Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-06-02 / 11. szám

1996. JÚNIUS 2. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 9 A szülőföld vonzásában Mészöly Miklós és a szülőföld - sokat sejtető és Mészöly esetében mély tartalmat hordozó megköze­lítés Vadas Ferenc nyugalmazott múzeumigazgató róla írt könyvének a címe, amelyet nagy meghatott­líggal és a legszebb kitüntetésnek tartva vett át a Mű­vészetek Házában a 75 éves író. Nagyon jól megírt, alapos munkát tart a kezében az olvasó, mert az írón keresztül még azokhoz is kö­zel hozza városunkat, akik sosem jártak errefelé, s így valóban nem munkál hiába Mészöly Miklós, amikor ezt a tipikus lateiner megyeszékhelyet, a pannon tá­jat, e közép-európai várost a maga jellegzetes közép­európai közérzetével a világ elé tárja, hogy aztán az „egymásba írt" históriák a térbeliségen túlemelkedve az időbeliség elvét hangsúlyozzák. így lesz Az én Pannóniám térkép Szekszárdról, s egyúttal A tágas­ság iskolája is. Vadas Ferenc nagy szeretettel írhatta e könyvet, s bizonyára sok emléket hoztak vissza közösen. Ahogy íija: találkozásunk nem volt hasztalan, akkor sem, ha a visszatalálásnak csak a töredéke igaz, hiszen Mé­szöly Miklós ezer évek óta itthon van ezen a tájon, ahol a gálicos tőkesorokra neszek karcolódnak, s a Jcötélgubancgyökerű fák beszélni is tudnak. P A fedélterv telitalálat, Schubert Péter munkája. (Művészetek Háza, 1996) Hangversenyek DOBAI JENŐ zongoraestjét a Művészetek Háza május 16-án rendezte meg. Műsorát Bach B-dúr par­titájával kezdte. Ez a mű nemcsak azért érdekes, mert szerzőjének legmerészebb és legzseniálisabb művei közé tartozik, hanem azért is, mert ez a mű a barokk korban elénk állította az európai közösséget. A kü­lönböző karakterű táncok füzérében kezet fog a né­met allemande, a spanyol sarabande, az angol gigue, a francia menüett és az olasz corrente. E táncok rend­kívüli formai változatossága egyaránt szórakoztat és tanít és Bachnál e kettő nem különbözik egymástól. Egy ritkán játszott Mozart-variáció után Beetho­ven Pasztorál szonátáját adta elő, az Op. 28-as D­dúrt. Ez a mű a boldogságban fürdő, révedező, magát elengedő, sokszor ujjongó Beethoven hangja, ami a mesternél olyan ritka. Dobai Jenő nagyon felkészült erre áz estre. Alapo­san kidolgozott, szép, kulturált hang, szinte hibátlan produkciókat hallottunk. Kár, hogy kottából játszik és talán ez magyarázza, hogy a művek sokrétű érzel­mi hullámaira nem összpontosít. Nem jut ereje a beethoveni ujjongás és boldogsághang közvetítésé­re. Hiányoltuk a Bach-mű karakterdarabjainak sok­színűségét is. Legjobban a Schumann-mű világára érzett rá a műsor második felében, amikor már felszabadultab­ban muzsikált. A bécsi farsangi tréfa öt tétele érzel­mileg is fűtöttebb és magával ragadóbb volt. A Földesi Lajos vezette SZEKSZÁRDI KAMA­RAZENEKAR kiváló együttes, sok szép szereplését hallhattuk az elmúlt másfél évtizedben. Érdekes, egyéni a felfogásuk. Nem szeretnek túlságosan kita­posott ösvényen haladni. Ezért játszottak gyakran szinte ismeretlen és nem játszott barokk és klasszi­kus kismesterek darabjaiból. Május 22-ei koncertjü­kön már sokkal változatosabb műsort kínáltak. Elsőnek Telemann A-dúr concertóját mutatták be. A szerző ebben a darabjában öntudatos világpol­gár, aki szomjasan nyúl az olasz melodika és a francia forma kincsestára felé. Előadásukban derűs szellem­meljátékos könnyedséggel, szép hangon és karakte­risztikusan szólaltak meg a korabeli táncok és téte­lek. Weiner Divertimentójának öt tétele fergeteges tempóban csendült fel. A ,jó, alapos csárdás", a nép­szerű rókatánc, a középső tétel meg-megszakított dallamai és a zárótétel táncos jókedve magával ragad­ta hallgatóit. Az elfeledett mesterek közül ezúttal Wagenseil hárfaversenyét tűzték műsorra. A 18. századi jelen­tős bécsi mester (Mária Terézia és lányainak zongo­ratanára) nagy hatást gyakorolt Haydn és Mozart ze­néjére. Kocsis Andrea hárfaművész, a mű szólistája bensőséges, szinte intim légkört teremtett és hang­szerének sokoldalú varázsát csillogtatta. A zárószámként játszott Britten Simple Sym­phony című darabjában főleg a lassú tétel feszültség­teljes izzása egy megújhodott zenekar fordulópontját ígéri. A pazar hangszerelés minden színe, pompája az együttes virtuóz képességeit hozta felszínre. HŰSEK REZSŐ Rejtvény KI O? 1., 1928-ban született Budapes­ten. író, újságíró, publicista. Eredeti nevén Michailovits. 2. Első regényét 10 évesen íija, Szalónaki álom címmel, ezt édesap­ja adja ki. 3. Első igazi, a Dunántúli Magve­tő által kiadott könyvének stíluso­san Első fejezet a címe. 4. Regényeit történelemszeretet­ből úja, az olvasók magyarságtudata erősítésének gondolatával. Néhány közülük: Damjanich tábornok (1971); Tomori, büszke vezér (1981); Simonyi óbester(1983); Ha­dik András (1987); Az aradi tizenhá­rom (1988); Az elfelejtett őrnagy (1990); Egy elfelejtettt altábornagy­báró Hrabovszky János (1994). 5. 1964-ben és 1969-től a Tolna Megyei Népújság munkatársa, 1984-től főmunkatársa. 1984-ben ment nyugdíjba. 6. Publicisztikája országos hírű, sőt a határokon túl is ismert. A legje­lentősebb hazai és külföldi magyar lapokban jelennek meg ma is alko­tásai. (Előző rejtvényünk helyes meg­fejtése: Mészöly Miklós. Könyvju­talmat nyert: Schneringer Jánosné szekszárdi olvasónk.) Hymn to the Freedom Kelemen Endre vibra­fon, Hulin István zongo­ra, Béres János basszus­gitár és Soponyai József dob. Mindez így együtt a Szekszárd Jazz Quartet, mely együttes május 20­án adott nagysikerű kon­certet a megyeszékhe­lyen, a Babits Mihály Művelődési Házban. A négyes az új CD-lemezé­nek az anyagát mutatta be a publikumnak. A Hymn to the Freedom, azaz a Himnusz a sza­badsághoz című album­ról tizenegy dal csendült fel. Könyvsarok Elisabeth Heresch: II. Miklós Ki volt valójában II. Miklós, Oroszország utolsó cárja? Melyik kép felel meg a valóságnak, az-e amelyet a Szovjetunióban rajzoltak meg a véres kezű Miklósról, amely szerint népet el­nyomó önkényuralkodó volt, vagy az a gondol­kodó politikus, aki a Hágai Nemzetközi Bíróság kezdeményezője és megalapítója volt, ahogy egyre több kutató állítja? Elisabeth Heresch, az osztrák történésznő a kérdésekre hiteles forrá­sok, a cár naplója, kortárs szemtanúk elbeszélé­se, levelek és fényképek alapján ad feleletet, s egyben új megvilágításba helyezi az évszázad elején óriási fejlődésnek indult hatalmas Orosz Birodalom bukásának történetét. (A könyv megvásárolható Balogh István könyvkuckójában, a Mészáros L. u. 7-ben és a Korzó Áruházban.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom