Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-08-11 / 15. szám

9 1996. AUGUSZTUS 11. , SZEKSZÁRDI VASARNAP A Besenyő család feje nyilatkozott lapunknak Angol humor nincs, de Galla-humor van! KI Ő? 1. Györkönyben született (1837) a „szenvedélyes és robusztus" realista repényíró, eredetileg Hagymássy. 2. Református lelkésznek tanult, majd tanár a pesti ref. főgimnáziumban. 1868ban Marosvásárhelyre megy lelkésznek, ahol megindítja az Erdély című szépirodalmi folyóiratot. 1884-ben Budapestre jön és irodalmi tevékenységéből él. 1889ben polgári iskolai tanár, majd igazgató lesz. 1902-ig élt. 3. A századvég egyik legnehezebb írói pályájának egyike az övé. Kemény tartása, szókimondó kérlelhetetlensége miatt nemcsak a társadalom vezető rétegeivel, de a korabeli irodalom szinte minden jelentősebb fórumával szembekerült. 4. Bátran leleplezte a korrupciót, a haladásellenességet, ostorozta a nemességet, az arisztokráciát (Az új főispán, Sötét világ). Móricz igen sokra tartotta, ezért Baka István alakját idézi fel az Új Dunatáj című folyóirat legutóbbi száma. Az N. Horváth Béla főszerkesztő által jegyzett A bontón Horváth Dezső felvétele látható regényeit újra kiadta azért, hogy az író az irodalmi köztudatban elfoglalhassa méltó helyét. 5. Babits írja: „Gyulai, Arany László, és a magányos Vajda János: ők állítják fel a kiegyezés utáni évek igazi mérlegét. Bennük még elevenek azok a csodálatos, tiszta energiák, amelyek a reformkort éltették, glóriába vonták a honvédek küzdelmét, és erőt adtak az elnyomatás éveiben. Tiszta magaslatukról tisztán látják, hogy a sors a legcsúnyább fortéllyal játszotta ki a magyart." 6. Leghíresebb műve, A nemes vér, a magyar regényirodalom kiemelkedő alkotása, és egyik legszebb novellája A Tógyer farkasa, talán sokaknak ismerős. 7. Életművéből: Az urak (1872); A báróné ténsasszony (1882); Dániel pap lesz (1885); Szegény emberek útja (1889); A rongyos (1890); A grófné ura (1897). (Előző lapszámunk rejtvényének helyes megfejtése: Czakó Gábor. Könyvjutalmat nyert: Gergely Sándor, szekszárdi olvasónk.} tudományos és művészeti szemlében a barátok, ismerősök, hozzátartozók és pályatársak emlékeznek Szekszárd szülöttére, aki bár élete utolsó időszakát Szegeden töltötte, mégis itt, Tolna megye székhelyén találta meg azt a menedéket, amelyet az alkotómunka idején ma is Szekszárdon élő szülei biztosítottak számára. Erről is vall dr. Töttős Gábor interjújában a költő édesanyja és édesapja. De olvashatunk írást Árpás Károly szegedi irodalomtörténésztől, kollégájától, Olasz Sándortól, Varga Károlytól, Fenyvesi Félix Lajos, Fodor András és Zalán Tibor budapesti költőktől, Lázár Ervin írótól, valamint a szekszárdi méltatóktól: Gacsályi Józseftől, Vadas Ferenctől illetve a bonyhádi Solymár Imrétől. A közelmúltban Szekszárdon vendégeskedtek Besenyőék, Galla Miklós vezetésével. A „család feje" jellegzetes humorával lopta be magát az abszurd kedvelőinek szívébe. A sportcsarnokban látott műsoruk most is igazolta, hogy a L'art pour L'art társulat joggal tanyázik valahol fenn a csúcson. Galla Miklós a fellépés után készséggel nyilatkozott lapunknak. - Ügy tudom, gyermekkorának egy részét Afrikában töltötte... - Igen, Tanzániában. Édesapám közgazdászként dolgozott ebben az országban. Jómagam tizenkét éves koromban kerültem ide, s másfél év elteltével utaztam haza szüleimmel. - Beszélte akkor az ország hivatalos nyelvét, az angolt? - Egy szót sem tudtam kikerülésemkor angolul, de miután be kellett iratkoznom egy általános iskolába, megtanultam ezt a nyelvet. - Lehet, hogy furcsán hangzik a kérdés, de hozott-e Tanzániából olyan élményeket, melyeket később felhasznált itthoni, humorral kapcsolatos munkásságában? - Olyan élményeket nem hoztam, amelyeket közvetlenül hasznosítanék, de soha nem lehet tudni, hogy egyszer majd miként alakul ez a dolog. Egyvalamit feltétlenül köszönhetek Tanzániának: ott tanultam meg úszni. - Illetve angolul, s ennek jó hasznát vetAz arány:3,1 Van valami törvényszerűség Tolnában a regisztrált munkanélküliek számának alakulásában. Aki csak az adatokat nézi, annak is feltűnik, hogy az idei év kísértetiesen hasonlít a megelőzőhöz. Akkor is a tavasz beköszönte után, szerény mértékben, egészen júliusig csökkent az állást keresők száma, júliusban viszont a korábbi, havonkénti egy-két tizedszázalékos mérséklődést többszázalékos növekedés követte. Tavaly 673-mal nőtt ez alatt az egyetlen hónap alatt a regisztrált munkanélküliek száma a megyében, ami 4,9 százalékos emelkedést jelentett, idén 545-tel lettek többen, ez 3,9 százalék. A megyeszékhelyen és környékén 172-vel nőtt, 3387-re emelkedett a munkanélküliek száma, a ráta így 0,7 százalékkal romlott, most 12,2 százalék. A pályakezdő munkanélküliek 124-gyel lettek többen, számuk most 369. Ugyanekkor az elfoglalható álláshelyek száma kevesebb mint felére csökkent, a munkáltatók a szekszárdi munkaügyi kirendeltségen 104 álláshelyet jelentettek be. Az arányszám 3,1 - ennyi állás jutott száz munkanélkülire. te akkor, amikor a tipikus angol humoreszkeket fordította. - így van, a Holló színház nagyon sok olyan jelenetet adott elő, amit angolból ültettem át magyarra. Persze, azt azért ne gondoljuk, hogy létezik tipikus angol humor. Nagyon sok, egymástól eltérő stílusú író dolgozik Nagy-Britanniában. Ez éppen olyan, mint a tipikus német zene: Bach is idetartozik, meg a Kraftwerk is. - Ezek szerint tipikus magyar humor sincs? ' - Nincs. A magyar humor lehet Nagy Bandó András vagy Farkasházy Tivadar vagy... -... vagy Galla Miklós. - Vagy az. Mindannyian mások vagyunk. - De az nyilvánvaló, hogy Galla Miklós tipikusan Galla Miklós? - Ez igaz, s ilyen értelemben létezik Galla-humor. - Mivel magyarázza, hogy nagy népszerűségnek örvend az, amit az önök társulata képvisel? - Hát, ez valószínűleg abból adódik, hogy tehetségesek és ügyesek vagyunk. S a közönség bizonyára azt is érzi, hogy mindent szeretettel és jóindulattal csinálunk. - Az életét ön a jövőben csak a humor keretein belül képzeli el? - Igen. Nekem más „szakmám" nincs, ez a szakterületem, s a jövőben is csak ezzel kívánok foglalkozni. Könyvsarok Bodrog Miklós: Álmaink barlangvilága (C. G. Jung nyomában) Shakespeare szerint „az álom a második fogásunk, fo táplálékunk az élet asztalán". Az utóbbi évtizedek kutatásai, kísérletei bebizonyították, hogy mindenki álmodozik, és ha nem hagyják álmodni, csak aludni - a kettő műszeresen megkülönböztethető -, hamarabb fenyegeti öszszeroppanás, mint ha nem kapna enni. Az álom értelmének kutatásában alighanem Jung jutott a legmesszebbre, aki nem sejtett mélységekig hatolt tudományosan a psziché belső rétegeinek titkaiba, egyben gyógyszert is kínálva korunk meggyötört emberének. Bodrog Miklós segítségével érdemes a zürichi intuitív zsenit választanunk kalauzul az eltűnt lélek nyomában, hogy tanácsaival élményszerűen jobb ön- és rendeltetésismeretre jussunk, hiszen lélekmegvetö korunk embere megszállottan próbálja kívülről pótolni azt, ami belülről hiányzik. Álmaink ugyan épp oly gubancosak, mint szülőanyjuk, a régóta fésületlen lélek, de pontosan azért tanácsos legalább valamit konyítani kibogozásukhoz. (A könyv megvásárolható a Könyvkuckóban, Mészáros L. u. 7. vagy a Korzó Áruházban.) J In memóriám Baka István