Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-10-01 / 29. szám

^ SZEKSZÁRDI VASARNAP SZEKSZÁRD ÉS A KÖRNYÉK HETILAPJA V. évfolyam 29. szám * * * 1995. október 1. Szokatlanul csendes a város. Szinte már hiányzik a múlt heti fesztiváli hangulat, az a szüreti vigasság, ami érdeklődők ezreit von­zotta a központba. S már nem is meglepő, hogy nemcsak a helybeliek látogatták szorgal­masan a helyszíneket és a programokat: szá­mos külföldi vendég is nagy kedvvel vetette bele magát a forgatagba, s kóstolta meg a jófé­le szekszárdi nedűt. S immár sokadszor megdőlt egy mítosz: az elkényelmesedett életet élő városlakó míto­sza. A célirányos, jól kitalált és komoly hagyo­mányokra visszatekintő rendezvények azokat is kicsalják otthonaikból, akiknek amúgy szándékukban sem állna elmozdulniuk a tévé képernyője elől. Nem szorul különösebb bizo­nyításra: a város és lakossága magáénak érez­te a borfesztivált. Hamarosan új ünnepek, évfordulók jön­nek, olyanok, melyek már nem a felhőtlen vi­dámság jegyében szerveződnek. Sajnos, mi, magyarok még nem jutottunk el oda, ahova például a franciák, akik énekkel, zenével, ut­cabállal emlékeznek legnagyobb nemzeti ün­nepükre. S annak ellenére ropják ilyenkor a táncot a derék gallok, hogy ősapáik küzdelme sem nélkülözte a tragédiákat a leveretést, a bukást. Itt van az ősz, s talán ez is okot adhat a szo­morúságra. Ám tudjuk, hogy az ősz után már csak a telet kell kiböjtölnünk, s utána már be­köszönt a tavasz...

Next

/
Oldalképek
Tartalom