Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)
1995-06-25 / 24. szám
10 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1995. JÚNIUS 25. H Nyílt tér Kulturált életmód a szép városunkért! Városainkban egyre több bérház - 4-10 emeletes - ad kényelmes otthont a családoknak. Boldogok lehetnek akik már beköltözhettek és élvezhe !ik az összkomfortos - gázvagy bármilyen távfűtéssel ellátott - lakásukat, de még azok is akiknek lakása ún. félkomfortos. Sajnos engem nagyon lehangol, hogy az erkélyes, lodzsás lakásokat nem megfelelően használják. Miért vesszük át a déli népek szokásait? Miért használjuk az erkélyt lomtárnak, magasan függesztett állandóan kinn csüngő száritónak, holott napon meg lehet szárítani akkor is, ha az erkély üveglapja eltakarja, majd összehúzva a zsinórt, azt eltüntetni. Miért akasztanak 6-8 ruhát kitoló - ablakból kiálló szárítóra, holott a fürdőszobában 2x12 zsinóros fregolit lehet felszerelni, s ezekben az új lakásokban télen-nyáron egy éjszaka megszárad a ruha, ami vastagabb, azt is lehet másnap vasalni. Mire való a lodzsa? Elsősorban arra, hogy ott kiülhessenek házi-, vagy akár fürdőruhában, kényelmesen. Ott kávézhatnak, két jó barát, vagy házastárs remekül sakkozhat, kártyázhat, olvashat stb. Ma remek fehér bútort lehet venni, aminek a nap sem árt, vagy műtfnyag ülőkével is megoldható. Azt megértem, hogy a féltett biciklit oda állítják, de semmi esetre sem olyan „vacakokat" miket saját tapasztalatom szerint évente egyszer sem mozdítanak el helyéről, mert ez a legjobb tanyája a csótánynak és egyéb féregnek. Kár ilyenkor mást okolni ezek megjelenése miatt. Nem igaz, hogy ezeknek a holmiknak ügyesen nem tudunk helyet találni már ami fontos -, de legjobb ha kidobjuk, vagy elajándékozzuk a felesleget. A legfőbb vágyam, hogy az erkélyek mind egytől egyig virággal legyenek borítva. Nem olyan nagy költség ez, és nem olyan nagy fáradtság. Érdekes dolgot mondott el a Kanadában élő régi kolléganőm, aki Ottawában egy toronyházban lakik. Náluk az a szokás, hogy egy-egy nagy bérház beköltözése után összejönnek a lakók és többek között megbeszélik, hogy milyen virágot honosítsanak meg az érkélyükön vagy ablakukban. Igen szép látvány, amikor egyik házban csupa futómuskátli, másikon lecsüngő petúnia stb. virít egész évben folyamatosan. De jó is lenne ezt itt Szekszárdon is meghonosítani. Az ablakon SEMMIT ne dobjunk ki! Láttam olyan cigarettázókat, akik könnyed mozdulattal dobták ki az égő csikket, ami igen sok alkalommal megkeseríti az alatta lakókat, mert az éppen hajára esik amint integet, vagy a szél befújja a parazsat más lakásába, ahol a függöny, vagy padlószőnyeg begyullad. Mindezt megakadályozhatná egy jól elhelyezett hamutartó. Idős barátnőm elmondta, hogy kiülve a lodzsára elszundított, s csak arra riadt fel, hogy valami elsötétült. A felette lakó szőnyegét seperte, veregette, amitől barátnőm szeme-szája tele lett piszokkal. Meg is kérdezte tőlem: „Te tudod, hogy mire való a lodzsa?" (Poroló mindenhol van!?) Megkérném a polgármestert, hogy hozzon rendeletet, s büntesse meg először kisebb összeggel a rendbontókat, azaz városunk szépségét nem őrzőket, majd ha meghallgatást nem nyernének - emelnék a büntetés díját. DE SZÉP IS LENNE KULTURÁLT, SZÉP VIRÁGOS HÁZAKBAN LAKNI! Dr. K. G.-né Tanévzáró témazáró A Szekszárdi Vasárnap 1995. május 28-i számában megjelent „Volt egyszeregy iskola" című cikkre tantestületünk a következőképpen reagáltVOLT ISKOLA. VAN ISKOLA. LESZ ISKOLA! Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának tantestülete Szákoló Eső és ivás után A Medárd utáni esőzések - úgymond - a horgászoknak is „betettek". A keselyűsi Holt-Sió használhatatlan volt, a medret megközelíteni sem lehetett. Az ár hozott, de vitt is halat. Az élő Sió is kiöntött, ám ezt a tényt jónak értékelik a szakemberek, ugyanis az így „kapott" füves területen a hal le tudott ívni. Az viszont már a kellemetlenebb hírek közé tartzozik, hogy a Tamási melletti gonozdi 2. számú .tavon olyan magas volt a víz, hogy elöntötte a stégeket. Szerencse, hogy felépítmény nem volt rajtuk. Az viszont csak a helyi horgászok összefogásának volt köszönhető, hogy az ugyancsak gonozdi 1. számú tónál nem okozott kárt az ár, mivel az egyesületi tagok kitisztították a zsilipet. Nem fogta a Fortuna istenasszonya a naki pecások kezét, ugyanis a 13-i nagy eső elvitte a tó töltését - intenzív víz, hiszen 200 kilónál több pontyot telepítenek bele és ragadozó is szépen akad horogra - elment a víz, s vele együtt a hal is. A nemcsak mgyénkben, de Somogyban is népszerű tó helyreállításához az intézőbizottságtól (is) kérnek támogatást. Javasoljuk, keressenek addig is más horgászhelyet maguknak azok, akik Nakra szerettek volna menni. Váltsunk témát! A Velencei-tónál rendezik meg július 1-2-án az Országos 1. Osztályú Csapatbajnokságot, amiben Tolna megye is érdekelt. A kétfordulós versenyen megyénket két dombóvári ifi képviseli, a női, illetve a felnőttcsapat tagjai is dombóvári, valamint szekszárdi versenyzőkből kerülnek ki. Egy szomorú hírt hozott Janotka Lajos Szálkáról. Úgy mesélte, volt egy negyven körüli sporttárs, aki két infarktus után leszázalékoltán járt a víztározóra pihenni és pécázni, s nemrégiben egy nyolckilós pontyot fogott. Akkor azt mondta, ott akar Szálkán meghalni. Két napra rá, a szokott helyén megkapta a harmadik infarktust, ami elvitte az örök horgászvizekre. Isten nyugosztalja. Maradjunk még kicsit Szálkánál. Hírlik, jó volt az ivás, és most úgy nik, mintha még nem jött volna t^^ a halak étvágya. A keszeg kezd mozogni, a törpe jön, bízunk abban, hogy a ponty is megindul. Halpusztulás nincs a tározóban, van viszont hínár a part melletti ötméteres sávban, de ahogy a horgászokat meg a halakat ismerjük, nem sokáig lesz. Mindenesetre biztató, hogy az ősszel több mint száz mázsa pontyot telepítettek Szálkára - régiek közül is maradtak példányok, de más halfaj is fogható -, s azok zöme még nem akadt horogra. V. S. Helyreigazítás Legutóbbi lapszámunkban Hőmérő és lámpaláz címmel megjelent cikkben szereplő, az V. Számú Általános Iskolából érkezett „Tücsökzenész" neve helyesen: Kőszegi Edit. Az érintett szíves elnézését kéljük . ^^ Rendőrségi felhívás A Szekszárdi Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya eltűnés miatt körözését rendelte el Horváth Zoltán (szül.: Pincehely, 1960. július 31., anyja neve: Bognár Katalin) Báta, Sík u. 27. szám alatti lakosnak. Horváth Zoltán 1995. június 13-án reggel lakásáról eltávozott, azóta ismeretlen helyen tartózkodik. Személyleírása: kb. 170-172 cm magas, sovány testalkatú, kék szemű, barna - rövidre vágott, balról jobbra fésült - hajú, gyér bajuszt visel. Ruházata: Szürke-fekete színű, magasított nyakú, halszálkás pulóver, világos drapp színű szövetnadrág, fekete félcipő, fehér színű, siltes, piros felirattal ellátott baseball sapka. Kérjük, hogy aki az eltűnt hollétével kapcsolatban bármilyen információval rendelkezik, értesítse a Szekszárdi Rendőrkapitányság bűnmegelőzési alosztályát. Telefon: 74/411-199.
