Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-06-25 / 24. szám

12 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1995. JÚNIUS 25. Rozsdás Csepeltől a Colnágóig... Kinek lesz „nyerő a 21" a Gemenci Nagydíjon? Nos az már nem derülhet ki, hogy Ferrero úr mennyire szavatartó úriem­ber, mert azóta már más áll a világhírű autókonszern magyarországi képvisele­tének élén. Bizonyos Mr. C. L. M. Weemaes úr, akinek Ferrero úr belső meggyőződéséből teledumálta a fejét: ...„te ezt a Gemenci Nagydíjat továbbra is támogatni kell, hidd el, nincs ennél jobb reklámbefektetés, ennek ellenére az Arató Vilmos vezette szekszárdi szer­vezőbizottságban volt némi kétség az új gazda hozzáállását illetően. Nos, az új főszponzor - melynek cége majd ötven százalékát állja a ma már kétmilliós ceh­nek - itt lesz. A videón megnézett tavalyi verseny kellően lefegyverezte, de... A szekszárdiaknak újból adott a lecke, leg­alább olyat kell rendezni, mint a tavalyi, de inkább jobbat... A hétközi sajtótájékoztatón elhang­zott, hogy már hetekkel ezelőtt Gyulá­ról, Kiskunhalasról jött érdeklődés: árul­ják el, mikor lesz, mert ezek a családok évek óta - bringa ürügyén - Szekszárdra zarándokolnak. Versenyzés és szórakoz­tatás gyanánt. Tehát: június 30-július 2­ig. A megszokott jól bevált programmal, és azokkal a tavalyi újításokkal megspé­kelve, amelyek a hangulati hatást tovább növelendő, jól beváltak. így ma már ha nem is hivatalosan, de valójában pénte­ken délben megkezdődik a látványos szombat délután, ami a főszponzort megfogta. Ez a délután háromtól kora estig tartó nonstop bringa; ami az óvodá­soktól a szeniorok jegyében fogant. Erre még nagyobb hangsúlyt fektetnek a szervezők. Aki elindul, már garantált a Enrico Ferreró, a FIAT-Magyarország Kft. első embere tavaly úgy „bezson­gott" a cége által fölvállalt Gemenci Nagydíj nemzetközi kerékpáros viadaltól, hogy e sorok írójának személyesen megígérte: félreteszi lustaságát, ő bizony rajthoz áll a szombat délutáni nagy hacacárén, az amatőrök viadalán. prológgal. A városközpontban zajló lát­ványos négyfős csapatversennyel, ami kimondott közönségszám, hiszen az ösz­szetettbe nem számít bele. Amit azért nem lehet félvállról venni, mert az ered­mények arról, döntenek, hogy a kísérő­kocsik milyen pozícióban követhetik a versenyt. A többit már betéve tudja min­den szekszárdi: a kisebb, a Í22 km-es or­szágúti szakasz, másnap a -hegyi gyilko­lódás föl a Kálváriára, majd az országban mindmáig egyedülálló, villanyfényes háztömb körüli kritériumverseny - mi­nimum tízezer nézővel! De ezt a ház­tömb körülit megelőzi egy olyasvalami trikó, egy kör erejéig várnak minden szekszárdit: rozsdás Csepellel ugyanúgy lehet indulni, mint egy Colnagóval. A buli, a humor, a jókedv a lényeg, a többi jön magától. Ezúttal érdemes lesz már fél nyolc tájban elhelyezkedni a háztöm­bök körül. Ekkor rajtol ugyanis a serdü­. lök körversenye. Arató Dávid hazai si­kerhalmozása és nemzetközi helytállása okán nekünk a nagyokkal párhuzamo­san zajló serdülőviadal különösen érde­kes. Reméljük kellő ráhangolódást jelent majd a nagy előadásra, amely most már mégjobban az estébe nyúlik, fél kilenc­kor kezdődik. S utána a szó igazi értel­mében buli: kerékpáros utcabál a köz pontban - a Parrag Band jóvoltából. A szakmai lecke adott a magyar fiúk nak: felvenni a versenyt az idejövő erős nemzetközi középszintet képviselő, jó ismert külföldiekkel: az elnyűhetetler csehekkel, szlovákokkal, a szívós, állha tatos szerbekkel, horvátokkal, németek­kel, a francia és az angol új hullámmal. A tájékoztatón a szekszárdi vezetőedzőtől Schneider Konrádtól megkérdeztem: k: lehet esélyes a magyarok közül a győze­lemre, tudása pillanatnyi formája alap­ján, nos ő először egy exszekszárdit. Steig Csabát említette, majd versenyző­jét, Istlstekker Jánost, a rivális Fradiból pedig Árváit. A serdülők mezőnyében Arató Dávidon kívül még vannal^sé­lyesek. A Bici Tour Szekszárd két csapatot in­dít, s a dolog érdekessége, hogy az első csapatban helyet kap az a Jurij Zajac, aki egy darabig itt edzősködött, ő a fiát hoz­za. A két ukrán mellett Istlstekker és Va­nicsek alkotja az első csapatot. A máso­dik összeállítása: Ivanics, Ágoston, Tak­sonyi, Vanik, Valkay. A BEK-döntő közelről (II.) Az apró Kluviert-gólon innen és túl... Noha még kerek négy órának kell el­telnie az esti félkilences kezdésig, de a tömeg már hömpölyög. Cikkem első részében már ecseteltem: a meglehe­tősen bájos, civilizált tarkaságba bele­vegyül a semleges szurkolók hada, a hozzánk hasonló kíváncsiskodóké. Az álomdöntőnek titulált, beharangozott kilencven perc. Nem vonult be a felejt­hetetlenek közé. A klasszisok nem úgy csillogtak, ahogy más esetben meg­szoktuk tőlük. Mert egyszerűen nem bírt egymással a pályán lévő 22 játékos. Mert mindannyian egyformán gyor­sak, labdabiztosak, megközelítőleg egyformán támadnak és védekeznek, egyformán taktikusak, nincs mivel meglepni a másikat. Közelről szemlél­ve ennek is megvan az esztétikuma, varázsa. Amikor látom, hogy Finidi nem boldogul Maldinivel, de a világ legjobb hátvédjének nevezett olasz ép­pen az Ajax nigériaijának fegyelme­zettsége, erényeinek a védőmunkában való kamatoztatása miatt nem tud a szélről akciót kezdeményezni, nem tud ígéretes lövőhelyzetbe kerülni. De ez volt a helyet a túloldalon, a pálya kö­zépső szakaszaiban, a játék stratégiai­lag oly fontos területeken. Érezni lehe­tett, hogy nüansznyi dolgok dönthet­nek: aki csak egy félhibára készteti a másikat, aki ebben a nagy egyenlőség­ben alig mérhető előnyre tesz szert... Kluviert nem többel, mint egy cipő­hosszal előzte meg a mindent eldöntő gól előtt a Baresit kisegíteni igyekvő Bobant. A szituáció a mai modern fut­ball szimbóluma. De eme gladiátor­harc közepette is el-el lehetett cseme­gézni: a búcsúzó Rijkaard Becken­bauer-i eleganciáján, Deailly erőtől duzzadó, azt penge finomságokkal ve­gyítő játékán, Simoné balettmozdula­tain, az alig 18 éves Seedorf eredeti vir­tuóz, egyéni megoldásain. De legfő­képpen azon mintegy negyedórán, amit ez a fiatal Ajax mind taktikailag, mind technikailag bemutatott. Piros-fehér viadalon, a lelátón a le­fújás utáni percekben. Némi diszhar­mónia - mármint külsőségekben - a tiszteletköröző holland játékosok és szurkolók között. A hívek az első szá­mú piros-fehér Ajax-szerelésben. A csapat pedig a második számú mély kékben. Hiába, e tekintetben a Milán fehérjéhez igazodni kellett. De ki bán­ja!? Tízezer olasz holland jóval több­nek látszik a dupla ennyi olasznál. Hallgatásuk méltóságteljes a jobb elis­merésre. Két holland nóta közötti szü­netben elnyújtva, mélyen belekezde­nek a Milán-sirató dalba. Siratják, de nem temetik csapatukat. Közben a holland szurkolóelit lejut a pályára. Ez az ő kiváltságuk, a többiek majd Amsz­terdamban kerülhetnek közelebb a kedvencekhez. A Milan-játékosokat, miután átvették az érmeket az UEFA elnökétől, elnyeli az öltöző, kivéve a sajtóteraszon helyet foglaló két harc­képtelen világsztárt, a már régóta sé­rült Marco Van Bastent és az utolsó napon a sorból kidőlő Szavicsevicset. Mögöttük, mellettük olasz kollégák. Capello főedző a sajtótájékoztatón a Milan-imagenek megfelelően nem hi­vatkozott hiányukra, de hajlandó volt elismerni: Bastent éppen a Zseninek nevezett Szavicseviccsel sikerült hosz­szú távon pótolnia, de az egykori zvez­dás montenegróinak nem akadt méltó helyettese a keretből. Legalábbis^^n a futballtörténelminek számító ^Bs 24-i szerda estén egyáltalán nem... (Vége) Bálint György Öngóllal - ezüst Az ez évi pünkösdi napokat az UFC Szekszárd fiataljai ismét Németországban töl­tötték. A több korosztálynak is kiírt neuhütteni tornán tavaly harmadik, idén a máso­dik helyet sikerült megszerezniük. A 44. alkalommal megrendezett küzdelemben a szekszárdi csapat a 14-16 éves korosztályban indult. Rajtuk kívül még német, holland, svájci, francia csapatok vettek részt a tornán. Az első két mérkőzésen 0-0-ás, illetve 1-1­es döntetlent értek el, a harmadik mérkőzést már sikerű It 1 -0-ra megnyerni, és mivel a csoport többi csapata döntetlent ért el, ezért indulhattak a döntőbsn. Ott viszont a né­met első osztályban 6. helyen álló TVS Neuhütten ellen egy szerencsétlen öngóllal 1 ­0-ás vereséget szenvedtek. A mérkőzések 2x15 percesek voltak. Eredmények: TVS OT Bremen-UFC 0-0. TVS Gmünd-UFC l-l. Gólszerző: Marosi. FCROT-Weiss Erfurt-UFC 0-1. Gólszerző: Kiss T. A döntőben: PADERBORN Neuhaus-UFC 1-0. A tornán második helyezést elért csapat tagjai: Polyák Roland, Györfi Péter - kapu­sok. Mészáros István, Galambos Gergely, Jakab Attila, Tóth Attila, Tóth Péter, Kiss Tamás, Horváth Zoltán, Torma Attila, Marosi Zsolt, Sütő Péter, Kadosa Balázs, Amb­russ Dániel, Tolnai József, Mosonyi Péter - mezőnyjátékosok. A csapat edzője: Ódor László, Potyák Antal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom