Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-05-25 / 10. szám

1997. MÁJUS 25. , SZEKSZÁRDI IASARNAP 3 Szekszárdi városatyák, akik már jártak Kubában Több szekszárdi közgyűlési képviselő is járt már valami­kor Kubában. Számukra, akik személyesen is megtapasztal­ták a távoli karibi ország min­dennapjait, nyilván önmagá­nál jóval többet mond Kuba neve. Az alábbiakban Fodor Miklós alpolgármester és Nyerges Tibor képviselő is­merteti röviden legjellem­zőbb benyomásait a szigetor­szágról. Fodor Miklós: - Egy utazta­tással is foglalkozó cég igazga­tójaként 1989 májusában utaztam Kubába. Első állo­másként nem is a szigetor­szágban, hanem közbeeső ál­lomásként az észak-kanadai Új-Foundland-ben landol­tunk. Ott akkor még havas eső esett, úgyhogy elképzel­hető a kontraszt, amikor ki­szálltunk Havannában, ahol 38 fokos, kemenceforróságú párás hőség fogadott bennün­ket. Kuba gyönyörű, s ezt na­gyon tárgyilagosan mondom: a világ egyik legszebb országa. Varaderóban a tengerpart ho­mokja a szó szoros értelmében olyan, mint a liszt. A tenger kristálytiszta, s májusban már 29-30 fok meleg! Jómagam ak­kor láttam először, hogy milyen is a pálmafa, a lombjai között a kókuszdióval. Kimentünk a szállodából, s álmélkodva áll­tunk a fa alatt: a kubaiak persze rajtunk csodálkoztak, hogy miért nézzük ilyen hosszasan ezt a mindennapi látványt. Ha az ország elszigeteltsége a jövő­ben csökken, a turizmus húzó­ágazat lehet Kuba számára. Nyerges Tibor: - Mint or­szággyűlési képviselő, a Free­dom House nevű emberjogi szervezet megbízásából jártam 1993-ban Kubában. Ami azon­nal feltűnt, az az volt, hogy az ország a múltbéli gazdagságá­nak a romjain élt. Ez különö­sen Havannában volt tetten érhető. Ettől függetlenül a va­lamikori nagy dicsőséget mindenütt érezni lehetett, el­sősorban a gyarmati stílusú épületekben és a felhasznált anyagokban. A tájat a pálma­fák és a cukornádültetvények uralják. Érdekes, hogy hoz­zánk képest az állatvilág mint­ha szegényesebb lenne, a szél mindent' elfúj a szigetről. Egyedül a csupasz nyakú ke­selyűk keringenek a magas­ban.... Varadero tengerpartja gyönyörű, az ételek - köszön­hetően a spanyol, az indián és az afrikai konyha egymásraha­tásának - nagyon finomak. A roston sült halak a magyarok számára is étvágygeijesztőek. Aki pedig finom italt akar inni, annak azt javaslom, hogy a moschitót kóstolja meg. Camagüey: alapították 1514-ben A várost bemutatja Luis Ynchausti Rodriguez polgármester Új testvérvárosunk, a ku­bai Camagüey az Újvilág vi­szonyait figyelembe véve komoly múltra tekinthet vissza, hiszen 1514-ben alapították: huszonkét év­vel azután, hogy Kolum­busz Európa számára felfe­dezte Amerikát, s öt évvel azelőtt, hogy Cortez meg­hódította volna a közeli Me­xikóban az azték birodal­mit. A települést lapunk, il­letve az olvasók számára nem más, mint Luis Yn­chausti Rodriguez, Cama­güey polgármestere mutat­ja be. lén Camagüeyben látta meg a napvi­lágot. Városunkra egyébként az a harci hagyomány jellemző, amely a múlt szá­zadi füg­getlenségi harcokból ered. Ezt az is bizonyítja, hogy a füg­getlenségi harcok idején megszüle­tett négy a I­kotmány­ból hármat Cama­güeyben szövegez­tek meg, s hagytak jóvá. Ide­genforgal­mi szem­pontból városunk talán nem is annyi­ra jelentős, mint a bennünket körbeve­vő. hasonló nevű nuwe. méh nek észa­ki, és déli része egyaránt a tengerrel ha­táros. Mindkét part könnyen megkö­zelíthető a külföldiek számára is, mi­után egy nemzetközi repülőteret ad­tunk át rendeltetésének Camagüey­ben. Vá rosunk szép, vendégszerető, mindenkit szívesen látunk, akit érde­kelnek látnivalóink és természeti szép­ségeink. Az egyiittmüködési megállapodás aláírása a vármegyeházán Camagüey polgármestere - Városunk 1105 négyzetkilomé­ter kiterjedésű, lakóinak a száma el­éri a 310 ezer főt. Gazdaságára a leg­jellemzőbb a mezőgazdaság, de szá­mottevő az építőanyag-ipari tevé­kenység, illetve a bútoripar is. Mint az ország harmadik legnagyobb vá­rosa, kiemelkedő szereppel bír az ok­tatás terén is. Az 1959-es forrada­lom győzelme után Camagüey volt az első város, ahol új egyetemet hoz­tak létre. így most egyaránt van orvo­si és pedagógiai egyetemünk. Kilenc kórházzal, illetve poliklinikával ren­delkezünk, a lakosság egészségére négyszázhatvankét családorvos ügyel. Kulturális hagyományaink országszerte ismertek. Balett-társu­latunk, színházunk, táncegyütte­sünk mindenütt telt ház előtt lép fel. Büszkék vagyunk arra, hogy a ki­emelkedő kubai költő, Nicolás Guil-

Next

/
Oldalképek
Tartalom