Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-01-22 / 3. szám

1995. JANUAR 22. , SZEKSZÁRDI VASARNAP Szociális bérlakás - albérleti dijakkal? - Az önkormányzat szociális bérlakásnak akarja megtartani a garzonokat. - A város legszebb lakótelepén, egy vegyestulajdonú épületben, melynek 3/4 része magántulajdon, nem a legszerencsésebb megoldás. A magántulajdonosok a folyosót máris leválasztották egy ráccsal. De hát ez is barbár megoldás, és tűzrendészeti szempontból is veszélyes. A rács miatt mi is csak hátul, a „cselédlépcsőn" tudunk bejárni, botorkálunk a parkolóból, körbe visszük le a szemetet. De kérdezem én: a vegyes tulajdon ideális állapot-e, amikor majd jönnek az épületfelújítási gondok? Kérésünket jogilag vitathatja az önkormányzat, de etikailag, morálisan kizárt, hogy ne tudná: felelősséggel tartozik felénk, mert ígéret volt a jogelőd részéről. Jogában is állna, módjában is lenne annak az elvásárnak megfelelnie. Csak saját rendeletét kellene megváltoztatnia. O „Lyuk az önkormányzat életrajzán?" Kovács Mária a mai napig előtakrékos garzont fizet az OTP-nél, erős fejfájást okozva az önkormányzatnak, hiszen ő gyakorlatilag nem önkormányzati bérlakó. - Ön záradékot írt a szerződésére. Mit ért el ezzel? , - Én vagyok a kivétel. A záradékom miatt nem estem el a kamatos kamattól, engem nem büntetett meg az APEH. Ma is meggyőződésem, hogy nem kötelezhetnek olyan szerződés módosítására, mely anyagilag hátrányosan érint. Nem szüntetem meg a szerződést, én az abban vállaltakat teljesítettem. Ennek ellenére nekem még azt sem mondták meg, most mi a jogcímem. Igaz, a lakáshasználatbavételi díjat sem fizettették ki velem. Soha nem kaptam konkrét választ, pedig fogadóórára mentem, leveleztem... Egyébként úgy tűnik, a hivatal, a képviselők tudják, hogy van jogi vagy más ka^Mszkodópontunk, de arra alapoznak, hogy mi ^Pakszerűtlenül érvelünk, ügyünket nem tudjuk előbbre vinni. Mozdul a lakásfront? Az MSZP-s képviselők következetesen nemmel szavaztak a garzonok elidegenítéséről. Csáki Béla frakcióvezető elmondta megoldási javaslatukat. - Hogyan mozdulhat el ez az ügy a holtpontról? - Szerintünk a garzonokat meg kellene tartani szociális bérlakásoknak. Ugyanakkor az egykori előtakarékos szerződésben vállaltakat teljesíteni kell. A megoldás, a lakásépítés. Tavaly március óta gyűlik az önkormányzat pénze a lakásalapra, most kb. 20 millió forint van rajta. Ebből már meg lehet kezdeni az építkezést. Most az építés hitelei is kedvezően megváltoztak. Az új lakásokból lehetne juttatni az előtakarékos szerződőknek. Nekünk végig ez volt az álláspontunk. Hogy hogyan mozdul el a lakáskérdés a holtpontról, az az új összetételű közgyűlés határozatától függ, 2-3 héten belül kiderül. Sok év várakozás után, öt évre szóló ígérvény után eltelt még két év. Valamikor esetleg elkezdődik egy építkezés, amiből ők majd talán... Mit mondjunk? Nem túl biztató. Udud Kárpótlás a számok tükrében Beszélgetés Ótós Jánossal Mostanában a kárpótlásról kevesebbet hallunk, pedig a kárrendezési hivatalokban még javában folyik a munka. Mit végeztek eddig, s mi van még hátra? A kérdésre a Tolna Megyei Kárrendezési Hivatal igazgatója dr. Ótós János válaszol. - Az elmúlt nyár elején elterjedt a hír, hogy ezekben a hivatalokban már nem dolgoznak, elfogyott a munka. Valójában ennek ellenkezője volt az igaz, hihetetlen mennyiségű munka volt még, csak három év után már szüksége volt az ott dolgozóknak is pihenésre, s először mehettek el viszonylag hosszabb szabadságra. Ami a végzett munkát illeti: '93 áprilisában fejeztük be az első kárpótlás teljes elbírálását, ez 30 ezer ügyet jelentett, '94 februárjában ért véget a második kárpótlás igényeinek elbírálása, itt 5700 ügyünk volt, és február közepétől március közepéig fogadtuk az új, pótlólagos igényeket. Ekkor, nem kis meglepetésünkre, közel annyi kérelmet kaptunk, mint az első nagy rohamnál, egészen pontosan 24 ezer 866-ot. Ezt követően azonkívül, hogy a pótigényeket számítógépes feldolgozásra alkalmassá tettük, az iratokat egyesíteni is kellett. Ugyanis a kárpótlási törvény előírja, hogy az ügyeket együttesen kell elbírálni, s ezeknek az igényeknek jelentős része olyanoktól származott, akik már korábban is adtak be kárpótlási kérelmet. Emellett tavaly júniusig elbíráltunk négyezer külföldi igényt, és emellett, segítve a Hajdú-Bihar megyének, elintéztünk hétezer ottani kérelmet. - Jelenleg milyen munka folyik itt, Szekszárdon a Bezerédj utcai irodákban? - Most végezzük a pótigények elbírálását. Az egyesítések, összesítések, más megyékkel történt egyeztetés után 23 ezer 425 ilyen lett. Ebből eddig határozattal lezártunk 8250-et. Ez a harmada az összesnek, s így biztosra vehető, hogy a vállalt határidőre, novemberre készen leszünk valamennyivel. - Mi a helyzet a földárverésekkel? Azok rég lezajlottak, viszont az újabb kárpótoltak is szeretnének földhöz jutni. - Ez így vn, de a lehetőségek elég csekélyek. Múlt év május 31-ig fejeztük be az árveréseket. Tolnában eddig 2 és fél millió aranykorona értékű föld talált gazdára, 18 ezer 800-an jutottak tulajdonhoz, összesen valamivel több mint 145 ezer hektárhoz, amiből 9 és fél ezer hektár erdő. A Szekszárdon megtartott 16 árverésen 656an jutottak földhöz, összesen 1450 hektárhoz, 41 320 aranykorona értékben. A területnek egytizede erdő. - Ezután is lesznek árverések? - Következik az úgynevezett kettes árverés. Ehhez a földalap előkészítése nagyon régóta folyik, de sajnos, még a mai napig sem kezdődhetett el az árverés, az országos privatizációs szervek jóváhagyása késik. Várhatóan márciusban, inkább áprilisban kerülhet az első licitálásokra sor. - Mekkora terület kerül kalapács alá? - A jelenlegi információm szerint összesen 134 ezer 193 aranykoronányi értékben 10447 hektár ez egész megyében. Ez sajnos az igényeknek csak töredékét fedezi. A földrendező bizottságok az igényt 200 ezer aranykoronányira becsülték, de véleményem szerint a valóság ennek kétszerese. -Akkor mi lesz? Újra sok elégedetlen, elkeseredett ember szidja majd az egész kárpótlási rendszert? - Az elbírálásnál az igényeket úgy vesszük sorba, hogy mindenki azonos esélyekkel tudjon részt venni az árveréseken. Ezért azt a módszert követjük a pótbeadások során, hogy mindaddig a következő település ügyeit nem kezdjül el, míg a folyamatban lévőt be nem fejeztük. így az új árverési szabályoknak megfelelően mindenki azonos esélyekkel licitálhat. A terület 50 százalékát most a helyben lakók részére kell biztosítani, a másik felét pedig saját jogon szerzett kárpótlási jeggyel kaphatják meg, mindenféle kötöttség nélkül. - Nem okoz ez újabb viharokat? - Szerintem országos főhatósági szinten kellene intézkedni, hogy nagyobb terület kerülhessen árverésre, talán volna is erre lehetőség. - Végezetül, november után, ha befejeződik az egész kárpótlásifolyamat, mi lesz a kárpótlási hivatalokkal? Lehúzzák a rolót, becsukják végleg a kaput? - Ha tényleg véget ér a határozathozatal, a munka még nem fejeződik be. Hátra van a hatalmas adattömeg rendszerezése. Várhatók ezenkívül peres eljárások, azokat is le kell folytatni. Az iratokat archiválni kell. Én nagyon remélem, hogy a kormányzat, mivel jelenleg is úgy értékeli, hogy a kárrendezési hivatalokban nagyon jól felkészült csapat alakult ki, számít az itt dolgozók munkájára a továbbiakban is. - sz 1 1