Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-02-11 / 3. szám

9 1996. FEBRUÁR 25. , SZEKSZÁRDI VASARNAP Lobbyzni a városéit Az országgyűlési képviselők segítségére vár Szekszárd Múlt héten csütörtökön tartották azt a megbeszélést, amelyre Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármesterének meghívására az összes Tolna megyei országgyűlési képviselő hivatalos volt. A tíz képviselő közül hárman jelentek meg, Jánosi György, Sződi Imre valamint Kiss József. A megbeszélés témája azok a Szekszárdot súlyosan érintő problémák voltak, amelyek megoldásához parlamefiti segítségre volna szükség. A csütörtök este megrendezett kötetlen beszélgetésen részt vett Bach József, a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke, Fodor Miklós, Szekszárd alpolgármestere, Rikker István, a Szekszárdi Közúti Igazgatóság vezetője, valamint Szeleczky József, a Városüzemeltetési és Beruházási Iroda vezetője is. Kocsis Imre Antal polgármester a megbeszélés lényegét úgy foglalta öszsze, hogy szóban felkérték a honatyákat a várost érintő gondok megoldása melletti lobbyzásra a parlamentben, az illetékes miniszterekkel, valamint a minisztériumi tisztségviselőkkel való találkozások során. A megbeszélés ezért nem másról szólt, - fejtette ki a polgármester - mint arról, hogy elmondtuk a problémákat a képviselőknek. így az elkerülő útról, a szekszárdi Duna-hídról, valamint a városra „maradt" mérgező galvániszapról esett szó. A Duna-híddal kapcsolatban szükséges lenne kormánygaranciát szerezni a beruházáshoz. Ha az állam kötelezettséget vállal a hitelezőknek az építkezéssel kapcsolatban, akkor nagyon rövid idő alatt felépülhetne az új átkelőhely a Dunán. Az elkerülő úttal kapcsolatban a helyzet azonban teljesen más. Ez esetben már a '80-as években elkezdődött egy beruházás, amelynek köszönhetően van a városnak egy útja, amely lényegében sehova sem vezet. A beruházás befejezéséhez már régóta készen vannak a tervek, amelyek természetesen a problémát valóságosan megoldanák. A fejlesztési terv ott van Lotz Károly, az illetékes miniszter asztalán, csak emlékeztetni kellene rá - vázolta a tennivalókat Kocsis Imre Antal. - A helyzetet még súlyosbítja az is, hogy olyan városokban épült a közelmúltban elkerülő út, ahol kevesebb forgalom haladt át a város központján, mint Szekszárdon. Ezek . a városok jobban tudtak lobbyzni a saját érdekükben - jegyezte meg a polgármester -, az országgyűlési képviselők segítségére is ezért van szükség. A harmadik probléma ami szóba került, a városba hozott galvániszap kérdése. A veszélyes hulladék ártalmatlanítása és a szabvány szerinti elhelyezésejelentős összegbe kerülne, amit a városi önkormányzat képtelen finanszírozni. Központi költségvetésből lehetne csak fedezni a költségeket, aminek „kijárásához" újfent elkéne a politikusi segítség. Arra a kérdésre, hogy a megjelent politikusok miként reagáltak a hallottakra, Kocsis Imre Antal elmondta: A képviselők meglepően kedvezően álltak a „dolgokhoz", s egyértelmű támogatásukról biztosították a város vezetését. Úgy vélem, hogy mindezt nem csak a protokoll kedvéért mondták, hanem tényleg komolyan gondolják a segítségüket. -hazafiBartina a rádióban Szabó László, Szabó József, Vén Attila M A bartinások táncsikereiről sokat "hallhatunk, olvashatunk. Táncolni viszont továbbra is csak zenére lehet igazán. Az előadások során a színes népviseletek kavalkádja, a profi tánctudás vizuális élménye némileg háttérbe szorítja azokat, akik nélkül az előadás fabatkát sem érne: azaz a zenészeket. Pedig sikereik nekik is vannak! Nem kis dolog ugyanis, ha egy vidéki népzenekart országos média mutat be. A Bartina népzenekarral viszont ez történt, február 5-én vették fel a Kossuth rádióban azt a műsort, amelyben megmutathatja magát a városunk neves táncegyüttesének „kiszolgáló egysége". - A Bonyhádi 7. Népzenei Fesztivál szervezése közben találkozott Szabó László kollégám, a Kossuth rádió Népzenei Magazinjának zenei szerkesztőjével, Dévai Jánossal - mondta Szabó József zenekarvezető. - Amikor a beszélgetés során kiderült, hogy a tavalyi ^Pl' közepén kijött a második műsoros kazettánk, illetve első CD-nk, felvetette ezt a bemutatkozási lehetőséget, mi pedig szívesen éltünk vele. és üévai János szerkesztő a rádióban. - Jelent-e ez szakmai előrelépést? - A szakma ismer bennünket. Két előadással járjuk az országot. A „Muzsikáló szerszámok" gyerekeknek szóló műsorunkkal, illetve a „Repülj madár, repülj" című népzenei kalandozásunkkal sok helyen megfordulunk, és természetesen kísérjük a táncosokat is. Többet nem is nagyon tudunk vállalni. A dolog másik oldala pedig az, hogy nagyon sok jó népzenei együttes van az országban. A rádiós szerepléstől tehát nem várunk világhírnevet. Az első CD-t viszont saját finanszírozásban adtuk ki, talán ez a rádiós bemutatkozás meghozza a vállalkozók kedvét a következő lemez szponzorálásához. - Mit kell tennie tehát annak, aki kíváncsi az együttesre? - Most, március 9-én, 13.05 órakor, a Kossuth adóra kell kapcsolni, ha pedig megnyeri valakinek a tetszését az ott hallható muzsika, akkor akár a Babitsban is megvásárolhatja azt a 10 felvételt tartalmazó CD-t, amelyről a rádióban választottak ki öt felvételt. FARKAS TÍMEA Még tavaly tudható volt, hogy a szekszárdi lakosság sem úszhatja meg a közüzemi díjak emelését, de azért reménykedtünk; hátha. Azonban a realitások közbeszóltak, az elmúlt évek 30 százalékos inflációs rátája az energiaárak terén is éreztette hatását. A város távfűtéséhez szükséges meleg vizet gázüzemű fűtőművek szolgáltatják, valamint az ivóvíz biztosítása is jelentős energiaigénnyel jár. Február 1jével a távfűtés ára 17,4 százalékkal növekedett, az ivóvízdíj pedig 75 Ft plusz áfa lett köbméterenként, amihez természetesen az ugyanennyi szennyvízdíj is hozzáadódik. A szemétszállítás díja pedig 50 Ft-ról 60 Ft-ra emelkedett. Minderről a január 30-ai közgyűlésen döntött a város képviselő-téstülete, miután meghallgatták Mayer Jánost, a Szekszárdi Vízmű Kft. Víz: megfizetjük az árát igazgatóját, valamint Németh Zoltánt, a Héliosz Kft. igazgatóját, akik az emelések indokait mondták el. Mayer János kiemelte, hogy az ivóvíz árát nem elsősorban az határozza meg, hogy hány fogyasztót kell kiszolgálniuk, hanem a magas általános költségek, amit az áremelések tovább emeltek. A közgyűlésen Vadas Ferenc képviselő indítványa kapcsán szóba került, hogy a társasházakban a mérőórával rendelkező és mérőóra nélküli lakosok közötti elszámolást, azaz az átalány fizetését a lakóközösség határozza meg. Azonban a döntést - derült ki a közgyűlésen - ez ügyben a képviselőtestület nem hozhatja meg törvényességi okokból. Németh Zoltán is az energiaárak és az általános költségek emelkedését nevezte meg okként, a távfűtési és szemétszállítási dijak emelkedése indokaként. Kifejtette, hogy mindent megtettek az áremelés elkerüléséért, de már nem tudták a jelenlegi árakat tartani. Ha nem emelnek, akkor a cég veszteséget „termelne". Az igazgató a Héliosz Kft-ről elmondta, hogy az utóbbi években jelentős létszámleépítésre került sor, olyan szakembereket is kénytelenek voltak elbocsátani, akiknek a munkájával nem volt gond. A vállalatnál több tartalék már nincs, további létszámleépítéseket komolyabb feszültség nélkül lehetetlen lenne végrehajtani, így az nem is várható. A Héliosz Kft. egyik legnagyobb problémáját a lakossági tartozások jelentik. A jövőben - 1996-ban - várható, hogy a vállalat a követeléseinek behajtásában határozottabban jár el, azaz akik díjhátralékkal rendelkeznek, számíthatnak arra, hogy végrehajtást rendelnek el velük szemben. Ez jelenti például az ingó javak lefoglalását és árverezését. Németh Zoltán, a szemétszállítási díj emeléséről szólva elmondta, hogy ez a tevékenység eddig veszteséges volt, amit más vállalkozásokból tudtak fedezni. Idén viszont ezt már nyereségesen kívánják végezni, ezért van szükség áremelésre. - hzs -