Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-10-15 / 30. szám

8 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1995. OKTÓBER 29. Pop TV: Hang és kép az éterből Nem panaszkodhatnak a szekszár­diak, mert igencsak el vannak kényez­tetve elektronikus médiumokkal. Há­rom rádió és most már ugyanannyi te­levízió működik a megyeszékhelyen, úgyhogy csak a bőség zavarával kell megküzdenie annak, aki választani szeretne. Régi-új ismerős a palettán a Pop TV, mely televízió a múlt hét ele­jén minden eddiginél dinamikusabb stílusban jelent meg a képernyőn. S ami forradalmi újdonság: programjai nemcsak a kábelrendszeren, hanem közvetlenül, az éteren keresztül is el­jutnak a nézőközönséghez. - Elvileg egy 11 kilométer sugarú, Szekszárd középpontú körben lehet fogni adásainkat - tudtuk meg Kindl Gábor tulajdonostól. - Ugyanakkor a kábelrendszeren is ott vagyunk, igaz, műsorterjedelmi-egyeztetési okok miatt már nem a városi TV-vel, hanem a Szekszárd 1. TV-vel közös csatornán. - Beszélgetésünk helyszíne a Szak­szervezetek Házának első emelete, ahol külön stúdiója van a Pop Tv-nek. Nem lehetett olcsó mulatság mindent idetele­píteni... - Ami itt van, az hozzávetőlegesen 13-14 millió forint. Ennyi pénz kellett ahhoz, hogy működjön ez a televízió, a felvételtől kezdve a vágáson át a kazet­ta behelyezéséig. - Naponta mennyibe kerülhet Kindl Gábornak a műsorszolgáltatás? - Nehéz pontos számot megadni, konkrétabb adataim inkább az éves költségvetési tervről vannak. Egy ilyen jellegű és profilú televízió évente 18-20 millió forintból tud éves szinten meg­bízhatóan működni. - Honnan, miből lehet ezt a pénzt előteremteni? - Miután közpénzeket nem ve­szünk igénybe, így marad a reklámbe­vétel. A műsoridő húsz százalékát ve­hetjük igénybe erre a célra. Egyelőre szerencsére olcsón megússzuk, ugyan­is jelenleg jórészt élő stúdióadásokat prezentálunk a nézőknek, bevonva őket a programokba. - Sok vagy kevés ez a három televízió Szekszárdon? - Biztos, hogy sok, de előbb-utóbb kiderül, hogy a nézőnek mire van szük­sége, hogy mit is igényel. Mi most tet­tünk egy lépést előre, megvalósítva azt, ami a televíziózás egyik lényege, neve­zetesen a napi megjelenés. - Mit szól mindehhez a konkurencia? - Nem tapasztaltam semmi negatí­vumot, sőt, éppen ellenkezőleg, renge­tegen mellénk álltak. Egyébként amúgy sem hiszem, hogy azt kellene nézni, mit csinál a másik. Mi a saját fel­adatainkkal foglalkozunk, s a többi majd idővel szépen kialakul... Az elkeresztelt Szekszárd Big Band Nem férhet hozzá kétség, hogy jó hírünket öregbíti a Szekszárd Big Band, mindahányszor külföldön ven­dégszerepel. Szerencsére van erre alka­lom és lehetőség, nem is kevésszer: legutóbb, szeptember végén Németor­szágban, Bocholtban turnézott a csa­pat, Pecze István vezetésével. - Bocholt városa Észak-Németor­szágban található, Szekszárdnál úgy kétszer nagyobb a település - tartott rö­vid élménybeszámolót a művészeti ve­zető. - Miután közel volt a holland ha­tár, így kiruccantunk Amszterdamba, ahol óriási transzparensek emlékeztet­ték a járókelőket a közelgő Ajax-FTC focimeccsre. Sajnos, miután vissza kel­lett mennünk Németországba, fellépé­sünk színhelyére, nem láthattuk élő, egyenes adásban a mérkőzést, mert vendéglátóinkat jobban érdekelte a Borussia Dortmund-Köln összecsa­pás... Szerencsére az Ajax-FTC meccs még aznap telefonon megérdeklődött végeredménye (5:1) nem okozott jóvá­tehetetlen törést a Big Band életében, így semmi akadálya sem volt a fellépés­nek Bocholtban. Az első bemutatko­zás a városból elszármazottak világta­lálkozója keretében történt meg, sza­bad téren, sörfesztiváli hangulat köze­pette. A szekszárdi csapat óriási, meg­érdemelt sikert aratott, s felvillanyo­zódva utazott vendégjátékának máso­dik állomására, Diepenbrockheimbe. Itt az együttes nem igazán szokványos közegben lépett fel... - Egy szociális otthon fogadott ben­nünket, s az intézmény lakóinak mu­zsikáltunk - folytatta Pecze István. ­Maga az otthon jól példázta azt, hogy van behoznivalónk ezen a téren, hi­szen mi, magyarok egyelőre csak ál­modhatunk ilyen intézményekről. Ku­polás épület, márvánnyal, szupermo­dern felszereléssel és még lehetne so­rolni. A gondozottak rendkívül hálá­san fogadták műsorunkat, akik nem voltak tolókocsihoz kötve, azok még táncra is perdültek a pattogó ritmus ha­tására. Az egy hétig tartó vendégszereplés idején bocholti családok fogadták be a szekszárdiakat, ám néhányan - köztük Pecze István - „kiváltságos" ellátásban részesültek. - A közeli Burlo kolostorában nyer­tünk elhelyezést, de nem afféle hagyo­mányos épületben, hanem egy újabb épületben, ami még étellifttel is ren­delkezett. Brüde Paul, azaz Pál testvér gondoskodott rólunk, lelkünkre kötve, hogy csak küldjük el liften annak az ételnek a tálját, ami a legjobban ízlett nekünk. így is tettünk, s nagy örö­münkre máris jött az utánpótlás. A gyorsan elrepült hét nap - szak­mai és emberi szempontból egyaránt kedvező - mérlegét már a Gemenc Vo­lán autóbuszán, a hazafelé vezető úton vonta meg a Big Band. S az általános jó­kedv közepette felbukkantak a régi, vi­dám emlékek. Amikor egyszer régeb­ben, ugyancsak Németországban, a Big Band a színpadon elhelyezte az egyik támogató, a Héliosz Kft. névtábláját. Egy német jazzrajongó pedig, össze­cserélve a neveket, a legnagyobb elis­meréssel gratulált - írásban - a zene­karnak, amit nemes egyszerűséggel Héliosz együttesnek nevezett... s ZEKSZ­ülés Az elmúlt hét első napján ismét összeült a Szekszárdi Középiskolások Szövetsége (SZEKSZ) Diákönkormányzata. A diákkép­viselők értékelték a tavalyi tanév eredmé­nyeit, és természetesen szó esett az idei ter­vekről is. Az ülésen elhangzottakról a szö­vetség elnöke, Szabó Zsófi tájékoztatott bennünket. - Sikerül végre összehozni a megyei diák­önkormányzatot? - Hát igyekszünk. Ebben a témában már komoly tárgyalásokat folytattunk a megyei közgyűlés elnökével, Bach JózsefTel. A dol­gok jó irányban haladnak. Ha minden igaz, egy-másfél hónap múlva a megyei diákön­kormányzat is megtarthatja az első ülését. Addig megpróbálunk összeállítani egy meg­felelő alapszabály-tervezetet. - Hajól tudom, a SZEKSZ szeretne megje­lentetni egy városi diáklapot. - Igen, tervezzük egy szekszárdi diáktf^ ság kiadását. Ennek létrejötte több dolop^r is függ. Csak hétfőn dől el, hogy sikerül-e ösz­szehoznunk kellő mennyiségű és minőségű cikket. Ha mindez rendben lesz, még támo­gatókat is kell találnunk. Igyekszünk olyan nyomdát keresni, ahol kedvezményesen is elvállalják a lappal kapcsolatos munkát. - Már többször is szó volt egy kulturált szórakozóhely, az úgynevezett diáktanya lét­rehozásáról. Milyen híreid vannak erről? - Tényleg szükség lenne egy ilyen hely­re, amely nem diszkóról vagy rockról szól­na, hanem segítene bennünket abban, hogy többet találkozhassunk, beszélgethessünk, egyszerűen jól érezhessük magunkat. Saj­nos egyelőre mindez csak terv. Konkrét dol­gokat október 27-e, a SZEKSZ hosszabb lé­legzetű találkozója után tudok mondani. Ott tisztázzuk a diáktanya megvalósításá­hoz szükséges fontos teendőket is. Gy. Á. A közös tüntetés jól, a megállapodás rosszul sikerült Csalódott főiskolások Szekszárdon l Több mint 25 ezer főiskolás és egyetemista vett részt azon a demonstráción, melyet a diákok ér­dekképviseleti szervezete, a Hallgatói Önkor­mányzat Országos Szövetsége (HÖKOSZ) szerve­zett Budapesten, október negyedikére. A diákok között ott voltak a szekszárdi Illyés Gyula Pedagó­giai Főiskola hallgatói is. Az elért eredményekről, a tapasztalatokról a szekszárdi főiskola hallgatói ön­kormányzatának vezetőit, Szabó Tamást és Kara Ákost kérdeztük meg. - Konkrét eredményekről nem tudunk beszá­molni. - Kezdte Szabó Tamás. - Ennek oka, hogy a téren, október negyedikén elhangzottakból, a két fél megállapodásáról hivatalos közlemény még nem látott napvilágot. Egyébként a diákok csaló­dottan érkeztek haza, hiszen sokkal többet lehetett volna elérni a tárgyalások során. Nem kellett volna feltétlen megállapodásra törekedni. - Mindenképp pozitív dolog, hogy a kormány tárgyalási hajlandóságot mutat a HÖKOSZ képvi­selőivel. Az is tény, hogy a diákok érdekképviseleti szervezete aránytalanul többet engedett a másik félhez viszonyítva. Két hét múlva közgyűlésen tár­gyaljuk meg a történteket, és az elért eredménye­ket, melyeket most már a megfelelő formába önt a két tárgyaló partner. Ha a közgyűlés nem fogadja el a megállapodást, akkor a HÖKOSZ elnökének, (Szabó Lászlónak) mennie kell - mondta Kara Ákos. - Mi a helyzet a kiegészítő tandíjjal? - Az intézmény vezetésével történt megálla­podás szerint ebben a félévben nem kell a hall­gatóknak kiegészítő tandíjat fizetni. A főiskola tanulói közül majd mindenki benyújtotta kérelmét a pénzbeli szociális támogatásra, melynek összegét - ugyancsak intézményi megállapodással - a hallgatói önkormányzat határozza meg. Ez az elsőévesek esetében 5000, a felsőbb évfolyamosok esetében 46000 forint havi támogatást jelent. A tanulók ezen összeg felett maximálisan 7100 forintnyi (kitűnő hallgatók esetében) juttatásban részesülhetnek. Hozzá kell azonban tenni, hogy a megélhetéshez pénzügyileg ez a két forrás áll majd rendelkezésére a diákoknak - mondta Szabó Ta­más. Garay Előd

Next

/
Oldalképek
Tartalom