Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-04-07 / 7. szám

1996. ÁPRILIS 7. SZEKSZÁRDI 9 Kabale und Liebe Hangv

erseny A Megváltó hét szava a keresztfán Március 19-én a belvárosi katolikus jemplom volt a színhelye Haydn oratómának. Szép és nagy feladatot vállalt a Földesi Lajos hegedűművész vezette szekszárdi kamarazenekar, amikor öszszefogott a szekszárdi lelkészekkel, hogy előadják a ritkán hallható müvet. Az együttesnek sajátosan szép egyéni hangzása már közismert. Mostani szereplésükkel nagy próbatétel elé álltak: egymás után hét lassú tételt előadni, úgy, hogy a hallgató figyelme éber maradjon. Ez sikerűit a kiváló együttesnek, sőt átszellemült légkört teremtettek és ráéreztek a Haydn-i költészet lényegére, ahogy éreztetni tudták a mester egyszerű emberi tisztaságát és ugyanakkor emelkedett magasztosságál. Már a bevezető tétellel felkeltették a feszült várakozás perceit. A legemlékezetesebb, a legmegrázóbb talán az utolsó Largo tétel volt. (Atyám, a Te kezedbe teszem le az én lelkemet.) A ^^hatásosabb pedig az utolsó, a mű ™fyetlen gyors tempójú tétele, amely a passiozenék szokásos, földrengést ábrázoló darabja volt. A zenei eseményen túl különösjelentőséget kapott az est azáltal, hogy a város lelkészei, a katolikus, az evangélikus, a református és a metodista egyház papjai mondták el a Megváltó szavait és rövid tartalmas elmélkedéseket fűztek hozzá. Ezeket az elmélkedéseket követték a mű egyes tételei. Felemelő szavak ésfelemelő zene fogott kezet, hogy emlékeztessen az Egyre bővül a Német Színház klasszikusokat bemutató repertoáija. Kedden bemutatott darabjuk, Schiller híres drámája, az Ármány és szerelem, Kabale und Liebe nemcsak a különböző társadalmi rétegek feszültségéről, hanem a fiatalok és az idősebb generációk örök perpatvarairól is szól. Szóval máris itt vagyunk korunkban, jön a tavasz, a szerelem évadja, számunkra is lesz üzenete Schillernek. Ezért helyeződik modem környezetbe a darab, így lesznek mindig aktuálissá a nagy klasszikusok. Néhány szó Schillerről és koráról: a XVIII. század végének kis német fejedelemségei önkényeskedéseik során odáig jutottak, hogy fiatal férfiakat adtak el Angliának: harcoljanak a függetlenségükért vívó amerikaiak ellen. Felháborodás izzott a lelkekben, s a 23 éves Schiller (1759-1804) indulata is ebből az érzésből táplálkozott, amikor maga is szökésben, megírta a Kabale und Liebe című polgári szomorújátékát. Ezt a művet a felvilágotsodás fűtötte szabadságvágy és a zsarnokság gyűlölete táplálta. Öt magát is fejedelmi önkény szorította katonaorvosi pályára, ahonnan első, forradalmi szenvedélyű drámájával, A haramiákkal tört ki. Schiller szellemi fejlődését további történelmi, filozófiai munkái határozták meg, amelyek keretében jutott el a színház „mint morális intézmény" gondolatáig. Barátsága és együtt munkálkodása Goethével jótékonyan hatott újabb drámaírói korszakára (Stuart Mária, Teli Vilmos stb.). Fiatalkori lendületét azonban az Ármány és szerelem képviseli leghitelesebben. Schiller drámájának érzelmi hitele mind a mai napig visszhangra talál, előadása sikert ígér. Érdemes megnézni azoknak is, akik nem tudnak németül, de ismerik a darabot, s azoknak a diákoknak is, akiknek ez a mű kötelező olvasmány. Legelőször pedig azoknak ajánlható, akik szeretik a színházi csemegét, szívesen látják és hallgatják a klasszikus műveket. Németh Judit Fráter Kata és Vic/.ián Ottó egy izgalmas jelenetben emberiség, a megváltás misztériumára. A kaposvári Szimfonikus Zenekar Március 28-án a kaposvári Szimfonikus Zenekar magyar estjét hallottuk a Könyvsarok Heather Graham: Mindent a szerelemért A New York Times bestsellerírójának neve jól ismert a kikapcsolódást kereső magyar olvasók körében is. A szürkekabátos, A kékkabátos, az Irány a Nyugat! szerzője ezúttal nosztalgiázik. Kathryn, a főhős, az egykori perzselő hangú szupersztár visszatér sikerei színhelyére, Floridába, a régi szép emlékeket kutatni, de közben valamiféle baljós előjel is hatalmába keríti. Bizonytalanná válik. Kathryn úgy érzi, hogy szívét egy bizonytalan szerelemért teszi kockára, amely az összes olyan dolog elvesztésével fenyeget, amit legjobban félt, vagy ami visszaadhat mindent, amiről azt hitte, rég elveszett... (A könyv megvásárolható Balogh István könyvesboltjában, a Mészáros L. u. 7-ben és a Korzó Áruházban.) Művészetek Házában. Régen nem volt alkalmunk ilyen nagy létszámú zenekart hallgatni, aminek nyilvánvalóan az anyagi lehetőségek szabnak határt. A kaposvári szimfonikusokban kitűnő, lelkes és felkészült, professzionista együttest ismertünk meg Drahos Béla vezényletével. A zenekari szólószámokon kívül a Magyar Állami Operaház neves énekművészei: Csavlek Etelka, Benei Katalin, Búzás Aida, Laczó László és Marczis Demeter működtek közre. Műsorukon Erkel Ferenc, Kodály Zoltán, Kacsóh Pongrácz, Lehár Ferenc és Kálmán Imre operáinak és operettjeinek legismertebb sláger számait adták elő és arattak megérdemelt, nagy sikert. A profi színvonal + felkészült előadás + ismert, népszerű számok — biztos siker. A képlet most is bevált és őszinte örömünkre szép, lelkesítő estét szereztek a szekszárdi zenebarátoknak. Hűsek Rezső KI O? 1. 1812. október 10-én született Szekszárdon. 2. 1828-ban megjelenik az első műve, Az emlékáldozat. 3. 1834-ben lát napvilágot a Csatár. 4. 1841-ben adják ki korának egyik legnagyobb hatású művét, amely a Kont címet viseli 5. 1846-ban három kötetben kerülnek az olvasók elé Tollrajzok címmel prózai munkái. 6. 1851-ben súlyos betegen fejezi be Szent László című művét. 7.1853. november 5-én Pesten meghal. Egy, helyes megfejtést beküldő olvasónk könyvjutalmat nyer. Előző rejtvényünk megoldása: Lázár Ervin. A nyertes: ifj. Varga Csaba, szekszárdi olvasónk. Nagyon köszönjük a sok jó választ, külön köszönet Fábián Sebestyénnek, aki Kaposvárról küldte a jó megoldást. Ő egy különdíjat kap, mivel örülünk annak, hogy máshol is olvassák lapunkat. Babitsról •••••••••••••••••••••••• líraian Márciusra esett a húsvét, amikor Babits Mihály a Nyugat matinéján felolvasta „Húsvét előtt" című versét. Nagy botrány lett belőle akkor és áthelyezés. Régen volt már 1916, amikor kiszakadt belőle a Himnusz, s jöttek még „szörnyek, csodák" is erre a századra, de ez az ellentmondást meg nem tűrő, politikai magyarázatokat el nem fogadó békesség-óhajtás úgy kísérte végig e századot, talán a legvérmesebbet, mint Picasso Guernicája, vagy Bartók Allegro Barbaro-ja. Húsvétra készülve a Művészetek Háza is ünnepi köntöst öltött, amikor szerdán este Babits Mihályt idézte meg, s a szívet rengető verssort vette mottóul: „... Ha kiszakad ajkam, akkor is...". Akik üzennek általa: Auth Magda, Kajtár Róbert, Zsolnay Margit előadóművészek, s a dalok megzenésítője Fodor Ferenc gitárművész. A műsort a költő műveiből és a róla szóló írásokból az a Zsolnay Gábor állította össze és rendezte, aki már Kosztolányit is elhozta a városunkba. - Nekünk és az elmúlt évtizedeknek óriási az adósságunk. Ha a Babits-i gondolatok teljes ismertségben pompáznának és terjednének, még a közéletben is el lehetne kerülni mindazt, ami zavaró. Ez az előadás Szekszárdon is nyitottabb fülekre vár, nyitottabbakra, mint a költő életében vagy születésének centenáriumán. „A líra meghal" - írja keserűen Babits. A líra nem hal meg. Ezt prédikálom már vagy harminc éve. Bár igaz, nehéz évek járnak. Van miért verset hirdetni, hiszek a gondolatokban mint az újra kinyitott Bibliában. Németh Judit