Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-02-05 / 5. szám

4 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1995. FEBRUÁR 12. Szekszárdi történetek Apróságok Amikor a városban nincs piac, tehát nem szerda van és nem szom­bat, akkor csak egy-két árus áll ki a hidegbe. De azért vannak páran, akik ott vannak, árujuk is van és próbálják azt el is adni. Némelyik még az árakat is kiírja, hogy már messziről tehessen látni a kínála­tot. A ládákon táblácskák, a ká­poszta ennyi, a narancs annyi, a sárgarépa valamennyi. így megy ez szépen sorban. Egy a kivétel. A krumpli. Ott nincs kiírva semmi, mintha annak nem is lenne ára, pedig van, de van ám. Nem is merem kimondani. Az árus meg nem meri kiírni. 0 is rös­telli... * Kifelé megyünk a télből. Ha a naptárra tekintünk, ez könnyen me­gállapítható. De jó. Végre megint tavasz lehet, jó idő, nem kell a sok ruha, cipő, csizma. Nem kel!fűteni. Sok hó nem volt ezen a tájon a télen, talán hiányzik is egy kicsit. A gyerekkorok nagy havairól csak mesélünk, de a mai picik még nem láttak ilyet. De van felnőtt is aki várja. Napok óta áll egy Trabant az Arany János utcában. Hóra vár. Ezt onnan tudja a járókelő, hogy a ko­csi első két - meghajtott - kerekén hólánc van. Nos ennek használata az aszfalton, betonon nem jó, mert hát nagyon rongálja a gumit. így hát gondolom a tulajdonos arra vár, hogy jöjjön a hó és akkor lehet vele menni. Egyelőre hét ágra süt a nap. Re­mélem nem is fog esni már, de hát ki tudja. Előbb-utóbb majd csak esik, ha nem most, hát akkor a jövő té­len... * Kiváltom a receptet, mert hát sajnos kell a gyógyszer. Sokan tesz­szük ezt nap mint nap. Kérdezem is a patikus kisasszonyt, mikortól is lesz drágább a gyógyszer? Nem érti. Hol hallottam én ezt? Más is kér­dezte már ezt tőlük itt a patikában, tényleg hol hallott erről? Kérdi tő­lem. Hol hallottam, nem is tudom. A rádióban, a tévében, az újságok­ban, meg mindenhol. A csapból is ez folyik... * Este van, de a környék hangos, pedig nem kocsma van a közelben, hanem csak egy bolt. Egy bolt, amely éjjel is meg nappal is nyitva van. Szolgálja az embereket, sajnos azonban sokan kocsmának hasz­nálják. Ülnek a lépcsőn este későn és nagyon hangosak. Mi meg hagyjuk... - tuke ­Járom az utat... (5.) Rózsa (domb helyett) utca Eutanázia és reklám - Az elmúlt években Tolnában is megszaporodtak az orvosi ma­gángyakorlatot hirdető reklámfo­gásokkal élő újsághirdetések. Ez ellen a szakma védelmében fel kell lépnünk. Bár maga Hippokratész nem foglalkozott az orvosi reklá­Az utcanév egészen mást sejtet, mint a valóság. Szociológusoknak megfelelő tereptanulmányul szolgálhat az alig fél kilométernyi utca az Újvárosban. A várost átszelő főút felől tipikusan falusias vá­rosrész, sőt! A József Attila utcával való találkozásáig megépült új házak gázzal, kábeltévével az „át­lagújvárosi viszonyok" fölé is emelhetik. Ám, ha a gyanútlan járókelő eljut a „Rózsa-dombig* 1, akkor megelevenedhet előtte valami az ötvenes-hatvanas évekből, annak is a szegényebb világából. Füld­utas kőzök, lebontott, szétvert viskó dtszkiséretében, no és több olyan ház, amelynek napjai megvan­nak számIáiva. Itt a szennyvízelvezetés megoldatlan. némely lakásban a másutt természetes vezeté­kes hideg és meleg víz luxusnak számít. \lig egy kilométerre a Skálától... B. C.) Fotó: - ka (Folytatás a 3. oldalról.) olyan készülék segítségével, ami a műtétek során az elvesztett vért összegyűjti, feldolgozza, s a vért új­ra vissza lehet juttatni a beteg szer­vezetébe. Ezzel megelőzhető a vértranszfúzió. - Ily módon a véradóállomások egyre súlyosbodó gondjait is lehetne enyhíteni, mert egyes, nagy vérveszte­séggel járó operációknál az adott idegen vér mennyisége sokkal keve­sebb lenne. De ez nem elsősorban eti­kai kérdés. Viszont odatartoznak egyes reklámok. Mióta a gyógyítás is besorolt a vállalkozásban végezhető tevékenységek közé, a kereskedelem­ben megszokott harsány reklámok itt is megjelennek. Például: Eldob­hatja szemüvegét, három perces am­buláns műtét segítségével! Vagy: jobb ma egy bélvizsgálat, mint hol­nap egy műtét. Mit szól az ilyenekhez a Tolna megyei orvosetikai bizottság elnö­ke? mozással, tudjuk, hogy már az ókorban is elítélték azokat az orvo­sokat, akik öndicsőítéssel próbál­tak betegeket toborozni maguk­nak. Például a sebészeket, akik színházban operáltak, hogy így szerezzenek több pácienst maguk­nak. Az orvosok magángyakorlatá­nak a szervezését pontos törvény szabályozza. Kimondja azt, hogy tését és a rendelés idejét tüntetheti fel ezeken a hirdetéseken. Ezért, én úgy gondolom, hogy a szakma erkölcsének védelme érdekében fel kell lépnünk az ilyen hirdetések ellen. Az Orvosi Kamara etikai bi­zottságának feladata, hogy felhívja a figyelmet erre, hogy etikusan hir­dessenek az orvosok, s ne vásári stílusban hívják fel magukra a fi­gyelmet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom