Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-10-29 / 31. szám

12 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 524 1995. OKTÓBER 29. Tatai tárcsahangok - Pekingért.. - Halló tatai edzőtábor? - Igen, kit kapcsoljak a sok sportoló közül? - így a főporta. - A súlyemelő-válogatott csapatot keresem. - Lent edzenek, de egy óra tájban elérhetőek lesznek. Nem hagytam magam lerázni, mert tudtam, hogy riportalanyaim lent vannak az edzőteremben, s ha lekapcsol a központos, nagy valószínűséggel ismerős veszi fel a telefont. Három szekszárdi a csapatban: Czanka Attila kétszeres felnőtt Európa-bajnok, Farkas Zoltán, aki még junior korosztályban a világbajnoki ezüstig jutott és... a szekszárdi tréner, Kovács Vilmos is az edzőtábor állandó lakója lett... A magyar súlyemelő-válogatott immáron kinevezett másodedzője funkcióban. Van telepátia, ő veszi fel a telefont... Persze szokásához híven jóslásokba, esélylatolgatásokba nem bocsátkozik, elmondja, hogy tervszerűen, rendben zajlik minden, így a lehető legjobb formában utazhatnak majd november közepén a „gyerekek" a kínai világbajnokságra, amelyen remélhetőleg minél többen megváltják az atlantai repülőjegyet. Persze a szekszárdi másodedző nem az a típis, akit akár kicsit is bódítana a titulus jelentette hatalom, illemtudó módon át is adta a kagylót a kapitánynak, Zsuga Imrének, akivel már hosszabb ideje - még akkor is, amikor hivatalosan nem neveztetett ki segítőtársának - szinte mindenben azonos hullámhosszon van. - Nincs különösebb probléma, egyre komolyabb terheléssel dolgozunk - mondja a kapitány. - Sajnos, Farkas Zolinak még szeptember elején közbejött egy makacs bokasérülése, ami miatt három hetet ki kellett hagynia, de ez még jócskán bepótolható. - Mi az elvárás a még kezdő, felnőtt versenyzőnek számító szekszárdi fiúval kapcsolatosan? - Nagyon jó lenne, ha megcsinálná az összetettben a 290 kg-ot, amivel akár egy hatodik helyet „megcsíphetne". De, ha összetettben nem is, jobbik fogásnemében, a szakításban mindenképpen pontszerző helyezést várok tőle. - Farkas Zoliról súlyemelőberkekben azt mondják: olyan csiszolatlan gyémánt, akivel kapcsolatosan nehéz jósolni, minden fellépésében benne van a nem várt nagy bravúr, de a betli is. Önnek mi a véleménye erről? - Az átlagnál jóval gyorsabb, robbanékonyabb versenyző, amivel együttjár, hogy nehezebben vagy egyáltalán nem tud már hibát korrigálni. Ennek ismeretében próbáljuk megtalálni a helyes mozgáskoordinációt. - A testsúlyával nem tesz gond? - Figyelünk rá. Most 63-64 kg között van, a cirka négy kiló leadásához november 18-ig - mert ezen a napon lép dobogóra Pekingben - nem kell drasztikus fogyókúra. A súlycsoportot váltó szekszárdi ásznak, a már régi motorosok kategóriájába tartozó Czanka Attilának hosszú évek gyötrődései után először nem lesz gondja a versenysúlyára, hisz a hetven kilóra már játszva lefogy, így ez az „aktus" aligha hathat negatívan erőállapotára, sőt!... Ettől a kellemes állapottól is várja, hogy mihamarabb beleerősödjön az új súlycsoportjába. Persze az igazi az elvégzett munka. Amiben kétszeres Európa-bajnokunk mindig is élen járó. Pedig közelítvén a harminchoz, hol itt ropog, hol ott, hol amott fáj. Hiába no, a súlyemelés sem a kisaszszonyok sportja... - Egy hátsérülés akadályoztatta a munkában, minél fogva nem tudott függőlegesen erőt kifejteni. Most már fájdalmaktól kísérten kissé öszszeszorított fogakkal dolgozik, de a hátralévő időszak kiemelt feladata, hogy a felállás utáni munkáját rendbe tegyük. Az erővel nincs gond, felvett ő már 190 kilót is. - Milyen összteljesítményre tehet képes Kínában és az a körülmények optimális alakulása esetén mire tehet elég? - Ne feledjük, hogy ő az olimpia miatt váltott, csak erre az időszakra várható, hogy teljesen beleerősödik az új súlycsoportjába, a hetven kg-os kategóriába. No, de már most is benne van egy három mázsa harminc körüli összteljesítmény, ami a 4-6. helyek egyikére jó lehet. Czanka Attila a többiekkel ellentétben elérhető közelségben van, így átveszi a telefont a kapitánytól: - Egyetértek a mesterrel, de azért szeretném túlszárnyalni a 330 kg-ot, és majd meglátjuk, mire lesz elég. - Új súlycsoport, új riválisok. Menynyivel nehezebb vagy könnyebb a helyzeted? - Nincs különbség, itt sincsenek többen, mint ott voltak. Igen, ez így igaz, ám a helyzet pikantériája, hogy a törökök és a bolgárok és az ázsiaiak mellett van egy magyar klaszszis, Feri Attila a mezőnyben, aki tavaly Isztambulban a lökésben világbajnok lett... Szóval beleerősödés ide, olimpia oda, az ő utána szintén Erdélyből érkező honfitárstól nagyon sokkal nem szeretne elmaradni. Már csak hiúságból sem... Kulissza A társadalombiztosítás - köszönhetően a parlamentben pártszínektől függetlenül jól működő sportlobbynak azzal, hogy elengedett majd egymilliárdot az eladósodott sportegyesületeknek, kluboknak segített elkerülni a pénzügyi összeomlást, de az APEH nem hajlandó efféle cselekvő együttérzésre. Pitti úr, az országos főhatóság első embere a kormányzat szándékát megjelenítve a legutóbbi országos sportfórumon közölte: - Ha átütemezve is, de egy-hároméves időszakon belül fizetni kell - természetesen kamatostul. De miből? - kérdezik helyenként jajveszékelve a klubok, egyesületek. Ha a szponzori támogatásul^^ használják fel eme célra, akkor a jel^^ de még inkább a jövő kérdőjeleződik meg. Vannak, akik ha krisztusi kínok közepette is, de ki fogják, ki tudják nyögni a pénzt, de sirámaik megmaradnak, hiszen semilyen biztosítékot nem látnak arra vonatkozóan, hogy a jövőben ebbéli törvénybeli kötelezettségnek eleget tudnak majd tenni. Ugyanaz fog történni, mint a tébéjárulék esetében: elengedték, de az eltelt két évben megint felhalmozódott. A sportlobby hallja, veszi az S. 0. S. jelzéseket. Mint azt illusztris képviselőiktől hallottam, nem kegyelmet hanem sportbarát gazdasági törvénykezést kérnek. Ha már nem jut megfelelő összeg a sportot a kitermelő jogán megillető totóbevételekből, akkor jöjjön már az a hőn óhajtott nonprofit törvény, mej^^ nek jóvoltából az egyesületek által ki^ lönböző vállalkozásokból létrehozott százezrek, milliók jelentős része házon belül maradna. Amiből többek között közterheket is képesek lennének a sport „vállalatai" befizetni. Enélkül marad a joghézagba való bemenekülés: a jogutód nélküli megszűnés. Már akinek... és meddig? A női vonal nem profi Echte kosaras lady - Amerikából A kosárlabda őshazájából, Amerikából általában „utcai kosarasok" érkeznek kis hazánk első osztályába, ahol annak rendjemódja szerint villognak is. Női vonalon - bizonyára mert olcsóbbak - már sztárokat is importáltunk, az amerikai elit képviselői közül is érkeztek néhányan hozzánk. Ilyen, a honfitársához Judy Mosley-hez hasonlóan Diósgyőrben kikötő lady Hardmon, akinek játéka szintén élményszámba megy. Az „ehte" kosaras ladyt a Szekszárd elleni, számára, számunkra csak edzőmeccsel felérő találkozó után „szólítottuk le" néhány villámkérdés erejéig. - Miért jön egy olyan kosaras Magyarországra, akit már az USA nagyválogatottjának keretében is nem csupán labdaszedőnek - meghívtak? - Nem jön, hanem küldik, kiajánlják. A menedzserek. Nézze, nálunk női vonalon ha olimpiát nyer valaki, akkor sem lehet ebből, mármint a kosárlabdából megélni. Nem profi sport, csak a férfi az érdekes. - Nem is lesz női NBA? - Beszélnek róla, de kevesebbet tesznek érte. Már hallottam olyat is, hogy egy év múlva megszervezik, de nem veszem biztosra. - Ha tető alá hozzák, visszatér? - Akkor biztosan. - Addig? - Magyarország vagy bárhol másutt Európában. Bár, a Miskolcot és a közönséget már az első héten megszerettem. Háromnégyezer néző egy női meccsen, köztük fanatikusak. Remélem, hogy Judy-val (a másik diósgyőri amerikai - a szerk.) tudunk segíteni a bajnoki cím megszerzésében.