Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-11-10 / 21. szám

16 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1996. NOVEMBER 24. Körkérdé s az elnökséghez Hogyan tovább, szekszárdi női kézilabda? A korábbi évekhez képest jelentősen átalakult a Ferropatent-Lazúr Szek­szárd SE elnöksége az új szezon meg­kezdése előtt. A csapat tulajdonképpen két sikeres NB l-es szereplés után ta­valy kiesett az NB I-ből. Legtöbb he­lyen az ilyen nem várt kudarc után mélypont következik be: szétszéled a csapat, menekül a vezetés, ingataggá válnak a szponzorok (ez utóbbi a szek­szárdiakat sem kerülte el). Nálunk ez nem következett be, az NB I/B-vel fémjelzett második vonalban is népes szurkolótábora van a gerincét tekintve egybetartott csapatnak, amely úgy sze­repel, hogy esélyes a visszakerülésre. Érték a városi sportpalettán a sportág női szakága, valószínűleg ezért volt az a más nehéz helyzetbe lévőket irritáló gyors segély a városi közgyűlés részé­ről, amire a még hezitáló főszponzorok miatt volt életmentő szüksége a klub­nak. A város adhat életmentő injekciót, de ennek hatása pár hónapig érvénye­sülhet, a stabilitást, a hosszabb távú életképességet csak az új összetételű vezetőség biztosíthatja. Ennélfogva körkérdést intézett szerkesztőségünk az elnökségi tagokhoz: 1. Miképpen látja a kézilabda szere­pét a városi sportpalettán? 2. A mindenkori városi sportági rep­rezentánst hosszabb távon csak az él­vonalban tudja elképzelni, vagy alacso­nyabb osztályban is? 3. Ön mint elnökségi tag, mit tart rö­vid és hosszabb távon a legfontosabb teendőnek, és mivel, hogyan támogat? Szabó Sándor, a Ferropatent Kft. ügy­vezetője: 1. Jelenleg a kézilabda népszerűségi foka az elsők között van a városban, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a kézi­labdátjátszani és nézni egyformán sze­retik az emberek. 2. Néhány személlyel együtt azon voltunk, hogy az NB I B-ben is tovább kell vinni a sportágat... Igen ám, de a probléma változatlan: meghatározó tő­keerős szponzorok még mindig hiá­nyoznak, így a jelekből ítélve még áz NB I/B-ét is nagyon nehéznek tűnik végigvinni. 3. A legfontosabb teendőnek azt tar­tanám, hogy sürgősen kell találni 4-5 olyan támogatót, akik sportszeretetük mellett anyagilkag is - nemcsak szó­ban, ezt nyomatékosan hangsúlyoz­nám - segítenek. Támogatásunkat vá­zoltam a legutóbbi elnökségi ülésen, amelynek lényege: ha a vállalkozásunk működik, igaz a korábbi évekhez viszo­nyítva kisebb összeggel, de ottvagyunk a csapat mellett. Ranga László, a KOMFORT-KER Kft. ügyvezető igazgatója: 1. Nézettségi mutatók alapján egyér­telműen az első helyre, ami a többcsa­tornás állami szintű támogatottságban még kevésbé jut kifejezésre. 2. Hosszabb távon mindenképpen csak az NB I-ben érdemes. Az eltelt né­hány forduló után érezhetjük, hogy egészen más a varázsa, lüktetése, rek­lámértéke az első, illetve második vo­nalnak, mondani sem kell, hogy melyik javára. A lehető leghamarabb vissza kellene térni az élvonalba. 3. Szakmai téren a legsürgetőbb fel­adat a csapat összerakása. A győzelem egy, igaz nagyon fontos dolog, de a já­ték szervezettsége, tudatossága is leg­alább annyira. A vezetésnek pedig az, hogy az elnökségi tagok mindegyike a sok kicsi is sokra mehet elv alapján, de konkrétan nyújtson, vagy szerezzen anyagi támogatást. Változatlanul a csa­pat mellett vagyok, de mint azt annak idején több helyütt le is nyilatkoztam: ha a csapat eredményességben vissza­esik - márpedig ez történt - akkor ki­sebb összeggel. Szabó Zoltán önkormányzati képvise­lő (SZDSZ): 1. A szekszárdi kézilabdasportnak, mind a női, mind a férfi szakág tekinte­tében van hagyománya. Ezért nagyon fontosnak tartom, hogy a város vezeté­se, amikor a közeljövőben sportkon­cepció készül, adjon prioritást a sport­ágnak. Most a női szakág prosperálása­kor időnként lidércnyomásként tör fel bennem, majd két évtizede, hogy ma­radt magára a férficsapat. E sportágon keresztül tömegeket lehet megmoz­gatni, ami újabb érv a kívánt, kért „megkülönböztetett" titulus mellett. 2. Nem jó ez az alternatív kérdés. Lássuk be: ha a csapat egy éven belül nem tud visszakerülni az NB I-be, ak­kor e gyönyörű sportág ugyanúgy elfog tűnni, mint 1975-ben a férfi kézilabda­csapat. 3. A csapat, hovatovább szakosztály holdudvarában lévő vállalatok stabili­zálását, valamint a város képviselő-tes­tületének nagyobb bizalmát és tenni­akarását erősíteni. Nyerges Tibor, önkormányzati képvi­selő (MDF): 1. A népszerűség objektív mutató, vagy van, vagy nincs, aki kilátogat a meccsekre tudja miről van szó. Ezért is segített a képviselő-testület, mert nem egy, a lakosságot hidegen hagyó sport­ág kapta. A helyzet persze nem meg­nyugtató, mert a rendkívüli támogatás csak ideig-óráig jelent valamit. 2. Nem tartom „Adj uram Isten, de mindjárt" tempóban fontosnak az első osztályba való visszajutást. Ha marad­na az NB I/B, de az utánpótlásvonal to­vább erősöde, az hosszabb távon fon­tosabb lépés lehet, mint egy, esetlege­sen fényűző kirakat. 3. Mindenképpen a pénzügyi stabili­tást: derüljön ki fehéren-feketén, hon­nan, kitől, mi várható, és az mire fordí­tódik. „ Dr. Farkas László, a Tolna Megyei Önkormányzat főjegyzője: 1. A kézilabdának hagyományai van­nak Szekszárdon és Tolna megyében. Jelentős közönségigényt elégít ki. Saj­nos, a többi sportághoz hasonlóan hiányzik a megfelelő anyagi háttér, ke­vés a szponzor, hogy ajelenlegi támo­gatók meddig bírják anyagilag. 2. Úgy gondolom, hogy minimum NB I/B-s csapatra szükség van, hogy a kézilabda iránti érdeklődést fent lehes­sen tartani. Kitűzendő célnak tartom az élvonalba való visszajutást, mert a jobb képességű játékosokat csak így le­het megtartani. Ugyanakkor már most félek a visszajutástól, mert az NB I/B­ben már sokkal több az igazi profi, így csak „retúrcsapat" lesz a Szekszárd. 3. Köztisztviselő vagyok, így arra nincs módom és lehetőségem, hogy anyagilag támogassam a csapatot. Kap­csolarendszeremmel, jogi és közigaz­gatási ismeretemmel tudok segíteni - a tévedésektől való megóvással, a törvé­nyes út keresésével. Reiner Ilona, a Tolna Tourist vezető­je: 1. A kézilabda az egyik legnépsze­rűbb, legtöbb nézőt vonzó sportág vá­rosunkban. Mint csapatjáték kiváló sportág a fiatalok formálásában. Egy él­vonalban lévő kézilabdacsapat jó pél­dával járhat a kicsinyek előtt és ered­ményesen segítheti a sporttanárok szervező, nevelő munkáját is. 2. Hosszabb távon csak az élvonal­ban tudom elképzelni a helyi kézilab­dát. 3. Legfontosabb teendők rövid és hosszabb távon. A szakmai munkát minősíteni nem igazán tudom. Szű­kebb környezetem véleményét hang­súlyozom inkább. Erős edzések során kialakítani a lányokban egyfajta önbi­zalmat. Tanuljanak meg a végsőkig küzdeni, és ne adják fel az utolsó pilla­natban, vagy egy jobb csapattal szem­ben. Csak stabil kondícióval tudnak ilyen kitartóak lenni. Ajelenlegi edző úgy tűnik, ezen a téren tett lépéseket. Véleményem szerint erősíteni kell a kapust és még egy átlövőre lenne szük­ség. Az elnökségi részről nagyon jó reklámszervezői munkával biztosítani kell az anyagi hátteret. Kiharcolni a le­hető legjobb sporttámogatást a város és a megye vezetésénél. Pálfi János önkormányzati képviselő (MSZP): 1. A kézilabda a város sportéletében meghatározó szerepet tölt be, olyan sport, amit a város lakossága szeret és igényel. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a mérkőzésekre szépszámú közönség lá­togat ki. Örvendetes az, hogy az után­pótlás területén komoly fejlődést sike­rült elérni. Természetesen jó lenne, ha alegma­gasabb osztályban szerepelne az együt­tes, ehhez viszont az egyesület mögé megfelelő anyagi hátteret kell állítani. Ezért jó lenne, ha a sportágat minél többen támogatnák, hiszen fennmara­dása csak ebben az esetben lehetséges. 2. Az egyesületet el tudom képzelni a magasabb, de természetesen az ala­csonyabb osztályban is. Úgy gondo­lom, hogy a mindenkori anyagi lehető­ségek határozzák meg azt, hogy a csa­pat melyik osztályban szerepel. 3. Rövid távon a csapat satabilitásá­nak megteremtését tartom nagyon fontosnak. Biztos vagyok abban, hogy a bajnokság megnyerése nem lehet kü­lönösebb gond. Ez a játékosállomány képes arra, hogy ezt a célt teljesítse. Hosszú távon viszont csak úgy lehet működtetni, ha biztos alapokon műkö­dik az egyesület. Hosszú távon nagyon fontos az utánpótlás nevelése, hiszen ők a holnap játékosai. Dr. Tollár Tibor önkormányzatti kép­viselő (FKGP): 1. Szekszárd várost méltóképpen képviselő NB l-es csoportra van min­denképpen szükség. 2. A város kézilabda-szakosztályát csak az élvonalban tudom elképzelni, mivel a szponzorok nem szívesen ál­doznak támogatási összeget egy ennél alacsonybb osztályban szereplő csapat­ra. 3. A szponzorok megkeresését, meg­felelő anyagi bázis biztosítását kellően átgondolt és megfontolt játékosállo­mány kialakítását, akik tartósan az él­vonalban tudnak maradni. Túriné, dr. Besze Katalin (Húsipari Rt.): 1.1996. augusztus vége óta vagyok a Ferropatent-Lazúr Szekszárd Sport­egyesület, illetve elnökségének tagja, ezért most ismerkedem az egyesületi munkával. Véleményem, és eddigi tapaszt^^k taim szerint a kézilabdasport igen n^^ szerű Szekszárdon, a mérkőzések igen látogatottak. 2. Őszintén kívánom, hogy teljesül­jön a csapat célkitűzése, az I. osztályba való felkerülés. 3. Én, mint elnökségi tag személyes munkámmal is szeretném segíteni az egyesület munkáját az mellett, hogy a Szekszárdi Húsipari Rt. anyagi támo­gatást is kíván nyújtani a sikeres mun­kához. Horváth Ferenc, a Ferropatent-Lazúr SE ügyvezető elnöke: 1. Az Utánpótlás Sportegyesület, il­letve a Ferropatent-Lazúr Sportegye­sületjelentős szerepet tölt be a fiatalok sportolási lehetőségeinek biztosításá­ban és a különböző bajnoki osztályban szereplő csapatok rendszeres szórako­zást biztosítanak a város sportszerető polgárainak. 2. A kézilabdacsapatot, ha elrugasz­kodom a valóságtól akkor az élvon^k ban, illetve nemzetközi szinten i^B tudnám képzelni, mert óriási igény len­ne rá, de az álomból felébredve vissza­térek a napi gondjainkhoz, valósághoz, máris rá kell jönni, hogy alacsonyabb osztályban is igen nagy erőfeszítések árán lehet csak a versenyeztetéshez, utánpótlás-neveléshez szükséges anyagiakat előteremteni. 3. Mint az elnökség egy tagja és je­lenleg az egyesület ügyvezető elnöke­ként, a legfontosabb teendőnek tarta­nám, egy hosszabb távon gondolkodó sportszerető, anyagiakkal bíró támoga­tó megtalálását. Az elmúlt és ajelenle­gi körülmények között „öltönyös kol­dusként" járok kéregetni. így nagyon nehéz biztosítani egy tervszerű ko­moly szakmai munka hátterét. Magam részéről a lehetőségeimhez képest, anyagiakkal, meglévő kapcso­latrendszeremmel, és amíg bírom tel­jes lelkesedéssel támogatom az egye­sületet. (Az elnökség még „hivatalban lévő" tagjai közül Halmosi József Ezeijó Gazdabolt és Somogyvári Gábor ITV Reprint nem kívánt válaszolni kérdé­seinkre, Kovács Ferenc és Izsók Lajos válasza pedig lapunk zártáig nem érke­zett meg.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom