Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1996-05-19 / 10. szám
1996. MÁJUS 19. „ SZEKSZÁRDI VASARMAP 7 ^^ 1 ^^ 1 I * A bűnözők ténykedését nem kíséri osztatlan I lg I l^&^C szimpátia, különösen nem az erőszakos bű^mmmK* ff I I 111 nözökét nem. Ma egy olyan fiatalembert mutatunk be Farkas Róbert őrnagy úr segítségével, akinek a számláján lopás, fogolyszökés, rablás, erőszakos közösülés, személyi szabadság megsértése, természet elleni fajtalankodás is szerepel. bűnügyei Balassi Bálint kései utóda Hősünket nevezzük Rablólovagnak és hasonlítsuk pályáját Balassa Bálintéhoz. Nem akarom kiváló költtőnk emlékét megsérteni, de a Rablólovag mintha az ő reinkarnációja lenne, persze kissé silányabb kiadásban, már ami az irodalmi munkásságát illeti. Nézzük meg egy kicsit közelebbről a Balassiakat Hegedűs Géza bácsi segítségével és vegyük úgy, hogy egyben a Rablólovagot is jellemezzük: „... a Bal^kk az erőszakos, önző, köpönyegforgató nagyiMFegymásra következő nemzedékei. Okosak voltak, szerették a műveltséget, életüket kockáztatták a harácsolásért. Sajátos keverékei voltak a középkori rablólovagnak és a reneszánsz kalandornak ...Bálint élete is erőszakoskodások és szerelmi kalandok szakadatlan sorozata, miközben korának egyik legműveltebb férfia... áhítatosan vallásos, aki gyötrődve bánja bűneit, de eszébe sincs azokkal felhagyni." Nos, hősünk, bár érettségizett, azért nem nevezhető korunk legműveltebb férfiának. Még akkor sem, ha verseket ír, jelezve, hogy kebelében érző szív dobog. Alkotásait nem az asztalfióknak szánja: hívei körében terjeszti. Hívei jobbára hölgyek, akiket jó megjelenésével, sármos mosolyával vesz le a lábukról. Ök feltétlen pártolói, még a kapitányságra is bejárnak, hogy tisztázzák: fatális tévedés, amivel a Rablólovagot vádolják. Ezt onnan tudják, hogy egy ilyen elbűvölő férfiú egyszerűen nem lehet bűnöző, no meg ezt a Rablólovag is megírta nekik episztolái magasságokat verdeső levelében. ember már-már arra gondol, hogy egy ilyen megtévedt ember kisiklott életét tényleg érdemes lenne helyrehozni és ebben a rendőröknek is lehetne némi szerepük. De ők sajnos arra hivatkoznak, hogy már a régi rómaiak sem tekintették perdöntő bizonyítéknak, ha a vétkes tagadta tetteit. Ráadásul Rablólovagunk túl sokszor tévedt rossz útra és túl gyakran siklott ki fiatal élete. Kisiklás közben pedig átmenetileg elfelejti a verseket, episztolákat és hihetetlen változáson megy keresztül, nem épp előnyére. A rosszabbik énje közül idézünk fel párat. „Ide a pénzt, ékszert, aranyat!" A rablólovag pályafutása egyik legbrutálisabb tettét vitte véghez, amikor társával betört egy családi házba. Szerencséjükre csak egy öreg néni tartózkodott otthon. Rettentő ijedtséget okoztak, amikor álarcban támadtak rá. A néni menekülni próbált, de visszarántották az ajtóból. Pénzt, ékszert, aranyat, ezüstöt követeltek tőle. Hiába. Ez persze nem volt ínyükre; nem kímélték a nyolcvanéves nénit, ütötték-verték, még a saját járóbotjával is. A néni nem mondott semmit. Erre a szoba falán függő nagy fakereszt elé térdepeltették és ráparancsoltak, hogy imádkozzon és irgalomért könyörögjön. Nem hitték el, hogy nincs semmiféle érték a lakásban, ezért mindent átkutattak, de semmit sem találEgy érzelmes rablólovag tak. Rettenetesen dühösek voltak, hogy a zsákmány igen szegény, a pénztárcában is inkább fillérek csörögtek, mint forintok. Aztán végre elmentek. A nénit a hazaérkező fia kísérte a kapitányságra. Bár a néni,még akkor is remegett és rémült volt, mégis jó megfigyelőnek bizonyult. Szinte tökéletes személyleírást adott a támadókról, igaz az arcukat nem látta. A testalkat, a hajszín és forma, no meg egyéb jellegzetes külső jegyek alapján a nyomozókban alaposan felébredt a gyanú. Sajnos a helyszíni szemlén nem találtak értékelhető ujjlenyomatot, a tanúfelkutatás és kihallgatás során mégis sikerült azonosítani a betörőket. A Rablólovag ugyanis több botorságot is elkövetett, vesztére. Elmesélte ismerőseinek kalandját, akik ezt később elmondták a nyomozóknak. És persze az alig ötezer forintnyi holmin is igyekezett túladni. Több tanú is felismerte fényképről a Rablólovagot, aki nekik ajánlotta megvételre az elorzott tárgyakat. A nyomozók a lakásán fogták el hősünket, aki még akkor sem volt hajlandó felkelni kényelmes ágyából. Szokásához híven most sem volt hajlandó beismerni tettét, mindvégig tagadott. Persze nem ez volt az első erőszakos cselekedete, mint ahogy ez az alábbiakban mindjárt kiderül. Fejjel lefelé a harmadikról Tévedés ne essék, nem a Rablólovag mániája így függeszkedni. Ő szellőztette és félemlítette meg ily módon élettársát. Egyebekben igen kellemes az élet lovagunkkal, csak azt nem tűri, ha ellentmondanak neki. Mire menne a társadalom, ha legkisebb sejtjében, a családban sincs rend és fegyelem? S ha az asszonyállat nem ért a szóból, röviden, tömören és egy életre szólóan bele kell verni abba a kis buta fejébe, ki az úr a házban! Erre persze többféle módszer létezik, kétségtelen, a Rablólovag az egyik leghatásosabbat választotta. Látjuk, Rablólovagunk nem tűri az ellentmondást, viszont szereti a változatosságot. A hölgyekben is. Akinek éppen nem ír verset és szívhez szóló levelet, azt felcsalja a lakására és pár napig nem is engedi el onnan. Az áldozatok sajnos nem élvezik annyira a kényszerű együttlétet, mint fogvatartójuk szeretné, ezért teljességgel hollywoodi filmekből ellesett módszerekkel próbálnak szabadulni, papírgalacsinokat dobálnak ki az ablakon, melyekben segítséget kémek. A Rablólovag mélyen csalódik a női nemben, tehát fiúkkal próbálkozik. Az udvarlást rövidre zárja és fajtalankodásra kényszerít egy fiatalembert. A kiszemelt áldozat nem ilyen kapcsolatra számított, ezért ellenkezik. Még nem tudja, hogy ezzel a Rablólovag heveny rosszallását vívja ki. Alapos verést kap, elgondolkodva lávozhat. Nem valószínű, hogy a közeljövőben eleget tesz szíves baráti meghívásoknak. A Rablólovag nemcsak az élvezeteket, a pénzt is hajszolja. Többek között irodaházakban is. Társával mindent visznek, ami mozdítható, néhány helyről a páncélszekrényt is. Ez utóbbit egy kihalt helyen feltörik és boldogan távoznak a talált pénzzel. A távozás persze nem mindig felhőtlen, különösen, ha az a járőrökkel együtt történik. A nyomozók már jól ismerik a Rablólovagot. Tudják, mindent tagadni fog, mindenért beadványokat, panaszokat szerkeszt majd. Most sem kellett csalódniuk. A Rablólovag szökni akar. Nem először. Ezúttal egyik cellatársával kilazítják az ablak vasrácsát. Még idejében észreveszik, így meghiúsul tervük. Ez a verzió persze a rendőrök gálád koholmánya. Az igazság az, hogy borzalmas állapotok uralkodnak a fogdában, lám, őt is egy olyan életveszélyes helyre tették, ahol kiesnek a rácsok, ráadásul majdnem a fejére. Minden egyéb aljas rágalom, a kollégái is csak azért vallanak ellene, mert megfélemlítették őket. A laza rácsok eddig is lazák voltak, csak eddig valahogy nem vette észre, amikor nap mint nap kinézett az ablakon. Talán nem figyelt eléggé. „Ott fogsz majd sírni..." A börtönben azért vannak kellemes napok is. Például, amikor a rádió kivonul és börtönnapot tart. Mehet a panasz, a sztorizás és természetesen kívánságműsor is van. Rablólovagunk sem tétlen, megdolgozik a népszerűségért. Mondandóját figyelemmel kísérik a nyomozók. Ők is szeretnék a hangulatot emelni és biztosítani a Rablólovagot szimpátiájukról, ezért küldenek neki egy szívhez szóló számot: „Ott fogsz majd sírni, ahol senki sem lát..." , „ V. Ganszler Beata Illusztráció: Sziráki Zsolt