Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-05-19 / 10. szám

1996. MÁJUS 19. , SZEKSZÁRDI fASARNAP 9 A Montmartre-i ibolya Az operett - Kálmán Imre egyik legnépszerűbb sikerdarabja - a legújabb bemutató a Német Színházban. A néző - mondja Angyal Mária rendező - általában azért megy színházba, mert szórakozni akar vagy így vagy úgy, gondolkodva, könnyezve, kacagva, de igenis szórakozni vágyik - méghozzá társasági formában, a nézőtér közösségének tagjaként, a csakis az élő előadástól várható és semmivel nem helyettesíthető szinkronélmény birtokában. Ebben a történetben „valós" személyek szerepelnek, legalábbis olyan figurák, akiknek neve ismert: Delacroix (Raoul), Murger (Florimond) és Hervé (Henry). Ezek a bestseller nevek magasabb rendű zenei szerkesztésre, magvasabban megkomponált melódiákra, mármár vígoperai fordulatokkal teli hangzásvilág megteremtésére ösztökélték Kálmán Imrét. Népszerű melódiák csendülnek fel, így a Művészhimnusz, a Csak egy, amire kérem, a Ma önről álmodtam megint és a végén a mindent elsöprő lendületű Carambelina, amelyhez persze Iván Ildikó, Kozáry Ferec - mellesleg elkápráztató humorral - és az egész társulat jókedve, a rendező ötletei és a hálás közönség szűnni nem akaró tapsa szükségeltetett. Évekre garantált siker! Reméljük... Nem tartozik a témához, mégis hadd említsük, hogy Kozáry Ferenc színművész a héten mint riporter is feltűnt a televízióban. Csendes kérdéseivel egy eltűnt faluról, Ladományról faggatta az egykor onnan kitelepített német ajkúakat. A mohos házmaradványok, a természetbe lassan belesimuló romok még ma is a szorgos kezek tanúi. Fájdalmasan lírai volt Kozáry beszélgetése, azé a művészemberé, aki egyik nap szórakoztat, máskor szavalóversenyt zsűriz, aztán tanít, verset mond, ott van jelen, ahol szükség van rá. Rövid időn belül meghatározó személyiségévé vált Szekszárd kulturális életének. Zorán mássága Családi körben ma is szerbül beszélgetünk" Németh Judit oldala 7 JL-^Jorán a képernyőn - és nem magyarul beszél! Igen, ez is megtörtént a Magyar Televízió szerb nemzetiségi műsorában, ahol a népszerű énekes anyanyelvén, tehát szerbül értekezett szüleivel, méghozzá hosszasan és folyamatosan. - Szüleim diplomaták voltak, így kerültem velük együtt még gyermekkoromban Magyarországra, s a Titóval való összeveszés idején végleg itt is ragadtunk - idézte fel életének eme kevéssé ismert időszakát Zorán, aki az utóbbi évek egyik legsikeresebb koncertjét tartotta a hét elején a Babits Mihály Műve•ídési Házban. - Szűk családi körben ma is csak szerül beszélgetünk, de ezzel együtt tény, hogy a magyar viszonyok között azért otthonosabban mozgok. - Szerb származásodat figyelembe véve, miként érintett a déli szomszédságunkban kitört testvérháború? - Borzasztóan. Néhány belgrádi rokonom révén első kézből értesültem arról, hogy miként pusztultak el értelmetlenül emberek. Hogy miként estek szét családok, csak azért, mert az egyik félről kiderült, hogy szerb, a másikról pedig, hogy horvát. Sohasem hittem volna, hogy a XX. század végén Európa közepén még mindig ennyire élnek a vallási, nemzetiségi ellentétek. - Az ismeretes, hogy ezek az ellentétek több száz évre nyúlnak vissza. - Éppen ezért remélhettükjoggal azt, hogy ezeken az emberek már bizonyára rég túltették magukat. Azért létezik kultúra, civilizáció... Legalábbis ezt gondoltam személy szerint. - Itt, Magyarországon találkoztál-e pályafutásod idején valamilyen megkülönböztetéssel másságod miatt? - Nem, már kiskorom idejéből is csak a jóra emlékezem. Például olyan szomszédaink voltak, akiktől sokat tanultunk, miközben birkóztunk a magyar nyelvvel. De később sem volt semmiféle rossz élményem. Sőt, amikor zenélni kezdtem, különös hang^jású nevem kifejezetten előnyt jelentett. ^B - Viszont manapság egyesek - gondolok itt szélsőséges csoportokra - már kevéssé tolerálják a másságomat hazánkban. Mi erről a véleményed, mint zenésznek? - Ugyanaz, mint eddig. Ha végignézünk a világ bármely táján, azt látjuk, hogy a művészek, akár a komolyzene, akár a rockzene művelői, eleve egyfajta másságot képviselnek. S tudjuk, hogy Barbra Streisandtól Stingig mennyit tesznek ezek a művészek anyagilag is - a kirekesztés ellen. - Te milyen feladatot vállalhatsz az ügy érdekében? - Felhasználom azt, hogy ilyen sok ember hallgatja a zenémet. S dalszövegeimben ott van a hitvallás: nem szabad egymást megkülönböztetnünk, nem az számít, hogy ki a barna, sárga vagy fekete. S erre próbálom tanítani a gyermekeimet is. Könyvsarok Linda J. LaRosa: A hercegnő Julienne gyönyörű, gazdag és szerencsétlen. Bár közeli rokonságban van a Habsburg-házzal, nagybátyja maga Ferenc József, elmebeteg, szadista féije pokollá teszi az életét. Egy napon úgy dönt, hogy gyermekeivel együtt megszökik a fényes kismartoni palotából. Párizsba menekül, inkognitóban egyszerű polgárasszonyként él, amikor különleges körülmények között megismerkedik Edwarddal, a furcsa, zaklatott egyéniségű angol arisztokratával. Amikor rádöbbennek, hogy szeretik egymást, kitör az 1870-es porosz-francia háború és elkövetkeznek számukra a szörnyűség órái... Az amerikai írónő világhírűvé vált regényéből készült Alexandra hercegnő című filmet a Magyar Televízió is bemutatta. (A könyv megvásárolható Balogh István boltjában, a Mészáros Lázár u. 7-ben és a Korzó Áruházban). Rejtvény HŐ? 1. Eredeti neve Molnár, író, drámaíró, költő, eszszéista. 1921-ben született Szekszárdon. 2. Szülőföldjéhez való kötődése végigkíséri munkásságát. 3.1947-48-ban szekszárdi laptulajdonos, 51-52-ben a Bábszínház dramaturgja. 4. Első kötetének címe: Vadvizek (1948). 5. Az atléta halála (1966) először franciául jelent meg. 6. A Jelentés öt egérről (1967) az 50-es évek második felének, a kiszolgáltatottság korának atmoszféráját sűríti peldázatos történetekbe, a klasszikus magyar novella hagyományait követve. 7. Néhány híres könyve: Saulus (1968), Pontos történetek útközben (1970), A tágasság iskolája (1977), Esti térkép (1981), Volt egyszer egy Közép-Európa (1989), Az én Pannóniám (1991), Lassan minden (1992), Hamisregény; ' Családáradás (1995). 8. Lelkes szervezője a szekszárdi szüreti fesztiválokon az írók-politikusok találkozóinak. 9. 1990 óta Kossuth-díjas írónk. (A legutóbbi rejtvény helyes megfejtése: Baka István. Könyvjutalomban részesül: Szomaházi Eta, szekszárdi olvasónk.) Csányi Lászlóemlékérem A megyei könyvtárban bemutatkozott a Kézjegy 2. antológia szervezőgárdája. A szépszámú közönség előtt első alkalommal adták át a Tolnai Tollforgatók által az író tiszteletére alapított emlékérmet, amelyet minden évben a médiák egy-egy elismerésre méltó újságírója vehet át. Farkas Pá! alkotásával először Hazafi József munkásságát ismerték el. Gratulálunk!