Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-05-05 / 9. szám

1996. MÁJUS 5. , SZEKSZÁRDI V4SARNAP 7 Szekszárd híres bűnügyei Szakítva hagyományunkkal, ma nem a nyomozati mun­kát mutatjuk be, hanem két csalót festünk le, akik - min­den relatív - nem túl nagy kárt okoztak, de megkeserítet­ték több száz ember életét. A két bűnesetet Berényi Lász­ló százados, a Szekszárdi Rendőrkapitányság nyomozó alosztályának vezetöhelyettese szakdolgozatban is feldolgozta. Segítségével elevenednek meg hőseink. Mindenekelőtt tisztázzuk a csalás fogalmát. A Btk. 318-as szakasz szerint „aki jogtalan haszonszerzés vé­gett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el". A MAGYAR ROBIN HOOD A magyar Robin Hood átlagos termetű, jól öltö­zött, megnyerő modorú. Motelekben, hotelekben száll meg (ha van pénze, kifizeti). Gazdagoktól csal ki pénzt (gazdagság-1+ n Ft), legalább egy szegényt támogat (saját magát) és görögös mű­veltségű. Ez utóbbiról talán nem is tud, minden­esetre Pittakosszal együtt vallhatná: „Nehéz de­rék embernek lenni". A magyar Robin Hood úgy keletkezik, hogy egy Vöröskereszt-szervezet oszlopos munkatársaként l^WOü Ft-ot sikkaszt. Ki érti, ezért eltanácsolják dQIn. A magyar Robid Hood megbánva bűnét papoknál helyezkedik el segédnek. Újabb hivatá­sa annyira magával ragadja, hogy mégpapi ruhát is vásárol magának. Nem telik el sok idő, amikor rájön, hogy túl fiatal még ilyen csendes munká­hoz. A legzajosabbat választja: képesítés nélküli tanárnak szegődik el. Röpke hetek alatt kiderül, nem csak azért nem kapott még diplomát, mert nem tudják a lakcímét és így lehetetlen utánakül­deni. Kiteszik állásából, s minő fájdalom, nővére sem ad tovább szállást néki. A magyar Robin Hood hajléktalan lesz és pénz nélküli, ahogy ez il­lik is, különben sosem kerülne (a sherwoodi erdő helyett) az élet igazi, kusza sűrűjébe. Az élethez sajnos pénz szükségeltetik. Azt viszont meg kell szerezni valahogy. Kizárásos alapon a csalás, mint pénzforrás mellett dönt (csekély fizikai megerőltetés). Ha cinikusak lennénk, mondhat­nánk, a jobbik eszét veszi elő. De nem vagyunk ci­ntimsak, csak a sokéves bűnügyi statisztikára tá­t^^kodunk, melyből a napnál is világosabban kiderül, hogy a csalás kifejezetten intellektuális bűncselekmény. Az elkövetők az iskolázottabbak közül kerülnek ki, nem erőszakosak, viszont visz­szaesők, de jólnevelten „elviszik a balhét". A magyar Robin Hood felfegyverkezik. íjak és nyilak helyett megrendelőtömböt vesz, átvételi elismervényeket gyárt, bélyegzőt csináltat. Naplót is vásárol, melybe majd „páciensei" nevét és címét fogja írni, nehogy kétszer bukkanjon föl egyazon helyen. Persze nem a delikvenseket félti magától. Álruhát ölt (széles mosoly) és elindul. A Vöröske­reszt nevében ígéri, hogy olcsóbban tud cigarettát és WC-papírt beszerezni. Az árai valóban kedve­zőek, de nem annyira, hogy gyanút keltsen. Papír­jai rendben vannak. A boltosok bedőlnek, hisz a mese és a körítés hihető. A kért előleg sem túl ma­gas: az ár tíz százaléka. A kereskedők nem tud­ják, hogy a Vöröskereszt nem foglalkozik cigaret­tával. A magyar Robin Hood ló helyett taxival vi­teti magát az egyik helyről a másikra. így feldühö­dött kereskedők és a taxisok segítségével fénykép­szerű fantomrajz készülhet róla. Épp egy szek­Fondorlattal való megkárosítás szárdi áruház előtt sétál, amikorfelismerik a jár­őrözők. Az előzetes letartóztatás alatt erős fejfá­jásra panaszkodik. A tököli rabkórházba szállít­ják, ahol gyógyíthatatlan betegséget diagnoszti­zálnak nála. AZ ügyben eljáró bírónő elrendeli az azonnali szabadlábra helyezést (a számla egyéb­ként: 41 rendbeli bűncselekmény, több mint fél­millió forintos kár). A magyar Robin Hood előtt behatárolt ideig határtalan lehetőségek nyílnak meg. Fondorlattal való megkárosító tevékenysé­gét szinte az egész ország területén folytatja. Ta­lán olvasta Mándy Iván könyvét, mert jótékony­kodik is: egy nevelőotthon gyermekeit viszi el fagy­laltozni. A pénze vészesen fogy, az öt keresők száma vi­szont vészesen emelkedik. Már a győri rendőrök is kutatnak utána, kiadják ellene a körözést. Épp Szegeden tartózkodik, amikor minden fillérje el­fogy. Úgy dönt, a telet biztonságosabb meleg he­lyen átvészelnie, ezért megkér egy taxist, hogy vi­gye Győrbe a rendőrkapitányságra a nagybátyjá­hoz, aki ott magas beosztású rendőrtiszt. Megér­kezve hősünk közli: elfogta magát. Megkéri az ügyeletest, hogy szóljon ki a taxisnak, tegyen már bejelentést ellene, ugyanis nem tudja kifizetni a te­temes viteldíjat (betyárbecsület). Gyanúnk szerint a magyar Robin Hood azóta is folytatja szellemi munkáját, ha még nem fejezte be földi pályafutását. Minden jó, ha jó a vége? A NAGY PÉNZÜGYI TANÁCSADÓ Mint tudjuk, mindenféle tanácsadó sokat ke­res (az egy védőnőket kivéve), pláne a pénz­ügyi. Néha teljesen függetlenül attól, hogy ta­nácsai mire vezettek. De hát kinek van szüksé­ge tanácsra? Annak, aki megerősítést vár ter­veire, elképzeléseire. Annak, aki teljesen ta­nácstalan, akinek csak veszítenivalója van, egyebe nincs. Nos a Nagy Pénzügyi Tanácsadó (továbbiakban NPT) ez utóbbi, szerencsétlent pécézi ki magának, de nyugodtan beszélhetünk többes számban, hisz rengeteg az elesett és hi­székeny ember. Szóval az NPT a Financial Timesnál alig színvonalasabb hirdetőújságok­ban teszi meg ajánlatait „Válaszborítékért tájé­koztatom" jeligére. Egy ismerősöm merő kíváncsiságból vala­szolt és elküldte a kért összeget is. A kapott ta­nács ennyiből állt: újon regényeket! írónak len­ni a legegyszerűbb dolog a világon, nem kell hozzá egyéb, csak egy kupac papír, egy jó toll és az abc felületes ismerete. Ha jó témát talál (ajánlott témakörök: erotikus regény, krimi), a kiadáshoz könnyen lel szponzorokra. Minden­nap írjon tíz oldalt (ötöt délelőtt, ötöt délután), így 30-40 nap alatt Dosztojevszkijt is túlszár­nyalhatja, nem beszélve a terjengős Alekszej Konsztantyinovics Tolsztojról. De térjünk vissza esetünkhöz. A mi NPT-nk maga is szorult helyzetben leiedzett: vállalko­zása csődbe ment és nem tudta visszafizetni adósságait. Ekkor döntött a hirdetések mellett. Kis befektetéssel rövid időn belül nagy hasznot ígért. A jelentkezők száma meglepte (nem is tudta pontosan, hányan válaszoltak), no meg az is, hogy szinte postafordultával küldték a szinte szokásos 1000 Ft „tiszteletdíjat". Az ő meglepő­désénél csak a bajbajutottaké volt nagyobb. So­kan az utolsó filléreiket küldték el a megadott postafiók címére. Az ismeretlentől várták sor­sukjobbra fordulását. Hamarosan megtudhat­ták, hogyan kell gombát termeszteni és ezzel több százezer forintos jövedelemre szert tenni. Persze ehhez azért legalább 180000 Ft-ra is szükség lenne. Ezer embert károsított meg az NPT. Mégis csak egyetlen bejelentés érkezett ellene. A töb­biek talán szégyellték, hogy olyan hiszékenyek voltak. Az NPT tette hallatán felborzolódik az egészséges jogérzék, de az őrizetbe vételhez ennél egy kicsit több kell. Tanácsot adni és ezért pénzt kérni, persze nem bűncselekmény. De az már igen, mint már a Btk.-ból idéztük, ha valakit tévedésben tartanak. Esetünkben kis befektetést ígértek, de a majd kétszázezer fo­rint nem számít annak. Ezzel az ügyészség is egyetértett. Sőt, még az NPT-nek sem volt kifo­gása a vád ellen, bár a hatósággal nem sok ked­ve volt együttműködni. Nos, mindenki eldöntheti, miként vélekedik a csalókról, szélhámosokról, a mindennapok megmérgezőiről. Tagadhatatlan néha, egyes esetekben össznépi szimpátia kíséri ténykedé­süket. Amíg magunk nem találkozunk velük. V. Ganszler Beáta Illusztráció: Sziráki Zsolt I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom