Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-05-05 / 9. szám

4 , SZEKSZÁRDI VA SARNAP 1996. MÁJUS 19. * Lapok Bezons történetéből II. * éve, hogy Bezonsban él. A Club Photo alapítója és 1967-ben a Szekszárddal va­ló testvérvárosi kapcsolat létrehozója. A helyi bélyeg- és képeslapgyűjtő kör ve­zetője, elnökhelyettes és szervező a kul­túrházban, igazgatósági tag a Paul Eluard Színházban, adminisztrátora he­lyi zeneiskolában. „Szeretem a történel­met, imádok rajzolni és klasszikus zenét hallgatni és persze szeretek írni" - vall önmagáról Jules Soubrane. Királyi látogatás Bezons 1470-ben csak 12 házzal ren­A városháza delkezett, s ebből az következik, hogy a lakosság száma nem haladhatta meg a százat. S ez a kis „mezőváros" mégis kénytelen volt elszenvedni a valláshá­borúkat. Ez érdekes módon nem aka­dályozta meg IV. Henriket (uralkodott 1589-1610) abban, hogy felkeresse a bezonsi vadászházat - kedvese, Gab­riella d'Estée társaságában. Ahol most a Nagy Szarvas kereszteződés találha­tó, ott régen egy kereszt állt, mely a Va­csorázó kutya keresztje elnevezést vi­selte. Itt adtak ugyanis eledelt az átuta­zó vadászok kutyafalkáinak. Az elbe­szélések szerint IV. Henrik errefelé, Bezonsban és környékén vadászott. Bukás és felemelkedés Amikor 1648-ban elkezdődött a Fronde (nemesi felkelés Ausztriai An­na és Mazarin bíboros ellen), Bezons tehetetlenül állva a túlerővel szemben, ismét elbukott. S minden megtizedel­tetés, a kultúra tönkretétele, a házak le­rombolása ellenére a lakosság büszke­sége megmaradt. A felfordulásnak idő­vel vége lett, a bezonsiak ismét elkezd­tek dolgozni földjeiken, s folytatták az építkezéseket. Bezons, mint uradalom időközben a Bazin család kezébe került. Ennek a családnak egynémely tagja komoly hír­névre tett szert a francia történelem­ben. Az egyik Bazin megszerezte a pá­rizsi egyetem dékáni tisztségét, s ő vá­lasztotta ki például XIV. Lajos nevelőit N I emrégiben egy messziről jött ba­rátommal Szekszárd utcáit róttuk. Hangulatos, kis helyen finomat, netán helyi specialitást szeretett volna enni, például szekszárdi szégyenlős szűzpe­csenyét. Ilyet nem találtunk, sőt a Ge­menctöl azAliscáigegyfia éttermet se. Bankot, biztosítót, pénzintézetet an­nál többet. - Ilyen gazdagok vagytok?-kérdez­te a barátom, aki úgy vélte, hogy a 10 ezer lakosra jutó hasonló müintézetek dolgában megyénk székhelye bizonyá­ra országosan első. Ilyen összehason­lító adattal a KSH ugyan nem szolgál, de gyanítom, hogy igaza lehetett. Ak­kor meglehetősen zegernyés idő volt, mely nem ébresztett kedvet a hosszabb barangolásra. Végül is nálunk kötöt­tünk ki, ahol a Sopron megyei születé­sű feleségem főztje minden igényi ki­elégítő helyi specialitásnak bizonyult. Ebéd előtt és után elővettük a telefon­könyvet. Böngészésünk összegzése alább kö­vetkezik. Legelőkelőbb, mint ahogyan az egész országban is, a Magyar Nemzeti Bank. A többiek megsértésének leg­csekélyebb szándéka nélkül, utánuk a A bankok városa közbizalom rangsorában az OTP és a Postabank következik. Ha ezek megbuk­nak, akkor a belhoni bankéletet és pénz­ügyi helyzetet három Bokros se hozza helyre. Az esdve kergetett Európában a bankbukások sora mindennapi. Mife­lénk a közgondolkodás még nem barát­kozott meg vele. A Lánchídnak és az Ybl Banknak nincs nyoma a szekszárdi tele­fonkönyvben, mely utóbbit ki tudja miért nevezték el a nagy építészről, akihez tud­tommal életében se nagyobb pénzügyi tranzakciók, se botrányok nem fűződtek. Van viszont (a telefonkönyvben) Ibusz Bankunk, Kereskedelmi Bankunk, Európa Bankunk, Magyar Hitelban­kunk, Mezőbankunk, Agrobankunk, Budapest Bankunk, Iparbankházunk, Takarékbank Rt.-nk. A mérsékelt köz­szeretetnek örvendő biztositókat legré­gebben az A egonnal házasodott ÁB kép­viseli, majd a Hungária, a Providencia, a Colonia, a Signal és a biztosításközvetí­tésselfoglalkozó Alkusz Kft. A falu pén­ze a Bátaszéki Takarékszövetkezet képé­ben már rég betört városunkba. Újab­ban a Zombai Takarékszövetkezet csatlakozott hozzá és itt van a Taka­rékszövetkezetek Szövetsége is. - Ennyi pénzetek van? - tért vissza alapkérdésére barátom. Ennyi nincs. Bár tény, hogy amennyire tudunk, gyűjtögetünk is és nem állítunk aránypárt a banki ka­matok és az infláció százalékai kö­zött. Kölcsönt kérnünk már bajosabb, mert például a személyi kölcsönnek, amit valamikor hét százalék körüli kamattal valósággal utánavágtak az embernek, most valószínűleg feltételei vannak, ideértve a fedezeti garanciá­kat. Jó lenne tudni, hogy mit írna ma a néhai nagy művész, Borsos Miklós, akinek „ Visszanéztem félutamból"cí­mű emlékirataiban ez olvasható: „Kölcsönt sohase kérjetek, mert ha anélkül nem tud valaki élni, hogyan tudna úgy, hogy még a kölcsönt is fi­N agy kár, hogy ezt a legkülönbö­zőbb eszközökkel országot rontó veze­tők a maguk idejében nem olvasták és mindmáig se követi senki... (Ordas) Bezons címere is. Jacques Bazin fontos szerepet ját­szott abban a háborúban, mely 1701­ben a spanyol örökösödés miatt rob­bant ki. Héthatárra szóló vásárok ¥ XIV. Lajos (uralkodott: 1643-1715) a vásározás jogát biztosította Bezonj^ nak. A bezonsi vásár a XVII. századb: és a XVIII. század első felében Ile Francé (Párizs és környéke) leghíre­sebb vására volt. Saint-Simon emlék­irataiban feljegyezte, hogy ide minden­honnan érkeztek, a kisebb falvakból és a nagyobb városokból egyaránt, de leg­inkább a közeli Párizsból. A földműve­sek legszebb terményeiket mutatták be: az argenteuili spárgákat, melyek közül némelyik a fél kg-ot is elérte. (Folytatjuk) Jules Soubrane Bárdos Fesztivál A Bárdos Lajos emlékére rendezett zenei heteket április 27-én Budapesten, a CorvijM teremben nyitották meg. A rendezvény cé|^ Bárdos Lajos zenetudományi, zeneszerzői munkásságának ápolása. A zenei hetek keretében kerül sor május 10-én, 11-én és 12-én a szekszárdi Bárdos Fesztiválra. A szervezést, mint minden év­ben most is a szekszárdi Liszt Ferenc Peda­góguskórus Egyesület, a szakmai rész lebo­nyolítását Gerse József karvezető vállalta el. - A Bárdos Fesztiválon való részvételnek egyetlen kritériuma van - mondja Gerse Jó­zseftanár úr mindenkinek énekelnie kell egy művet a híres magyar zeneszerzőtől is. Igazán örülök, hogy idén különösen nagy volt az érdeklődés, a megye minden terüle­térőljelentkeztek kórusok. A választott mű­vek ismeretében nyugodtan mondhatom, hogy várhatóan szép, színes és színvonalas műsort hallhat majd a szekszárdi közön­ség. A rendezvényt május 10-én este hat óra­kor Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgár­mestere nyitja meg a Művészetek Házában. A fesztivál záró aktusára május 12-én vasár­nap 11 órakor kerül majd sor a belvárosi templomban, ahol a megyeszékhely peda­góguskórusa Bárdos harmadik miséjét, a Missa Terciát énekli, a szekszárdi I. Sz. Ál­talános Iskola kórusa pedig Bárdos-motettá­kat szólaltat meg. GY. A. Folytatjuk an­nak a sorozatnak a közlését, mely Szekszárd test­vérvárosának, Bezonsnak a tör­ténetével ismer­teti meg olva­sóinkat. A históriai ka­lauzolásban Jules Soubrane, Bezons ön­kormányzatának nyugalmazott képvise­lője lesz segítségünkre. Jules Soubrane 1914. március 14-én születelt. Már 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom