Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-03-24 / 6. szám

91 1996. MÁRCIUS 24. „ SZEKSZÁRDI VASARNAP Szekszárd híres bűnügyei Mint olv sok minden, a kereskedelem is a bizalomra épül. Reszkír a vásárlónak: nem csapták-e be árban és minőségben. Kockázat az eladónak: a hitelben elvitt árut kifizetik-e valaha? Sajnos sokan visszaélnek a bizalommal. S nem csak a saját hitelüket, hanem az üzletág hitelét is rontják. Sokszor nem is lehet megfogni a csalót és ítélkezni felette. Szerencsére az aprólékos nyomozati munka sikerrel is jár néha. Mint mostani történetünkben. Ritkán fordul elő, hogy egyetlen személy vigyen végig egy nyomozást. Bátori Aurél századosnak megadatott ez a szerencse, ha szabad így mondani. - Annyira szívügyem volt ez az eset, hogy még a bírói ítéletet is elkértem, amit egyébként nem szívesen teszünk, hisz gyakran több időt töltünk a felderítéssel és a vizsgálattal, mint amennyi büntetést kap a tettes. És ez, mindenki elhiheti, nem tölt el bennünket nagy gyönyörűséggel. Munkánk értelmét nem a - szerintünk - enyhe büntetést kapó, vagy éppen szabadlábon furikázó bűnözők j^anik, hanem néha magam sem tudom, ^^Vű, de hol is kezdjük? A százados szinte szeretettel lapozgatjajelentését, ami sejteti, hogy ebben az ügyben nem maradt el a boldog végkifejlet, ha a tettes nem is éppen így gondolja. - Talán menjünk sorjában. Egy építőipari cég vezetője bejelentette, hogy - nevezzük így - Mercédesz úr több hónapja nem egyenlített ki egy hárommillió forintos számlát. Ekkora értékben vitt el tőle téglát, egyelőre úgy néz ki, grátisz. Ugyebár a kereskedelemben első a bizalom, amit Mercédesz úr immár eljátszott. Ha lehetséges, segítsünk az illető urat megtalálni. Mélyen átéreztem a bejelentő bánatát, habár nekem még soha senki nem tartozott ekkora összeggel és nincs kizárva, hogy nem is fog. De mivel a panasz alapján csak egyetlen tartozásról volt szó, ami nem feltétlenül jelent bűncselekményt, ezért megtagadtuk a nyomozást. Ezt sértettünk az ügyészség felé megpanaszolta, annál is inkább, mivel tudomására jutott, nem ő az •

tlen „hitelező ".Az ügyészség helyt adva a isznak, elrendelte a nyomozást. Bátori százados úr láthatólag újra átéli a nyomozást. Elmereng egy-egy lépésen, akár a sakk, ez az ügy szellemi sport volt a javából. - Szerettem volna személyesen is elbeszélgetni Mercédesz úrral, de bejelentett címén nem találtuk. Egyébként is elég titokzatos vásárló volt. Megrendeléseit faxon adta le és megbízottait küldte az árukért. A sértettnek is egy ilyen telefaxpapírja volt, az azon szereplő faxszám alapján kerestük meg az irodáját. Rövid idő alatt kiderült, nincs is székhelye, a vállalkozói irodát találtuk a kapott címen. Itt térítés ellenében irodai szolgáltatásokat nyújtottak bárki számára. Mercédesz úr így azt a látszatot keltette partnerei felé, mintha saját irodája tenne. Az ott dolgozók elmondták, hogy Mercédesz úr naponta bejár „dolgozni". Megáll a sofőr vezette fekete Mercedesszel és intézi az ügyeit. Biztosan jó menő vállalkozó, ezt nemcsak irigylésre méltó autója, hanem finom öltönye is mutatja. Megkértem a hölgyeket, adják át szívélyes üdvözletemet és azt, hogy a rendőrség szeretettel várja; ha nem jön, behozzuk. Akkor már tudtam, nem egy grállovaggal állok Vigyázat, csaló! A madárka berepül a kalitkába szemben, hisz csalásért már kapott két év börtönt, csak még nem vonult be. Halasztást kért, és ki tudja mire hivatkozva méltányolták kérelmét. Megkértem a főnökömet érje el, hogy a bíróságfoganatosítsa az ítéletet, mivel most is hasonló bűncselekményeket követ el. Pár nap múlva, amikor ellátogatott hozzám Mercédesz úr, már tudtam, több időtfog itt tölteni, mint szeretné. A madárka berepült a kalitkába. Hiába is tagadná, a százados most is örül, hogy az első lépés sikerült. Akkor még nem sejtette, mennyi mozaik következik, mire összeáll a kép. - Elmondtam, hogy bejelentés érkezett ellene. Nem is tagadta, hogy vannak gondjai a fizetéssel, de épp most készül egy tizenöt milliós üzletre, abból majd rendezi az adósságait. Szó sincs róla, hogy nem akar fizetni. Érdeklődtem, milyen üzlet is van kilátásban. Elmondta, hogy ezerötszáz tonna műtrágyát vásárolna, amit majd értékesít. Később kiderült, itt sem fizetett volna, tehát ha pár héttel később sétál be hozzánk, még egy károsulttal több. De ezt, a különösen nagy kárt okozó csalás kísérletét a bíróság nem vette figyelembe. Tehát itt volt a madárka és már nem is engedtem el. Közöltem, hogy a bíróságfoganatosította az ítéletet, be kell vonulnia a börtönbe. Sajnos nem is távozhat el. Kis csalódást okozott neki, hogy szabad életének vége. Ettől a pillanattól kezdve egy szót sem szólt, megbízott ügyvédjével tárgyalt csak. Hamarosan elvezették. Életében talán először járt egyenes úton: egyenesen a börtönbe. Bankszámláról bankszámlára Amíg a csalajinta kereskedő a börtönben elmélkedett, addig a vizsgáló gyűjtötte a bizonyítékokat. Be kellett bizonyítani, hogy nem késedelmes fizetőről, hanem csalóról van szó. , - Mercédesz úr a már említett módszerrel dolgozott: faxon rendelt árut, amiért megbízottai mentek el és csak néha fizetett, akkor is csak előleget, az áru értékének töredékét. Egy bankszámlaszámot adott meg, ahonnan majd utalja a teljes összeget. Információt kértem a banktól, persze hivatalosan, a szükséges felhatalmazásokkal, érkezett-e a számlára pénz. Nem lepődtem meg, amikor nemleges volt a válasz. De nem értem be ennyivel, arra is kíváncsi voltam, milyen jogi személyek szerettek volna még leemelni a számlákról bizonyos összegeket. Megkaptam a listát, amivel felkerestem a károsultakat. Egyre gyűlt a sértettek száma. Érik a gyümölcs, állapítottam meg Steinbeckregondolva. A legszebb az volt, hogy se pénz, se posztó nem volt. Ugyanis az elszállított termékek kis körét találtuk csak meg. A vásárlók számlával igazolták, hogy mit vettek. Hogy kitől?A bélyegzőből és az olvashatatlan aláírásból nem lehetett megállapítani. Tudni kell, hogy Mercédesz úr jó pár évvel ezelőtt egy gmk-t alakított és még mindig ebben a formában űzte tisztességesnek nem mondható üzelmeit. Azt a jó szokását, hogy nem fizet, akkoriban alakította ki. Ezért több cég csődeljárást indított ellene. Egyetlen szépséghibája volta dolognak, nem volt kit és mitfelszámolni. Ugyanis a gmk-nak semmiféle papírjai nem voltak. Ez újabb rossz pontot jelentett: a számviteli fegyelem megsértését. Felkerestem a végrehajtót, vajon ki kívánt pénzt vagy ingóságot behajtani Mercédesz úron. így újabb 5-6 sértette! bővült a kör. Megjegyzem ekkor már Mercédesz úr nevén már egy kiskanál sem volt. Bátori századost nem olyan fából faragták, mint aki félmunkát végez. Talán villamosmérnöki tanulmányainak is köszönheti a pontosságot és precízséget. - Eltem a gyanúperrel, hogy kliensemnek talán nem is egy bankszámlaszáma van. Ezért szépen leültem és leveleket írtam. Tolna megye összes bankjának és takarékszövetkezetének. Bár nem szerelmes leveleket kaptam vissza, mégis örültem: két újabb bankszámlaszámot ismerhettem meg. Természetesen egyiken sem volt pénz. Az egyik banktól, még anno hitelt is felvett a nem létező gmk, nem létező kocsiparkjának bővítésére. Mondanom sem kell talán, a hiteltörlesztésről elfeledkezett. Sőt a nevezett banktól igazolást is kért, hogy van fedezete. Ugyanis az egyik partnere ezt kérte tőle. A bank meg is irta, hogy amennyiben pénz érkezik a számlára, azt átutalja, de előbb leemeli a hitel összegét. Nos, Mercédesz úr az utolsó mondatot nemes egyszerűséggel kihúzta. Ezután kétség sem férhetett hozzá, hogy fizetőképes, no meg ahhoz sem, hogy e művelet okirathamisítás. Szépen összeállt a kép: gyanúsítottunknak esze ágában nem volt fizetni, s tett is róla, hogy ne is tudjanak behajtani rajta semmit. 19 sértett + 28 500 000 Ft 5 év 6 hónap A jelentés megpihen az asztalon. A vizsgáló a végkifejletre két év távlatából is pontosan emlékezik. - Mercédesz úr érdeklődési köre elég széles volt. Többek között téglát, műtrágyát, üdítőt, vasbetont, cementet, konzervet, bútort is „vásárolt". Kibővített gépkocsiparkjával Kecskemétről, Pécsről, Bonyhádról, Beremendről, Szegedről, Budapestről is hozatott árut. Tizenkilenc vállalkozót, cégtől csalt ki termékeket és összesen közel harmincmilllió forint kárt okozott. Csinos kis jelentést tudtam összeállítani. A munkám lezárult, de úgy éreztem, talán nem szerénytelenség, a korona még hiányzik. Figyelemmel kísértem a tárgyalást és persze az ítéletet is. Szerintem jó közepes büntetést kapott: öt évet és hat hónapot. Ez talán némiképp vigasztalta a sértetteket, de a káruk nem térült meg. Mint már említettem: sepént, sem posztót nem találtunk. Pedig biztosan megvan valahol. S ha kijön Mercédesz úr a börtönből, nem kell majd Trabanton járnia. Hát ennyi. V. GANSZLER BEÁTA Illusztráció: Sziráki Zsolt