül szólni kívánt volna, nem teheti meg, mert a stadion állapotához passzoló stúdió kinyithatatlanul zárva volt... (?!) „Valakinek a zsebében maradt a kulcs, s ő momentán nem érhető el" hallatszott a tragikomikus okfejtés. No, erre szokták mondani: no comment. Mert ez a nagy csapat - Lipovcszky - Szántó, Korner, Simon (Vágó) - Csordás, Hegedűs (ő már sajnos nem érhette meg ezt a jubileumot), Micskó - Zielbauer, Kalász, dr. Freppán, Török - edző: Kormos Mihály - nagyon is megérdemelt volna egy helyszíni kommentárt - (is)... - bégyé -