Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-10-01 / 29. szám

13 1995. OKTÓBER 29. , szekszárdi VASARNAP Sokmilliós üzleteket köt, sportágat vezet, lapot alapít del, Papp Lászlóval, finoman fogalmaz­va nem volt felhőtlen a viszonyod. - Ma sem mondok mást: a Csötönyi le-, illetve eltávolítására szövetkezett ellentábor csinált egy nagy műbalhét, de nem ez a lényeg, hanem amit már mondtam. Ha nincsenek kreált ügyek, ha van egy olimpiai döntősünk, a struk­túra életképtelensége miatt akkor is le­lépek. - Pedig a magyar bunyó szempontjá­ból - az elmúlt olimpiai világversenyek mélypontjához képest - nem is volt olyan rossz, sőt!... Végül is éremmel tértetek haza. A „kirakat" lehetett díszes, de én ^rattam, tapasztaltam, éreztem, hogy milyen belülről a bolt. Kint voltunk ki­lencen, de ebből hét ember egyáltalán nem akart olimpiai bajnok lenni!... Ez a mentalitás borzasztóan zavart. Szinte mindegyiknek megvolt a maga főváro­si vagy éppen vidéki egzisztenciája, sem anyagilag, sem erkölcsileg nem tö­rekedett többre. Pedig abban a váloga­tottban - benne a Tolna megyeiekkel ­több remek képességű versenyző volt. A politika annyira nem izgatta - Azért mindjárt nem ugrottálfejest az üzleti világba. Számomra, aki a felszínen megjelenő eseményekből történésekből alakítja ki a maga értékítéletét, úgy tűnt, hogy a történelmi fordulatot még min­denképpen megvárod: felöltve az SZDSZ mezét, hátha lesz hatalmad a struktúra megváltoztatására. Miután '88-89. for­dulóján különböző politikai eseménye­ken gyakorta tűntél fel együtt Pető Iván­nal, egyes elemzők szerint, ha az SZDSZ győz, akkor tiéd a sport a kormányon be­lül. - Na, azért erről igazándiból nem volt szó, legföljebb arról, hogy az SZDSZ Tolna megyei listáján legyek vezető vagy valami összekötő a BM és az SZDSZ által tervezett sportminisz­térium között. Tagadhatatlan, hogy át­futott az agyamon a mélyebb politizá­lás gondolata, de hideg fejjel megpró­báltam elemezni a kérdést, s mivel az ezen a pályán való érvényesüléshez hiányzott az a belső késztetés, ami a sport iránt annak idején megvolt - sze­rencsére mára már megint van -, így nem keltettem felesleges illúziókat. Kielégített, hogy az SZDSZ-ben sport­ügyekben számít a véleményem, a Par­lament sport-albizottsága tanácsadó testületének tagja vagyok, és az, hogy Zuglóban képviselő lehettem. A Casinótól a Sportissimóig - Azért is, mert az üzleti világ első lec­kéje a még csak öltözők vi­lágában járatos Csötönyi Sándort komolyan lekötöt­te...? - Az évek hosszú során kiterjedt nemzetközi kap­csolataimra alapozva a nemrégen megalakult Ca­sinó vállalat vezérigazga­tó-helyettese lettem. A cég imázsának kialakítá­sa, mindenekelőtt a kö­zép-kelet-európai üzlet­építés lett a feladatom. Nem csak a kontinensen mozogtam, hanem elju­tottam még Kenyába is. Beindult az üzlet, ami si­kerélményt nyújtott szá­momra, végül is szép, eredményes évek voltak, talán még ma is itt lennék, ha a cégben a főtulajdo­nos nem adja el a részét. Ekkor én is kiszálltam. - Mert?... Csötönyi a hőskorban, a '60-as években - Mert jobb ajánlat volt a láthatáron. Egy ameri­kai partnerrel, bizonyos Jim Sovell-el létrehoz­Vagány bunyósból menő üzletember tunk egy befektető társaságot, mely természetesen térségünket célozta meg. Ennek lettem előbb a menedzse­re, majd a sikeres üzletek elindítása után a cég résztulajdonosa is. - No és miként jött itt képbe a Kontrax cég kelet-európai igazgatója?Ecégrőláz utóbbi időben kevés jót lehetett hallani. - Úgy, hogy a régi romjain hozzálát­tunk az új felépítéséhez. Mielőtt meg­kérdeznéd, hogy ugyan már nekem mi közöm az irodatechnikához, elárulom: változatlanul semmi, az én feladatom ezen a téren is a menedzselés és az üz­letépítés. - Jól mehet a cégeteknek, akarom mondani a befektető társaságotoknak, hiszen néhány hónappal ezelőtt a megle­hetősen pangó magyar lappiacon megje­lent egy, már a külsőségeiben is hivalko­dó sporthetilap, a Sportissimó. - Ezzel régi vágyam teljesült: kiadni egy csodálatosan illusztrált nyugati színvonalú sporthetilapot. Amely per­sze nemcsak külsőségeiben tér el az itt­hon megszokottaktól, hanem tartal­mában, téma-megközelítésében. Amely csak a sport rá jellemző, sajáto­san csodás belső világával, erkölcsisé­gével, esztétikumával foglalkozik, a legteljesebb mértékben távol tartja ma­gát a mesterségesen rárakott szennyek­től. Amerikai társammal megvásároltuk a Hungaria Sportot, én 30 százalékban vagyok benne tulajdonos és megjelen­tettük a Sportissimót. - Tény, hogy új színfolt, különösen az egyéni sportágak szimpatizánsaitól, de legfőképpen képviselőitől kaphattok gratulációkat, hiszen nálatok is van fut­ball, de nem tobzódik. De ezzel az ars poeticával el lehet majd kellő példány­számban, a drága, százforintos áron ad­ni, amikor a sztorikra és a futballra van inkább fizetőképes kereslet? - Meggyőződésem, hogy el. Megta­láljuk azokat a rétegeket, akik csak a sportról akarnak olvasni egy sportlap­ban. A gyorsabb eredménnyel kecseg­tető bulvárpiac amúgy is telített, sztori­sodni elvi okokból sem akarunk. Most huszonhétezer eladott példány­számnál tartunk, amivel persze nem vagyok elégedett, bár a mai lappiaci viszonyok közepette, négy hónap után nem rossz eredmény ez. Egy­éves évfordulónkra, amikor a lap már bevezetett lesz. Várom a na­gyobb felfutást. Vissza a bunyóhoz - Azért fél évtized elteltével - immá­ron sikeres üzletemberként - csak visz­szavezetett az utad a sportvezetésbe: újfent a magyar amatőr ökölvívóélet egyik meghatározója lettél a szövetség alelnökeként. Csötönyi véleménye változott vagy a struktúra, netán mindkettő? - A struktúráé. Azzal, hogy önál­lóak lettek a szövetségek, elhárultak az alapvető akadályok. Megváltozott a MÖSZ összetétele, az elnökséget a sportághoz értő, mellettük pedig az ökölvívásért tenni akaró emberek al­kotják. így - igaz, feltételekhez kö­töttem - vállaltam a felkérést. A sport megmentésében nem az az el­sődleges, hogy felkutassunk kisebb­nagyobb szponzorokat, akik utalnak vagy nem utalnak, vagy később utal­nak, és ezzel részükről a fáklyás me­net, a sportág nem érdekes számuk­ra. Legföljebb annyiban, hogy annak révén, mikor, hova tudnak elutazni. Felvázoltam a magam tizenkét pont­ját, ennek időarányos megvalósítá­sához az elnökség tagjai között meg­vannak a részfelelősök. A csaknem teljesen elveszett utánpótlásba anya­gilag is komolyan - legalábbis az elő­ző időszakhoz képest - fektetünk, megpróbáljuk mihamarább visszaál­lítani a patinás versenyeket. Már­most a kezdetén rendelkezünk any­nyi pénzzel, hogy az esetleges mu­lasztásokat, az eredménytelenséget nem lehet krónikus pénzhiánnyal magyarázni, mert van annyi pénz, amiből el lehet indulni. Érkezésemkor még hárommilliós deficittel rendelkezett a szövetség, ma pedig... Túl vagyunk egy sikeres EB-rendezésen, és mindent össze­számolva 12 milliós alaptőkével ren­delkezünk. - Hallgatva eléggé nagyívű - ki tud­ja hol a vége?-karriertörténetedet, es­ténként a képzeletbeli avagy éppen va­lóságos karosszékben, puha fotelben elégedetten nyújtózkodhatsz el. - Valóban elégedett vagyok, ha visszatekintek. Kedvenc sportágam­ban a honi legjobbak közé vereked­tem magam, edzőként a mestered­zői cím birtokosa vagyok, s eddig az üzleti életben is sikeres vagyok. Ez utóbbiból ha folytatódik, szeretnék a sportnak is adni, mert egész életpá­lyám során sokat kaptam tőle. Bálint György

Next

/
Oldalképek
Tartalom