Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-05-19 / 10. szám

1996. MÁJUS 19. , SZEKSZÁRDI fASARNAP 11 Mindenki csak Másának hívja - így egyszerűen - azt a csinos szőke hölgyet, aki Szekszárdon már évek óta itthon érzi magát. Elhárítja a róla szóló dicséreteket, Isten az, aki rajtam keresztül gyógyít - mondja. Magáról, életéről semmit sem árul el, nem értem, mondja kedvesen, ugyanakkor szinte tökéletesen beszéli már a magyar nyelvet

, ?9Nekem it

t Szekszárdon feladatom van..." amit azoktól az emberektől tanult meg, akik segítségért fordultak hozzá. Látó - Mása Mása a természetgyógyász, mindkét szülője révén örökölte a gyógyítás képességét, édesapja könyveket is írt a gyógyftivekről. Tudományáról ennyit árul el: - Kicsi koromtól kezdve láttam az embereket körülvevő aurát, s márgyermekS

ban éreztem, hogy van egy harszemem, amellyel belelátok az ekbe. Tudom, sokan nem hisznek ebben, bár-az utóbbi időben Magyarországon is terjed a természetgyógyászat, a jóga, a reiki, az agykontroll és még sorolhatnám. Az én gyógyításom alapköve a hit. Az embereknek akik hozzám fordulnak, ez az első, amit elmondok: hinni kell a gyógyulásban. Az emberi szervezet olyan csodálatosan van felépítve, hogy abban semmi sem történik véletlenül. Minden valamivel összefügg, s minden valaminek a következménye. Szerencsére ma már az orvosok - köztük sok kedves ismerősöm van - elismerik a természetgyógyászatot. Ha valaki eljön hozzám, mindegy milyen korú, milyen problémái vannak, lelki vagy fizikai, akkor én az embert egészben nézem és látom, nemcsak azt a kisebb vagy nagyobb problémát, amellyel hozzám fordult. Azt, amit csinálok, ahogy gyógyítok, nem tudom elmondani, és sokak számára nem lenne megérthető, talán még azok számára sem, akiket sikerült meggyógyítanom. Isten vezéreli a kezemet, a szememet, s mondja meg számomra, hogy mi az amit tanácsolnom kell a gyógyuláshoz. Mindennek a hit az alapja, a gyógyulásba vetett hit kellő gyógykezeléssel, ahogy mondani szokták csodákra képes. Mása rendelőjében - a Mezőgazdasági Rt. épületében - egy hölgybeteg szívesen mesél arról, milyen betegséggel kereste fel Mását, s az eltelt kilenc kezelés után milyen javulást tapasztalt. Minden nehézség nélkül - ami eddig sosem sikerült neki életében - lefogyott hat kilót, s három éve nem gyógyuló sebe helyén ma már szinte semmi sem látszik. Fájdalmai megszűntek, jó hangulata, kedélyállapota, súlyának csökkenésével egyenes arányban nő. Amíg a hölgy mesél, csörög a telefon, a vonal másik végén egy hölgy jelenti be, hogy férje, aki 43 évesen cukorbeteg lett, inzulinozta magát - közben teljes depresszióba esett -, ma nem jön a kezelésre, mert más elfoglaltsága van. Egyébként köszöni szépen, jól van, hetek óta elfelejtette az inzulint, s feleségével üdvözölteti Mását. A krónikás - aki a tetejében hitetlen csak néz és nem hisz a fülének, szemének, amiért Mása cseppet sem haragszik meg. Sejtelmesen mosolyog, s mosolyában ott van azoknak az embereknek a bölcs nyugalma, akik nem mástól várják az elismerést, a dicséretet. Ő naponta találkozik a saját maga megteremtett csodával, meggyógyított emberekkel, akiktől új erőt kap, hogy tovább gyógyíthasson vele. Mert Mása gyermekkori látomása, hogy azért született a földre, hogy segítsen az embereken. S ezt így fogalmazza meg: - Nekem Szekszárdon feladatom van. Sas Erzsébet Gyermek „ágyf' láz A Magyar Gyermekorvosok Társasága március 23-24-én Visegrádon „A GYERMEKEKÉRT, A XXI. SZÁZADÉRT" címmel konferenciát rendezett, amelyen a gyermekegészségügy vezető képviselőin kívül többek között részt vettek a Parlament Egészségügyi és Szociális, valamint Emberjogi Bizottságának képviselői is. A konferencia résztvevői megállapították, hogy az elmúlt 5-6 évben a gyermekek szociális biztonsága lényegesen romlott. Sok vonatkozásban lehet úgy fogalmazni, hogy a rendszerváltás fő vesztesei a gyermekek. Ugyanakkor mind a gyermekegészségügyben dolgozók, mind a gyermekeket védelmező állami, egyházi és társadalmi intézmények és szervezetek rendelkeznek azokkal a hagyományokkal és szándékkal, hogy a halmozottan hátrányos gyermekek helyzetén javíthassanak. Dr. Schultz Károly, a szekszárdi kórház gyermekosztályának vezető főorvosa több szempontból is aggasztónak találja a gyermekegészségügy helyzetét. A főorvos szerint az egyik nagy probléma az alapellátásban rejlik. - Magyarország lakosságának 20 százaléka 0-14 éves korú gyermek, 5 százaléka 14-18 éves serdülő. Ezt a jelentős népességet látja el a gyermekorvosi szolgálat. Az utóbbi időben a gyermekgyógyászat szakmai súlya sajnálatos módon jelentősen csökkent, ott ahol egészségpolitikai döntések születnek, egyáltalán nincs, vagy igen kevés a gyerekgyógyász. A nem gyermekgyógyász „szakembereknek" nincsenek kellő szakmai ismereteik, így ennek a területnek a jelentőségét kellő mértékben nem érzik. A gyermek nem egy kisméretű felnőtt! A Gyermekgyógyász Szakmai Kollégium azt szeretné elérni, hogy az alapellátásban továbbra is gyermekgyógyász szakorvos lássa el a gyermekeket, ha erre lehetőség van. Jelenleg Magyarországon a háziorvosok nem alkalmasak olyan szintű ellátást nyújtani a gyermekek részére, mint a gyermekszakorvosok. Aggaszt bennünket az a tény, hogy újra találkozunk évtizedek óta nem látott kórképekkel és az általános háziorvosok által előkezelt, fel nem ismert és későn kórházba utalt esetekkel. A másik nagy probléma az ágyszámcsökkentés a gyermekosztályon. Szakmai érvek alapján minden megyei gyermekgyógyász szakfőorvos javaslatot tett az ágyszám csökkentésére. (Tolna megyében 20 százalék volt a javasolt ágyszámcsökkentés.) A csökkentést azonban úgy hajtották végre, hogy ezeket a javaslatokat teljesen figyelmen kívül hagyták országszerte. így Tolna megyében 47 százalékkal csökkentették a gyermekágyak számát a javasolt 20 százalék helyett! Nem lenne jó, ha ágyszámhiány miatt Tolna megyében kórházi ellátást igénylő gyermekeket nem lehete az osztályra felvenni és kezelni! Régi fájó pontja a gyermekgyógyászoknak az, hogy a kórházban fekvő gyerekek egynegyede felnőttek között, felnőttosztályokon fekszik és ez így van a szekszárdi kórházban is. Itt van ugyan az ország egyik legkorszerűbb gyermekosztálya, anyaszállással, szabad szülői látogatással, anyás kórtermekkel, de vannak gyermekek, akiket felnőttosztályokon aggastyánokkal együtt ápolnak, gyermekápolónők, gyermekorvosi felügyelet nélkül. Életre szóló kellemetlen élményt, nyomot hagyhat a gyermekben egy-egy ilyen kórházi kezelés. A salmonella enteritidis volt a bűnös Nem megfelelően kezelt nyers tojásból készült majonéz okozta azt a nagyméretű szalmonellás megbetegedést, amelyet 402 ember egészsége sínylett meg. A szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskolában május 3-án rántott tonhalat tálaltak fel ebédre, franciasaláta körettel. Akik ebből ettek, a legtöbben megbetegedtek. A tünetek (magas láz, hasi görcsök, hányás, hasmenés), már rövid lappangási idő - 5-6 óra után jelentkeztek. Szombaton reggel a városi ügyeletről már több száz gyermek megbetegedését jelentették és várható volt, hogy közülük többen kórházba is kerülnek. Dr. Bali Ildikó, a szekszárdi kórház fertőzőosztályának vezető főorvosa azt kérte, hogy a kórházba csak olyan gyerekeket illetve felnőttet hozzanak, aki nem tud inni, így nem tudja pótolni az elvesztett folyadékot és sókat. Ezek után vasárnap hét beteget vett fel a főorvosnő az osztályra, közülük hat gyereket és egy pedagógust. Valamennyi kórházba került betegnél azonnal infúziót kötöttek be. A főorvosnő elmondta, hogy némelyik körzeti orvos korszerűtlen „tudása" megnehezítette a betegek gyógyulását. Szalmonellafertőzéskor a nagyfokú hasmenésre nem ajánlatos székletfogó tablettákat adni, mert az megakadályozza a baktériumok távozását a bélrendszerből. Ennek ellenére a betegek többségének felírták ezeket a gyógyszereket. Arra a kérdésre, hogy a fertőzésért kik és milyen módon vonhatók felelősségre, dr. Sudár Géza városi tisztifőorvos így válaszolt: - Mindenkit felelősségre vontunk, aki közreműködött az ebéd elkészítésében. Élén az élelmezésvezetővel, aki ebben az időpontban a szobájában tartózkodott és éppen az adminisztrációs munkáját végezte. Az egészségügyi hatóság itt súlyos egészségügyi szabálysértés ügyben járt el. Attól függően, hogy kinek mennyi köze volt az ételek elkészítéséhez, róttuk ki bírságként a pénzbüntetéseket. Ennek mértéke 20-25-30000 Ft között van. Az iskola május 8-án újra kinyitotta kapuját, de ételt egyelőre (lapzártakor) még nem szolgálhatnak fel. Egyetlen módja a közétkeztetésnek az lenne, ha egy idegen konyháról átszállítanák az ételt és azt úgy tálalnák fel a gyermekeknek és a pedagógusoknak. Az eddigi konyhai és takarítószemélyzet ugyanis még nem tevékenykedhet az iskolában. Természetesen ez is csak akkor lehetséges, ha az ÁNTSZ újra engedélyt ad az általános iskola konyhájának használatára. í I