Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1996-10-13 / 19. szám
10 1996. DECEMBER 22. , SZEKSZÁRDI $ VASARNAP Szekszárd: Tocsik-mentes övezet Jó ideje dr. Tocsik Márta nevétől hangos az ország. Az emberek dühödten emlegetik 804 milliójával együtt, miközben korog a gyomruk. Emlékszünk, hogy miféle vádak hangzottak el a jogásszal kapcsolatban, s miféle vizsgálatok folynak, amelyek ki tudja mikorra fejeződnek be... Az elhíresült Tocsik-ügyben más nevek is fennforognak, de cégek sem maradtak ki, úgy, mint az APV Rt. - az ÁVÜ jogutódja - a Vector Bróker Rt. S vannak, akik besározódva vélnek néhány önkormányzatot is. Nyilván, hogy a szekszárdiakat elsősorban Szekszárd érdekli, ezért kértük beszélgetésre Kocsis Imre Antal polgármestert. Kiáltványok, petíciók Kocsis Imre Antallal való találkozásunk előtti napon egy ismerőssel futottam össze és naná, hogy a Tocsik-ügyről ^kíltottunk néhány szót. A végén azt mondta, hogy pontosan nem is tudja, hogy miből eredezik a botrány, ugyanis a kipattanásakor még nem figyelt föl rá, csak egy-két nap múlva. Azt is mondta, hogy bizonyára sokan vannak ezzel így. Éppen ezért ezzel kezdtük a beszélgetést Szekszárd polgármesterével. - Az önkormányzati törvény az egyes települési önkormányzatoknak juttatta a különböző gazdasági szervezetek egységei alatti földterületeket a közigazgatási területen. Tehát egyes cégek, amikor 1992-ben átalakultak, ezt csak úgy tehették, ha az átalakulásnál megjelent az önkormányzati tulajdonú földterület a gazdasági társaságokban. E társaságok átalakulásánál az önkormányzatok véleményt nyilváníthattak, hogy ők mennyire becsülik a szóban forgó földterületeket. Annak idején e véleménynyilvántartás egyszerű aktus volt. Véleményeztük a földterületek árát, s eljuttattuk az ÁVÜhöz, hogy megtörténhessen az átalakum E szerint történtek az átalakulások? - Nem. Hanem a belterületi földek értéke messze alatta maradt az önkormányzat által mondott földterületi értéknek, azaz az árnak. - Azóta tehát az önkormányzatok perben-haragban vannak az ÁVÜ-vel, illetve az ÁPV Rt.-vel. - Igen, mert gyakorlatilag időhúzás folyik, hiszen a belterületi földek értékét az önkormányzatok azóta sem kapták meg különböző okokra hivatkozva. Például arra, hogy nem létezik. Szekszárdon ilyen abszurd példa is van: mert azt mondta az átalakító szervezet, illetve az ÁPVRt., hogy a cég alatt nincs is földterület. Humorosan közelítem meg a dolgot... mert a Keselyűsi úton levő egyik cég a mai napig a „levegőben lóg" a papírforma szerint. Az ügyben négy éve folyik a levelezés. De a többi belterületi földügy is valami hasonló volt: gyakorlatilag az önkormányzatok négy éven át hiába követelték a vagyonrészüket. Az jó, hogy most ismét ráirányult erre a figyelem, de nagyon sajnálatos, hogy ilyen botrány kapcsán. - Mit tettek eddig az önkormányzatok, hogy hozzájussanak a vagyonukhoz? - Mi minden megyei jogú városi érdekszövetségi közgyűlésen, minden önkormányzati összejövetelen kiáltványt fogalmaztunk, petíciót nyújtottunk be, felszólaltunk, sajtótájékoztatót tartottunk ebben az ügyben, de soha, semmilyen foganatja nem volt. - Biztosak voltak abban, hogy az önkormányzatok e vagyonrészeiket soha nem kapják meg. - Három és fél év után pesszimizmusunkon nem is lehetett csodálkozni. Nem a Vectorról van szó Miközben Kocsis Imre Antal íróasztalából elővett egy nagyméretű jegyzetfüzetet, megjegyezte: - Ebben az ügyben az is tragikus, hogy a formális kapcsolatok, illetve a szabályos jogi út nem volt elegendő az ÁPV Rt. és az önkormányzatok számára, hogy megegyezzenek. Ezek a formális kapcsolatok - felteijesztések, levelek - egyszerűen nem működtek vagy nem kaptak rá választ az önkormányzatok, illetve olyan elutasítás érkezett, ami egyre távolabb sodorta a belterületi földek megszerzési lehetőségét. Ekkor és éppen ezért kezdtek különböző szervezeteket keresni az önkormányzatok, hogy mégis megszereztessék a pénzüket, s közben - például a megyei jogú városok vezetői - egymás munkájáról, megtett lépéseiről tájékozódtunk, s igyekeztünk megkeresni ajárható utakat. A polgármester ezt egy példával illusztrálta; miszerint az egyik város önkormányzata fölkereste az ország egyik legnevesebb közgazdászát és ügyvédi csapatát - „nem a Vectorról van szó!" akkor reménysugár támadt a többi önkormányzatban, mert látszott, hogy ez az út járható, azaz van arra mód, hogy az ÁPV Rt.-vel olyan kapcsolatba kerüljenek, hogy hozzájuthatnak pénzükhöz. - Szekszárd kit bízott meg? - Olyan céget, amelyik a város portfolió vagyonát is kezeli, s jól ismeri az önkormányzati területet. Ez a DDRF Rt. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Részvénytársaság - Pécs, illetve Szekszárd, valamint a Külkerbank közös cége. Tehát napi a kapcsolatunk. Mivel Tocsik Márta neve már korábban felmerült e beszélgetésben, mint említettem, Kocsis Imre Antal a jegyzetfüzetét hozta „segítségül". Hogyan merült föl Tocsik neve? - Tocsik Márta nevével először 1996. február 2-án találkoztunk Debrecenben, a már többször említett megyei jogú városok közgyűlésén. Dr. Hoóz Tibor (ÁPV Rt.) ajánlotta figyelmünkbe, mint felhatalmazott önkormányzati tárgyalópartnert, aki az ügyben tárgyal az önkormányzatokkal az ÁPV Rt. képviseletében. Szekszárd számára ez a szál már érdektelen volt. - Ezt az ajánlatot ott és akkor hogyan fogadta a többi polgármester? - Különböző volt az önkormányzatok reagálása. Néhány polgármester örült, hogy végre van egy tárgyalópartner, s az ÁPV Rt. már foglalkozik az üggyel. Mások azt mondták, hogy a peres utat választják, megint mások pedig legyintettek, mondván, hogy ebből úgysem lesz semmi, ebből a pénzből egy fillért sem látnak az önkormányzatok. - Szekszárd város most hogy áll? - A DDRF Rt.-nél folyik a munka, mi pedig számítunk arra, hogy jó néhány szekszárdi cég alatti földterületből az ÁPV Rt.-től kapunk pénzt. - Az mennyi lehet? - Kiszámíthatatlan pillanatnyilag. De úgy vélem, hogy a teljes összeg 50-100 millió forint között van. Azért kiszámíthatatlan, mert valóban alkupozícióról van szó atekintetben, hogy pontosan nem lehet meghatározni egy földterület értékét... Azt azonban megjegyzem, hogy a dolog ugyancsak munkával jár... Égbe épült épületek? ...komoly kutatómunkával, hiszen, mint említettem, van olyan cég, amelyik úgy alakult át, hogy nincsen alatta földterület. Tehát van mit kideríteni. Polgármesterünk ezután visszaidézte a tévé október 6-i HÉT műsorát, amelyben Dercze Tamás, Újpest polgármestere kifejtette: egy jó hivatallal meg lehet oldani ezt az ügyet, vagyis nem kell intézésével megbízni senkit. - Erre csak az a válaszom - mondta Kocsis Imre Antal -, hogy egy jó kapcsolatrendszerrel meg lehet oldani ezt az ügyet, de úgy, ha ott helyben megvan az az informális kapcsolatrendszer, amelyik elvezet az ÁPV Rt.-hez. Ez csak akkor működik. - Lehet, hogy egy-két önkormányzat belekeveredett az ügybe? Besározódhattak? - Nem. Biztos vagyok benne, hogy nem. Mert bárkivel - akár Tocsikkal voltak kapcsolatban, mindig a legnagyobb felelősségtudattal jártak el. Az önkormányzatok ráadásul nem tudhatták azt, hogy Tocsik Márta akkor kap pénzt, ha számukra alacsonyabb összeget állapít meg, mint amennyit kellett volna. - Az nem képzelhető el, hogy Tocsik az árak lenyomásánál az önkormányzat képviselőjének ajánlott egy-két milliót? - Nem hiszem. De ez az első nagy tanulsága az ügynek és ez a legnagyobb veszteség. Hiszen ezek után már bármelyik politikai szint szavahihetetlenné válik az ilyen ügyekben. - Tehát az ÁPV Rt. és a minisztériumok folyamatosan ígérgettek az önkormányzatoknak. - Igen. Az utolsó ígéret - ismét a jegyzetfüzet segítségével - június 28-án volt, de akkor már valóban elkezdődött a belterületi földek értékének kiadása részvényben, illetve pénzben. - Miért folytatott az előző és a mostani kormány halogató taktikát az ügyben, hiszen az állam és az állam közötti aktusról volt és van szó. - Mert minél tovább marad ez a pénz az ÁPV Rt.-nél, annál nagyobb rajta az állam nyeresége... És itt jegyzem meg, hogy nem ez az egyetlen ilyen ügy, hanem sok van. Mondok példát. Ilyen most a gázrészvények kiadásának ügye. Még csak egy éve húzódik, de ez az egy esztendő az önkormányzatoknak komoly károkat okozhat. Hiszen a privatizáció után a részvényeket, melyeknek értékük van, azonnal piacra lehetett volna dobni. - Szekszárdot becslése szerint földügyben mennyi kár érhette? - Nehéz ezt megmondani. De az biztos, hogy jelentős a kárérték... De folytatom a másik példával: az egyházi ingatlanok kártalanításával. Már 1994 májusában megszületett a döntés ebben a kérdésben. Ha akkor megkapjuk a kártalanítási összeget, akkor abból a pénzből fel tudott volna épülni a Baktai óvoda. Most ugyanazt a pénzt kaptuk meg és fél óvoda sem tud felépülni belőle... Tehát van egy állami és egy önkormányzati akarat. Egészen biztos, hogy az önkormányzat húzza a rövidebbet ezekben az ügyekben. Ne legyünk unalmasak! - El kell mondanom még valamit. Az önkormányzatok állami szinten kezdenek kicsit unalmassá válni, mert mindig „sírnak". Most nyilvánosság elé kerültek az önkormányzatok, s elmondhatták bánataikat. Én azt szeretném, ha ez tovább folytatódhatna, vagyis a most következő ügyekben is mellettünk állna a nyilvánosság. Hogy ne legyünk unalmasak. - vhm A pénz útja Röviden ismertetjük dr. Torgyán József, az FKGP elnöke véleményét az ügyről, amit a múlt hét végén, itttartózkodásakor foglalt össze. Közülük néhány információ már elhangzott a Parlamentben, ám van olyan is, ami most kerül először nyilvánosság elé. Torgyán úr - ugyancsak sokakkal együtt - ragaszkodik ahhoz, hogy a vizsgálat teijedjen ki a pénzmozgások legapróbb részleteire és a személyi kapcsolatok felderítésére is, hiszen - mint hangsúlyozta - olyan botrányról van szó, amely során a „korrupció szennye elborította a kormányzati munkát". Utalt az ügyben kirajzolódó személyi összefonódásokra is, s kijelentette, hogy meggyőződése szerint ez csak a Jéghegy csúcsát reprezentálja, bármilyen mocskos is ebben az esetben az a csúcs". Azután feltette a kérdést: „Hogyan lehetséges az, hogy minden pénzügyi botrányban valahol érintett a Postabank?" Közölte, hogy a kisgazdák bizonyítani tudják, hogy ez a bank kezelte a Tocsik-féle pénzt.