Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-07-14 / 14. szám

1996. JÚLIUS 14. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 15 Csörge-tó hatodszor Ide nem jöhet az ember selyemkosztömben Benned lüktet a tömeg, tartozol valahová Az első Csörge-tói fesztivál óta szinte minden télen szárnyra kap a rémhír, hogy ez volt az utolsó. A nyár közeledtével aztán elhallgat­nak az örök pesszimisták, hiszen egyszerűen elképzelhetetlen, hogy júliusban ne találkozzunk újra a ki­száradt tómedernél. Szerencsére a • tlok és kevésbé fiatalok 1996­i is ott lehettek az immár hato­dik alkalommal megrendezésre kerülő Rock Maratonon. A fesztiválnak persze nem min­denki örül. A tóhoz vezető út mellett lakók többsége például biztosan nem. Nem mintha erre különösebb okuk lenne, hiszen tudtommal a tó­hoz vándorlók senkit nem zaklattak, de hát az ember soha nem lehet elég óvatos, hátha épp idén gyújtják fel fölöttük a tetőt. A buli előtt néhány nappal már megindul a szórakozni vágyók ára­data. Az út szélén hátizsákokkal felpakolt fiúk és lányok gyűrik le az utolsó kilométereket a színpadig. A kígyózó embersereg jól jelzi, el­kezdődött. Hogy mi kezdődött el, arról, mint kiderült, erősen meg­Mlanak a vélemények. A kerítés IBRett beszélgető két idős néni szerint az erkölcsi fertő az, ami újra elindult. Az egyikük harciasan ki is jelentette, hogy „el kéne gázosítani az egész rohadt bandát". Ezúton köszönöm ezt a jelenlévő több ezer ember nevében. Különben csak egy pillanatig döbbentem meg ezen az indulatkitörésen, utá­na mindjárt arra gondoltam, hogy a néni nyilván 62 évesen jött a vi­lágra, tehát sosem volt fiatal, nem járt társaságba, nem szerette a ze­nét, és egész életében csupa értel­mes, kedves, okos, helyénvaló dol­got cselekedett. Jó neki. De nekünk még jobb, mert az élet igen egyhangúan tel­ne, ha az ember örökké csak fe­gyelmezetten alkalmazkodna a szabályokhoz, megtagadna magá­tól mindent ajózan ész nevében. A Csörge-tói buli csak négy napig tart, ennyi ideig talán mindenkinek van hozzá joga, hogy egy kicsit megőrüljön, hogy néhány órára ki­szabaduljon a hétköznapok szorí­tásából. Lehet, hogy hihetetlenül hang­zik majd, de el kell árulnom, hogy a rémhírekkel ellentétben nem min­den Csörgére látogató fiatal sza­kadt gazember, alkoholista, kábí­tószerfüggő stb. Tény, hogy kint estefelé már nem túl sok józan em­berrel találkozni, sőt az is igaz, hogy vannak koszos, igénytelen alakok. Egy külső szemlélő számá­ra valóban nem jelenthet ez a do­log többet, mint csatakos, dülön­gélő figurák sokaságát. Ez van, fe­lesleges lenne tagadni. De emellett van még egy csomó minden más, amit csak azok érthetnek, akik nem öltönyben és nyakkendőben, a komoly ember szemszögéből kö­zelítik meg a témát. Sok jól szituált úriemberben garantáltan több a gonoszság, mint az itteni kócos ha­jú, rongyos figurákban. A látszat sokszor csal. Nyilvánvaló, hogy ide nem jöhet az ember selyemkosz­tümben. Legpraktikusabb egy sza­kadt farmer és egy kinyúlt póló, amit nem kell sajnálni, bárhol le le­het benne ülni. Persze mindenütt vannak olyan alakok, akikkel egyszerűen nem érdemes foglalkozni. Az ember egy idő után lazán elengedi a füle mellett a kellemetlenebb beszólá­sokat. A játékszabályok nem külö­nösebben bonyolultak, hamar meg lehet tanulni, kivel, miképp kell viselkedni, hogy a bonyodal­makat elkerüljük. Egy olyan he­lyen, ahol több ezer ember van je­len, legfontosabb a tolerancia és a türelem, hiszen ide azért jövünk, hogy felszabadítsunk valamit, amit eddig magunkba zártunk. Az egyik barátom azt mondta, hogy úgy tűnik, mintha ez a feszti­vál a zenéről szólna, pedig csak e mögött van a lényeg. Hogy mit jelent kijönni a Csörgére, azt csak az értheti, aki érezte már, hogyan ugrik fel egy­szerre ezer ember a zene ritmu­sára, hogy válik mindenki egy ha­talmas egész parányi részévé. Ab­ban a percben benned lüktet a tö­meg, mindenki vagy, tartozol vala­hová. Pályázati felhívás Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése pályázatot hirdet a tíz pécsi főiskolai, egyetemi kollégiumi férőhely 1996/97. tanévi elnyerésére. Pályázhatnak azok a szekszárdi lakhelyű, jó tanulmányi eredményt, magas felvételi pontszámot elért hallgatók, akik helyhiány miatt nem nyertek felvételt a pécsi kollégiumokba, és kollégiumi férőhely nélkül tanulmányaikat megkezdeni vagy folytatni nem tudják. A pályázatok elbírálásának főbb szempontjai: 1. Az 1995/96. tanévben városi férőhelyet elnyert hallgatók 1996/97. tanévi jogosultságának fenntartása jó tanulmányi eredmény (előző tanévi tanulmányi előmenetelükön javítottak vagy rendűségükön nem rontottak) hivatalos igazolása és pályázat benyújtása esetén. 2. A felszabaduló férőhelyre a jelentkezők közül előnyt élveznek - a felsőfokú tanulmányokat kezdő, jó érettségi eredménnyel és magas felvételi pontszámmal főiskolára, egyetemre fel­vett hallgatók, - a tanár szakosok közül legalább két tanári szakon továbbtanulók, - a magasabb évfolyamon tanulóknál a 4,0-en felüli tanulmányi átlag, - a továbbtanulást akadályozó szociális körülmények (értékelhető igazolásokkal). Pályázni a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján átvehető formanyomtatvánnyal lehet. A pályázat beadási határideje: 1996. augusztus 15. Szekszárd, 1996. június Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése Megjegyzés: A kitöltött és aláírt pályázati adatlaphoz egy kérelmet kell benyújtani, amelyben a pályázó rövid, tömör életrajzában térjen ki a tanulmá­nyaival kapcsolatos kérdésekre, családi körülményeire, a családtagok helyzetére (munkahely, egyéb) és indokolja a kollégiumi ellátás szük­ségességét. A pályázathoz szükséges igazolható adatokról fénymásolatot is elfogadunk (a pályázó aláírásával) - felvételi eredmény, leckekönyv, kol­légiumi felvételi értesítő. A fenti adatokat titkosan kezeljük. A kérelem elbírálásáról Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése 1996. augusztusi ülésén dönt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom