Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-06-02 / 11. szám

4 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1996. JÚNIUS 2. 4 Vallomások a Garay gimnáziumról Méltó megemlékezésnek volt a színhelye a fennállásának 100. év­fordulóját ünneplő Garay János Gimnázium. A háromnapos ün­nepség keretében a szervezők egyaránt gondoltak ajelenlegi, va­lamint az öregdiákokra. Ünnepi hangverseny, iskolatörténeti kiál­lítás, képzőművészeti tárlat, vetél­kedő, érettségi találkozó és na­gyon sok baráti beszélgetés várta mindazokat, akik a múlt hét végét az intézménynek szentelték. így azon egykori garaysták is, akiket Lemle Béláné igazgatónő köszön­tött a Babits Mihály Művelődési Ház színháztermében. Közülük három neves személyiséget kér­deztünk meg arról, hogy számuk­ra milyen útravalót adott az alma mater. Példás fogadalom Dr. Lőrincz Sándor ezelőtt hat­vannégy éve érettségizett a gim­náziumban, melynek 1924 és 1932 között volt diákja. A történelem viharai nem kímélték, hiszen már kétéves korában, 1916-ban mene­külnie kellett szüleivel együtt szü­lőföldjéről, az erdélyi Magyar­bodzáról. Azután jött Trianon, s a menekülésből magyarországi le­telepedés lett. Dr. Lőrincz Sándor a II. világháborúban orvos katona­tisztként szolgált a keleti fronton. Tavaly vehette át az államfőtől az orvos dandártábornoki kinevezé­sét. továbbta­nulhat­tam. Alapozás 50 évvel ezelőtt Benedek Endre, megannyi sporttárgyú szakkönyv szerzője a gödöllői Agrártudományi Egye­Amit az alma mater adott egykori tanítványainak Benedek Endre - Nekem a húszas-harmincas években ez az iskola az életet je­lentette: mindent és a lehető leg­többet - vallott egykori önmagá­ról dr. Lőrinc Sándor. - Megfo­gadtam, hogy szorgalmas, pél­dás magaviseletű diák leszek, mert tudtam, hogy szegény szü­lők gyermekeként csak így jutha­tok be az egyetemre. így is tör­tént, érettségi után gond nélkül Dr. Lőrinc/. Sándor tem örökifjú testnevelő tanára 72 éves korában, tavaly nyerte meg Stockholmban a senior triatlon Európa-bajnokságot. Az arany­érmet ott vehette át, azon a helyen - a városházán - ahol a Nobel-díjat adják át a legkiválóbb tudósoknak és művészeknek. Ezt az évet pihenésre szánja, így csak a Balatont most készül a 2001-es se­nior triatlon-világbaj­nokságra... Akkor még csak 77 éves lesz. - Ma már a terhelés a szellemi-idegi szfé­rában mutatkozik meg a fiatalok köré­ben is - hangsúlyozza Benedek Endre. - Amikor én jártam ide a gimnáziumba, 1935 és 1943 között, akkor kiváló volt itt a sportélet. Bessenyei tanár úr testnevelésórái adták nekem azt az alapot, amire ma is jól tudok épí­teni. - Már évek óta egyetemista diáklányokat tanítok, s kitalál­tam számukra egy olyan „élet­formát", melynek gyökerei ide, a gimnáziumba nyúlnak visz­sza. Diákként idézték Dr. Kovács Győző­ben az első magyaror­szági számítógép megalkotóját tisztelhetjük. Ott bábáskodott az első román számítógép létrehozásánál is, ám ezen eredményét később - állító­lag Ceausescu utasítására - délke­leti szomszédaink megpróbálták feledésre ítéltetni. A temesvári múzeumban kiállított első román komputerről először a dr. Kovács Győző nevét hirdető tábla került le, majd eltűnt a Magyar Tudomá­nyos Akadémia segítségét közlő felirat is. A legutóbbi években pedig ma­ga a számítógép került ismeretlen helyre... Dr. Kovács Győző gimnazista­ként (1947-1951) szeretett verset mondani, s egyszer, valamikor 1948-ban Marosán György szek­Dr. Kovács Győző szárdi beszéde előtt szavalt el egy költeményt. Pechjére azonban teljesen el­felejtette az utolsó két versszak kot. W Ám nem hiába járt magyar­órákra: a pillanatnyi ihlet, no meg a kényszer hatására saját kútfőből pótolta ki a hiányzó ré­szeket. - Amikor lehajtott fejjel visz­szatántorogtam az emelvényről a helyemre, akkor kezdte el mondandóját Marosán. Meg­döbbenéssel hallottam, hogy be­szédében az én két, akkor kikín­lódott strófámból idéz! Akkor jöttem rá, hogy a Garay gimná­zium személyemben egy koszo­rús költőt nevelt. Garay-antológia 1 A Garay János Gimnázium Centenáriumi Alapítványa antoló­giát jelentetett meg a szép ünnep alkalmára, amely az egykori és je­lenlegi diákoknak, illetve tanárok­nak alkotásaiból kínál ízelítőtt. Lemle Béláné igazgatónő ajánlása szerint „ismert írók, költők, művé­szek alkotásait és szárnyaikat bon­togató fiatalok munkáit fűzi cso­korba az antológia". Valóban, több generáció képviselteti magát, a ki­forrott életművektől kezdve (Mé­szöly Miklós, Czakó Gábor, Lázár Ervin) a helyi jelentőségűeken ke­resztül (Decsi Kiss János, Gacsályi József, Dicső Zsolt) a sajnálatosan lezártig (Baka István) teijed a szer­zők sora. Örvendetes módon a te­hetséges fiatalok is hangot kaptak a kötetben (Wágner Zita, Jaksa Pé­ter, Kovács Viktor, Erdősi Dóra és a többiek). Nagyszerű előretekin­tés ez: pártfogolni azokat, akik va­lamiben kitűnnek a többiek közül. Jól illeszkedik az írások közé a képzőművészet irodalomhoz kap­csolódó arca is, hiszen az olajfest­mény-reprodukciók, grafikák, ak­varellek, fotók és a plasztikus műalkotások is megjelennek a la­pokon. A gimnáziumban végzett művészek közül sokan váltak is­mertté az országban (Szily Géza, Cseh Gábor, Fusz György, Bakó Jenő, Bakó László, Weisz Béla), de nem feledkeztek meg az elődökről, így Szabó Dezsőről és az egykor atyai segítőkezet nyújtó művészta­nárokról, Wallacher Lászlóról és Lázár J. Pálról sem. Örülünk az ízléses, elegáns kö­tetnek, amely dr. Daczi Margit jó ívű szerkesztését dicséri.

Next

/
Oldalképek
Tartalom