Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-05-19 / 10. szám

1996. MÁJUS 19. , SZEKSZÁRDI fASARNAP 13 Kosaraskeringő Csák távozóban, jó center a láthatáron Kulissza Meglehetősen kesernyés szájízzel vették tudomásul a Bici Tour SE Szekszárd háza táján a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökségének döntését az olimpiai részvételt illetően. Mint az már ismert, a Nemzetközi Kerékpársport Szövetség jótékonykodása jóvoltából egy szabad kártyát kaptunk, így a totálisan siJ^rtelen kvalifikáció ellenére lesz, ^Bet magyar kerékpáros az ötkarikás játékokon. De nem szekszárdi, és mégcsak az amúgy jelenleg még mindig a legjobbnak számító exszekszárdi Steig Csaba sem, aki immáron harmadik éve a szolnoki cukor színeiben veersenyez. A szövetség szűkebb elnöksége ugyanis nem egyfajta erő, avagy eredményességi sorrendet vett figyelembe, hanem a Sydney 2000jegyében voksolt. Tehát: vagy a franciáknál vendégeskedő Bodrogi, vagy az olaszoknál bringázó Szekeres Csaba. Azok, akik momentán jobbak, nem jöhettek számításba. Sem a fradisták: Havarik, Árvái, Walter, sem a szekszárdi Istlstekker János. Pedig... Ha az elmúlt egy-két év nemzetközi eredményességét nézzük, akkor messze Istlstekkernek a legjobbak a mutatói. Mindenekelőtt a Coca-Cola Tour de Hongrie, vagyis a magyar körverseny okán. A leg•

zosabb hazai rendezésű nemzeti viadalon tavaly már másodízben bizonyult a legjobb magyarnak és az összetettben az előkelő negyedik helyen végzett. No persze még ennek ismeretében sem mondták azt az egyik legeredményesebb országúti szakosztály háza táján, hogy egyértelműen Istlstekkeré az a bizonyos sárga trikó, ami a bringásoknál egyértelmű szimbólum. Nem akarták kipécézni Szekerest és Bodrogit azon okból, hogy az őszi kolumbiai világbajnokságon - amelyen szponzor hiányában Istlstekker nem indulhatott - csupán lekörözték őket. Ők csak azt várták, hogy a hátralevő hatvanhat napban az országúton nemes versengésben dőljön el a képzeletbeli sárga trikó sorsa. Győzzön a jobbik... Mert Sydney 2000 - akárhonnan is nézzük -még odébb van, nincs aktualitása. Persze a szövetségben a jelekből ítélve a cubertini elvet vallják, vagyis nem az eredmény, sokkal inkább a részvétel a fontos. Pedig a legutóbbi olimpián a szekszárdi Steig Csaba révén, az ö 52. helyével az utóbbi két évtized legjobb széreplését regisztrálhattuk. Az utolsó baknoki óta (április 13.) csend honol az NB l-es női kosarasok háza táján. Van, akinek így van jól, de van akiket ez nyomaszt. Például azokat, akiknek lejár a szerződése. Gyakorlatilag a legütőképesebb kezdő ötös (Csák, berkó, Kiefer, Madaras, Kranyecz) vár arra, hogy a vezetés megnyilatkozzék a jövőt illetően - mindenekelőtt egzisztenciális vonatkozásban, noha két évet írt alá, de ettől függetlenül várta a tréner Guóth Iván, hogy a jövőt fürkésző dialógusra invitálják. Annál is inkább, mert a szerződésnek van egy olyan záradéka: ha valamelyik fél nem akarja a frigyet, akkor a dolog egyoldalúan, jogi következmények nélkül is felbontható. A klubvezetés eleddig hallgatott, de gyanítom, nem a lélektani hadviselés miatt, hanem azért, mert a főnökség nem szokott habókra ígérni, csak olyat ígér, amit a későbbiek során teljesíteni is tud. A vezetés is erőt gyűjtött, számba vette anyagi lehetőségeit. No persze eme realizmussal maga alatt is vághatja a fát: lemarad azokról a játékosokról, akiket nagyon jó lenne megszerezni. Egy biztos: a több mint fél évtizede vajúdó centerkérdést szeretnék már végre megnyugtatóan megoldani. Már itt van - pedig hol van még a Sió Kupa... - az újabb orosz kiszemelt, bizonyos Seperjeva. Aki a hét közben a bajnok PVSK elleni meccsen olyan nívójú játékot mutatott be, hogy megtartásáért a félezres szurkolótábor saját zsebbe nyúlva is áldozna. Tudják, ő az a játékos, aki a két évvel ezelőtti Sió Kupa döntőjében a Jekatyerinburg csapatában a Diósgyőr ellen Judy Mosley ellenében villogott. Különdíjas lett... Fáj már rá a foga a KSC-nek régóta, de a Tisza Expresszről eleddig mindig más szállt le, mint leendő KSC-játékos. Most itt van, ne engedjük el, erőtlenül, edzetlenül 28 pontot dobott a PVSKnak. Erre már a sikeres bajnoki szereplés ellenére morózus, örök elégedetlen Guóth Iván is csettintett. De ő lesz az edző? Amikor a korai lapzárta miatt eme cikket pötyögöm, még nincs ezerszázalékos válasz. A KSC elnöke a vele való első komolyabb tárgyalás előtt anynyit mond a Vasárnapnak: „Ez nem tőlünk függ, sokkal inkább tőle. Mi elégedettek vagyunk, nem változott a véleményünk. Hogy neki nem változott-e a két évvel ezelőtti nagy összeborulás, eufória után a véleménye, abban közel sem vagyok biztos, de az elkövetkezendő újfent mozgalmas, tárgyalásos napokban vélhetően nem az érzelmek játsszák a főszerepet. Ki marad az alappillérekből? Kit lehet a mostani tréner által megjelölt fiatalok közül idehozni? És kit ad a PVSK? Mármint Csákért. Mert elméletileg még akár Szekszárdon is folytathatja a válogatott bedobó, de már nyílt titokként terjed, hogy a PVSK-hoz kerül. (Rátgéber a PVSK edzője, úgy tűnik, vállalkozik élete legnagyobb meccsére, amikor a feleségének is edzője lesz, az ottani vezetés a kis mágus eddigi varázslatainak hatására kapitulált ebben a kérdésben.) A „mestergerendát" kihúzzák, de ha lesz igazi center, no és ha használható kötőelemek" érkeznek Csák ellentételezéséül Baranyából, akkor?... Még talán azt is elbírja az együttes, ha Szekszárdon a három évet lehúzó Berkó Editet - akinek már tavaly is nagy volt a mehetnékje - elcsábítja a felsőházivá és pénzes csapattá vált Baja. Főszponzor és helyszín kerestetik! Újabb rangos bokszmeccsek Az átütő sikert hozó február 24-i paksi profi bokszgála után újból jelentős, egy világszervezet égisze alatt zajló rangos eseményre van kilátás. Természetesen az Unió Box Team Szekszárd jóvoltából. Mint ismeretes, a pehelysúlyban bokszoló Bognár László a már említett korábbi eseményen legyőzte e kategória elődöntőjében a zambiai Paol Kaomát, amellyel, a WBU-nál övvel járó nemzetközi bajnoki címet szerzett, s egy nagy lépést tett afelé, hogy kivívhassa eme világszervezet rutinosnak számító amerikai világbajnokát, Kevin Kallyt. Ahhoz, hogy ez a találkozó létrejöjjön, ha tetszik, ha nem, Bognár Lászlónak legalább egyszer meg kell védenie a nemzetközi bajnoki címét. Mégpedig 120 napon belül, így szól a szabály. A kihívó a VBU-listáról egy nigériai lenne, a mérkőzésre természetesen kis hazánkban kerülne sor. Nagy valószínűséggel megint Pakson, mivel itt talált támogatókra az „Unió". A profi bokszgála ezúttal nem csak egy igen rangos, a honi tévék és az Eurosport érdeklődését felkeltő mérkőzést kínál, hanem még egy hasonló kaliberűt. A huszadik profi győzelme felé kacsingató, kisnehézsúlyú Erős Lajos (annak idején paksi színekben felnőtt EB-ezüstérmes, olimpián ötödik) szintén a WBU-nál nemzetközi bajnoki címéért bokszolhat. Aki a nagy lehetőségtől megpróbálja megfosztani, az nem más, mint a spanyolok harcedzett kisnehézsúlyú bajnoka, bizonyos Jüan Miguel Pena. A jeles eseményt június 8-án rendezik. E két igen éles derbi mellett még három mérkőzést tervez a nem régen sportági ügyben Thaiföldön járt ifjú menedzser Rácz Félix. Ringbe lépne még a team újabb nagy reménysége, Kalocsai Zoltán a könnyűsúlyban, akinek az EBU-pontok további gyűjtése gyanánt meg kellene mérkőznie a román hírességekkel, Dimitrescuval. De mint azt Rácz György a szekszárdi team szakmai főnöke elmondta: „Kacsa" felvértezett a feladatra. Három ilyen meccs, és még nincs vége! A gála menükártyáján egy debütás: Elekes és végül, de cseppet sem utolsósorban a Rácz-team csupaszív, a profik között sokat csiszolódó közönségkedvence Szili is szorítóba lép. A napokban a Fejér megyei Baracs hívó szavára megtartották a főpróbát a szereplők. A község fo helyén, a megújult művelődési házban felállított ringben bemutatkozott a magyar profi ökölvívás nagy triója. Kalocsai és Érős az eddigi forgatókönyveknek megfelelően nem töltött el sok időt a ringben. Az előbbi a harmadik menet elején testen és fejen egyaránt olyannyira megsorozta a cseh ellenfelét, Csecsicót, hogy technikai K. O. lett a vége. Erős pedig egy tőle megszokott kőkemény felütéssel már az első menetben padlóra vitte a nála cirka 15 kilóval nehezebb szerb Szveticset. Bognárnak viszont nagyon meg kellett dolgoznia a sikerért az ismert, jó képességű erdélyi magyar Radu györgy ellen, aki a közelmúltban viszszatért Szekszárdról Romániába, és George Gicean néven folytatja pályafutását. Radu alaposan felszívta magát az Unió Box Team Szekszárdban időközben az ő trónjára lépő Bognár László ellen. Olyan meccs volt, amit nyugodtan vetíthetne bármelyik műholdas csatorna. A technikailag tökéletes Bognár László ezúttal sok ütést összeszedve, sérült szemöldökét felzúzatva tudott nyerni. A nagy csata, a kiegyensúlyozott küzdelem a pontozás szorosságán is tettenérhető volt. Guiness-rekord is lehet 1100 táblás szimultán Hamarosan sajtótájékoztatón jelenti majd be dr. Németh József, a szekszárdi székhelyű Magyar Eszperantó Sakktársaság elnöke nagy tervüket, a millecentenáriumi 1100 táblás' sakkszimultánt, amely ha megvalósul, akkor nem csak országra, hanem világra szóló esemény is lesz. Információink szerint egy napon egy időben még sehol a világon nem játszottak ennyien. Nos, Magyarországon majd szeptember 14-én, egy szombati napon bizonyosan játszani fognak. A „nem semmi" előkészítő munka után ugyanis - katonásan szólva 11 város kész a feladat végrehajtására. Meglesz valamennyi vállalkozó megyeszékhelyen a száz játékos, akiknek a magyar sakksport ismert versenyzői adnak szimultánt. (Sajnos a „krém" ez idő tájt a sakkolimpián való jó szerepléssel lesz elfoglalva.) A szekszárdi találmányt többek között felkarolta a Magyar Sakk Szövetség és a Magyarok Világszövetsége. Egyetlen napon azonos órában, azonos percben 1100 táblás sakksztimultán, erre - mondhatja egy magára valamit is adó sakkozó - „befizetek", illetve ha lehet, benevezek.