Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-10-01 / 29. szám

1995. OKTÓBER 1. _ SZEKSZÁRDI MSAR14P 11 Tolna megye évezredei A történelem, a néprajz, a régészet és az irodalom kedvelőinek nagy örömére a héten új könyvvel jelentkezett dr. Vadas Ferenc nyugalmazott múzeumigazgató, Szekszárd közgyűlésének tagja. A rendkívüli tudásanyagot tükröző, szakmaiságával együtt is olvasmányos mű a magyar honfoglalás ezeregyszázadik, Tolna vármegye múzeuma alapításának századik éve emlékére jelent meg. A szerző engedélyével a Szekszárd című fejezetből közlünk részleteket, bepillantást nyújtva abba az információgazdagságba, mely mindvégig jellemzi a kötetet. * „A belvárosi késő barokk templom, melynek plébánosává az egyházmegye püspöke 1894. február 28-án Wosinsky Mórt nevezte ki, a tör^^nelmi levegőjű tér azon pontján emelkedik a magasba, ahol a környezetéhez harmonikusan illeszkedő épület a szemet akaratlanul is az ég felé emeli. A régi, Európában is ritkaságszámba menő alaprajzú apátsági templomot elnyelte a fold. Kőanyagát megette az új, pontos helye elhomályosult. Emléke is csak a szájhagyományban élt meg, a középkori krónikákban. Pedig ez utóbbiakban az áll, hogy Béla királyt a szent Üdvözítőről, a Megváltóról elnevezett monostorában, Szekszárdon temették el, miután királyi lakhelyén ledűlő trónja összetörte testét. VADAS FERENC TOLNA MEGYE ÉVEZREDEI A tragikus végzetű király földi maradványainak senki sem jutott a nyomára, de a belvárosi templom régész plébánosának a megyeháza klasszicista udvarában (egy méterrel a föld felszíne alatt) sikerült rátalálnia a román kori épület nyugati falára. Az északkeleti sarkon, a börtöncellák pincéjében pedig egy ugyancsak középkori, igen erős alapfalon bélyeges téglát talált: IHS (Iesus, Hominum Salvator= Jézus, az emberek Megváltója), a Megváltóról nevezett templom monogramjával. Megoldódott a rejtély: I. Béla királyunk apátsági temploma a megyeháza helyén állt. (...) A szekszárdi szőlőhegyek is felfedték titkaikat. A Kálvária-hegy, a Porkoláb-völgy, Bakta, Bödő és a Garay János költeményében is megénekelt Csatár, valamint a Béla tér és református negyed leletei alapján Wosinsky Mór a kelta és a római kori város, Alisca nevét is lokalizálni tudta. »A kelta Alisca - állítja - Szekszárd környékének egyik legszebb és legkedvezőbb fekvésű pontján, a mostani várostól délre, a Bakta-hegy sarkán, a csatári völgy torkolatánál feküdt.« Tekintve, hogy a kelta törzsek nevei mind isc-kel végződnek, a helynév eredetét is a kb. tizenkét ágra osztható nagy indoeurópai nyelvcsalád egyikében, a keltában kereste. A régi Alisca a Krisztus születése utáni évektől kezdődően »hosszú vonalban épült ki Csatártól a Bartina-hegy tövéig. Új város keletkezett a réginek északi folytatásában, melynek csak a nevét tartotta meg és leigázott, szabadságvesztett lakóit vette át a hódító.« Régészeink közül van, aki Alisca helyét vitatja, de az vitán felül áll, hogy a legtöbb és legszebb római lelet a Béla tér és a református városrész környékéről való. A Bödő-hegyen állott a napisten templóma, itt került elő a Deo Soli feliratú fogadalmi oltárkő is; a napisten egyik Kis-Ázsiából ideszakadt imádójának síremléke pedig a megyeháza kertjében regélt azokról az időkről, amikor a Csatár és a Bartina hegyeit a római sas uralta." Megalakult a Hegyközség W Szeptember 27-én megtartotta alakuló közgyűlését a Szekszárdi Hegyközség. Mint ismeretes, a vonatkozó törvények alapján ebbe a szakmai önigazgatási és érdekvédelmi szervezetbe mindazoknak a termelőknek és felvásárlóknak kötelező belépni, akik 1500 m

2 fölötti szőlőterülettel bírnak, illetve 2 tonna szőlőt vagy 15 hektoliter bort vásárolnak fel a hegyközség működési területén. Szekszárdon 626 fő lépett be a hegyközségbe, közülük 424 a termelő, a házikert kategóriába tartozókból 190 fö és 12 felvásárló. Az előkészítő bizottság által készített alapszabály-tervezetet előzetesen megkapta a tagság. A közgyűlésen ennek kiegészítése, módosítása majd elfogadása után a 114 jelenlévő megválasztotta a hegyközség tisztségviselőit és a 21 tagú választmányt. Az elnök Mészáros Pál, alelnökök dr. Domonyai Péter és Ferencz Vilmos, a hegybíró Németh László, az ellenőrzőbizottság elnöke Vesztergombi Ferenc lett. A Szekszárdi Hegyközséget a Borvidéki Hegyközségi Tanácsban az elnök és Módos Ernő képviseli majd. Erdők, gyepek árverése Most vannak soron a második kárpótlási földalapban kijelölt területek árverései. Szekszárdon október 18-20-án a Mezőgazdasági Rt. Rákóczi út 132. sz. alatti épületében kerülnek kalapács alá erdők és gyepek a Bajai Erdőgazdaság területéből. Ezt megelőzően október 16-17-én, 10 órától regisztrálják az árverésre jelentkezőket. Az azt követő héten 24-én, 10 órától lesz a regisztráció és 25-26-án kerül sor az árverezésre ugyanazon a helyszínen. Ekkor a Mezőgazdasági Rt. tulajdonából kijelölt, zömmel erdőterületre lehet licitálni. Rendkívül kevés ez a terület - tudtuk meg Kővári Lászlótól, a földrendező bizottság elnökétől. A vonatkozó előírások alapján Szekszárdon közel 10 ezer aranykorona földterületet kellett volna kijelölni, ezzel szemben az összes kijelölés még az ezer aranykoronát sem éri el. Ismeretes, hogy az úgynevezett második kárpótlásban a németség kárpótlása szerepel, komoly aranykorona-mennyiséggel. A földrendező bizottság korábbi tájékozódó felmérése alapján mintegy 15 ezer aranykoronára lett volna vásárló, de ehhez egyáltalán nem volt földalap, s ehhez jött még tavaly az újabb beadható kárpótlási igény. Várhatóan nagy lesz tehát az érdeklődés az árverésen, amit az is megerősít, hogy alacsony a jegy pillanatnyi értéke, kevés a befektetési lehetőség. A pótlólagos kijelölésű terület nagyobbik része a Bajai Erdőgazdaság tulajdonában lévő erdő- és gyeptelep. összességében 350-370 aranykorona, s mintegy 70 hektár. Az állami gazdaság területéből 50 hektár, kb. 300 aranykorona értékű erdő és gyep kerül licitálásra. A földrendező bizottság az árverést megelőző időszakban a városházán a szokásos helyen, illetve a gazdajegyző irodájában (Hunyadi u. 4.) rendelkezésre bocsátja azokat a térképeket, valamint az árverési hirdetményt, amelyek alapján az érdeklődők megtekinthetik, hol fekszenek az árverezésre kerülő erdők és gyepek. A jelzett árverési napokon a teljes kijelölt terület 80%-a kerül kalapács alá, erre csak a szekszárdi jogosultak licitálhatnak. Változás a korábbi akciókhoz képest, hogy a „zsebszerződések" elkerülése érdekében nem elég egy egyszerű megbízást adni az árverésen való részvételre, hanem közjegyző által hitelesített megbízólevél szükséges, illetve megbízott jogász képviselhet valakit. Fontos még tudni, hogy most zömmel zártkertben lévő erdőterületekről van szó a 0,2 hektártól a 6 hektáros nagyságrendig és egy minimális, közvetlenül a zártkerthez csatlakozó területről. S mint erdő művelési ág, itt korlátozó intézkedések is érvényben vannak, hiszen csak társult művelésben lehet erdőgazdálkodást folytatni. Ha többen veszik is meg a területet, közös erdőbirtokosságot kell rá létrehozni. -t!!! Szirénapróba !!! A Polgári Védelem Szekszárdi Körzetparancsnokságának közleménye: Tájékoztatjuk a tisztelt lakosságot, hogy 1995. október 2-án, ismételten sor kerül a paksi atomerőmű 30 km-es körzetében levő polgári védelmi szirénák, terv szerinti hangos próbájára. Önök 13.00 órakor a „KATASZTRÓFAVESZÉLY", 13.10 órakor a „VESZÉLY ELMÚLT" szirénajelzést fogják hallani. A szirénák megszólalása ebben az időpontban csak rendszerpróba, tehát Önöknek semmiféle intézkedést nem kell tenniük. Esetleges meghibásodás esetén (a sziréna nem áll le), kérjük az Áramszolgáltató Rt. szekszárdi kirendeltségét értesíteni. Tel.: 412-343. Tapasztalataikkal, észrevételeikkel, kérdésükkel kapcsolatban parancsnokságunk, a 312027-es telefonszámon áll az Önök rendelkezésére. A polgári védelmi szirénák működőképessége közös biztonságunkat szolgálja, ezért a próbával kapcsolatban szíves megértésüket kérjük.