Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)
1995-11-12 / 32. szám
1995. NOVEMBER 12. SZEKSZÁRDI 5 Szandi new wawe: rock and rollos jódli-techno Milyen rég volt már - emlékezhetünk az iskolás-tini Szandi sztáridőszakára, amikor is meghódította nemcsak nemzedéke jó néhány tagjának, hanem az idősebbeknek'a szívét is. S ezek után ki hinné, hogy még mindig csak 19 éves, azaz éppen, hogy kinőtt a kamaszkorból. Nemrég láthattuk új klipjét a Top Tv-ben, magát Szandit pedig teljes életnagyságban nem másutt, mint Szekszárdon, a Pop Tv-ben. Ekkor készült vele az alábbi beszélgetés. - Melyik Szandi áll hozzád közelebb? A kamasz, vagy a felnőtt? - Mindig az, amelyik aktuális - válaszolt az énekesnő, aki az Első Emelet egykori frontemberével, Bogdán Csaba zenei producerrel érkezett a televízióhoz. - Most természetesen az új Szandi a legjobb: pár napjajelent meg a pgújabb CD-lemezem Szan-di-li címnél. Az album egyik száma, a Jódli-dili már klip formájában is hallható-látható. - Miként dolgoztad fel magadban azokat az éveket, amikor Magyarország első számú tini-sztárjaként téptél a közönség elé? - Rendkívül hirtelen jött minden, az biztos. Mondhatni, még az eszemet sem tudtam, nem is értem rá azon gondolkodni, hogy mi is legyek voltaképpen. Bár ez azt hiszem eldőlt, amikor 13 éves koromban megjelent az első nagylemezem. - Ez rekordnak tekinthető hazánkban. - Igen, sőt, a világon sem volt erre igazán példa. Csodálatos érzés otthon a falra tekinteni, s látni az arany- és a platinalemezeket, a díjakat. - Meg lehet ismételni az egykori bravúrt? - Remélem. Talán éppen most jött el az ideje annak, hogy egy új Szandit mutassak be a közönségnek. Ez a Szandi ugyanolyan vidám, mint a régi, csak a zene változott, modernebb lett. Ezt prezentálja az általam kitalált rock and rollos jódli-techno stílus. - Miért pont ezt a stílust választottad? - Mert country-techno volt már. Persze, félreértés ne essék, nem mentem át tirolba, sőt, jódlizni sem tanultam soha. Egyszerűen arról van szó, hogy tetszik^ez a hangzás. Szandi, rajongóival Boldog cigán yok, Své dországból Valószínűleg turistaként sem keresik fel városunkat svédországi cigányok, hát még igehirdetőként. Pedig ez történt a múlt héten, amikor a malmöi Juraj Drivhall (Puklo) és csapata mutatkozott be Szekszárdon, a Művészetek « lázában, a rendezvény iránt érdeklődő elybeli romák előtt. A magát pásztornak nevező Juraj Drivhall a jelenlévőknek arról az isteni segítségről beszélt, ami lehetővé tette, hogy életét a jónak, a szépnek és az igaznak szentelje. A közel kétórás, kézrátétes gyógyítással egybekötött prédikáció után kértünk inteijút - Balogh József tolmácsolásával - a svéd-roma,vallási vezetőtől. - Malmőben van egy templomunk, ahol rendszeresen igét hirdetek - tudtuk meg Juraj Drivhalltól. - Keresztény híveink száma eléri a százötven főt. - Az ön városában mennyire tehetők a romák száma? - Mintegy négyezerre. Nem mind svédországiak, sőt, többségében bevándorlókról van szó. Ám valamenynyien hívő emberek. - Személy szerint miként jutott el Malmőből Szekszárdra? - Nekem az a feladatom, hogy Európát járva Isten dicsőségét hirdessem. Szekszárd városát nem én választottam, isteni sugallatra jöttünk ide. Innen Romániába megyünk, s ott is majd valamilyen jeladás alapján választjuk ki a prédikáció színhelyét. - Milyennek ismerte meg a szekszárdi romákat? - Olyan embereknek, akik éheznek Isten szavára. Úgy látom, hogy sokat szenvednek, ebből következően több szeretetre lenne szükségük. - Svédországban létezik-e valamilyen ellenérzés a cigányokkal szemben? - Hivatalosan nem, a törvény előtt természetesen mindenki egyenlő. De akárcsak másutt, Svédországban is hajlamosak az emberek egy eset alapján általánosítani. Azaz, ha egy cigány bűnt követ el, akkor a többi is - legyen bár becsületes - megkapja a bűnöző minősítést. - Az ön pásztori ténykedése hozzájárult ahhoz, hogy csökkenjenek az előítéletek Svédországban? - Igen, a mi tevékenységünk egyfajta átmenetet képez a többség és a kisebbség között. Mi együtt dolgozunk a romákkal és a svédekkel. Templomunkat is közösen használjuk, anélkül, hogy eddig bármiféle összeütközés történt volna. \ Amikor a delfin a mozilátogatóra ugrik I Egy űrbázison vagyunk, lát- • juk magunk előtt a zsilipkamrákat, sőt, az egyik fel is tárul, s máris egy folyosón találjuk ma- , gunkat. Hamarosan ismét a vi- | lágűr ege alatt vagyunk, fejünk felett ufo száguld, de olyan közel jön hozzánk, hogy ijedten húzzuk be fejünket. Majd vált a kép, a tenger mélyén delfinek vesznek körül bennünket, az egyik hirtelen kiugrik a vízből, s egyenesen ránk zuhan. ; De nem, megmenekülünk... Már csak azért is, mert a fantasztikus látomások közben jól tudjuk, hogy amit látunk, csak trükk. Igaz, olyan élethű, ! hogy majdnem megszólal. A varázs csak akkor foszlik szét, I ha levesszük a szemüveget, | mert ilyenkor mozivásznon mert hogy egy vetítőteremben ' ülünk - csak homályos kép lát- j ható. Ám elég egyetlen moz- i dulat - a szemüveg felhelyezé- t se - s máris háromdimenziós, 1 térbeli kiterjedést kap valamennyi tárgy és élőlény. Szinte tapinthatóvá válik minden ; egy pillanat alatt... - Los Angelesben, a Dis- j neylandben láttam elsőként ' térhatású filmet - árulja el beszélgetőpartnerem, Péter Róbert bonyhádi vállalkozó, aki a héten Szekszárdon a városi te- ; levízió stúdiójában nyitotta [ meg a csodákat kínáló moziját. ; - Annyira megtetszett, hogy elhatároztam: idehaza is megpróbálom népszerűsíteni. í Megvásároltam néhány filmet j - zömében a tenger világát bemutató természetfilmeket - s ezekkel járom az országot, j Egyébként Budapesten, a Déli pályaudvar közelében állandó ; helyszínünk van, ott a jelenleg bemutatott filmeket lehet . megtekinteni. A térhatású mozi a jövő héten még Szekszárdon váija a látogatókat, akik nemcsak mókás delfinekkel, hanem félelmetes polipokkal, rájákkal és i cápákkal is találkozhatnak-a s vetítőteremben. Aki tehát je- í gyet vált, készüljön fel az említett állatokkal való, szívdobogtató élményt jelentő, közeli ta- . lálkozásra... %
