Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-06-11 / 23. szám

4 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1995. JÚNIUS 11. Tischler-szindróma, avagy környezet-, közérzetés közéletszennyezés szekszárdi módra... A képviselő-testület legutóbbi közgyűlésének kétségtelenül legérdekesebb mozzanatának az a tájékoztató ígérkezett, melynek témája Tischler János és a TECHNOMA T KFT. vállalkozása kapcsán Szekszárdon felhalmozódott és fokozottan környezetszennyezőnek minősített galvániszap jövőbeni sorsa volt. A téma egyébként annyira örökzöld, hogy az már szinte pikáns. Amikor 1991 kora nyarán először hírét vettük, még nem tudhattuk, hogy egy szindrómával lesz dolgunk. Ha ez ügyben bárkinek is lenne oka dicsekvésre, lehetne akár hencegni is azzal, hogy a Városi Televízió ripertereként nekem sikerült elsőként lefülelnem a városba szó szerint becsempészett szállítmányokat. A VTV archívumában őrzött dokumentumok szerint akkoriban a rozsdás hordók zöme még a kölesdi téglagyár szárítófészerében dekkolt, botrányt kavaró beszámolónkkal még azt sem sikerült elérnünk, hogy legalább azok ne kerüljenek be a város területére. Nyilatkozott az ÁNTSZ illetékese dr. Kis Mária, hogy veszélyes anyag, hogy szakszerűtlen a tárolása, meg aztán a három „telephelyből" kettő illegális... mindhiába, a kölesdi maradék is ide vándorolt. A kölesdi faluatyáknak ugyanis sikerült Tischler Jánost hordóstól, galvániszapostól, káeftéstől, mindenestől kiebrudalniuk, ami - a szekszárdi folyományok ismeretében - csak a bibliai Dávid Góliát felett aratott győzelmével mérhető tett volt. Legkisebb hazánk, legkisebb megyéjének tán legkisebb megyejogú városa úgy tűnik egyelőre vesztes maradt a Tischler úrral folytatott galvániszap-birkózásban. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi Főfelügyelet veszetöjétől, Langó Nándornétól a beszámoló során azt kellett megtudnunk, hogy a hatalmas mennyiségű veszélyes anyagnak csak egy töredékét sikerült biztonságosabb edényekbe átrakni, a többi hordó esetében pusztán a rozsda lett négy évvel vastagabb, na meg a veszély ugyanennyivel nagyobb. A tíz-, a húsz- és a harmincmilliós bírságok meg mint a süketnek a jóreggelt, mert hát nem is lenne „János vitéz" népi hős, ha nem mentette volna el már régen a maga hasznát egyéb „vállalkozásaiba". Nem untatnám a tisztelt olvasót hosszas számításokkal, de mai árfolyamon a veszélyes anyagok „elsuvasztásának" hordónkénti tarifája, szorozva a Szekszárdra beraktározott hordók mennyiségével, bőségesen fedezné az eddig kirótt bírságok összegét. Egyszer tán megtudjuk, ami mindegy, hogy a város adta ki idő előtt a telephely-engedélyt, vagy a,főfelügyelet" mulasztotta el a körültekintő eljárást? Néhány biztos pont van az ügyben:,, Vitéz János" pontosan ismerte a joghézagokat, azokat a vállalatvezetőket, akik bérbe adták e célra az általuk irányított (mellesleg önkormányzati tulajdonú) vállalatok (!!!) területét. Ugyancsak ismerte a hivatali csinovnyikság, na meg a legitimitási zavarokkal küzdő politikai hatalom lélektanát, a civil kurázsi helyét és szerepét a „közvélemény-formálás "folyamataiban. A mi biztos pontunk, hogy a városnak nincs pénze, a hatóságoknak nincs joga. Nekünk viszont kell legyen türelmünk kivárni, míg a kormány ad pénzt, s születik a parlamentben törvény a... na mire is?.... Ja igen, hogy mit érdemel az a hordó, amelyik mégis ki mer lyukadni...?. Kis Pál István Nem apácaképző Jogos az önvédelem - Ma Magyarországon két szakma van, ahol büntetlenül lehet selejtet gyártani: az egészségügy és a pedagógia, hiszen „ csak" emberéleteket szúrhatunk el. Ha egy vasdarabból selejtet gyárt valaki, azt levonják a béréből.... - fejtette ki véleményét Köntösné Rajnai Annamária, a szekszárdi Kolping Iskola igazgatónője a nemrégiben lezajlott Minősített Magániskola címért folytatott felméréssel kapcsolatban. Az Alapítványi és Egyesületi Iskolák Országos Szövetségének elnöksége '94-ben egy független szakértői bizottságot hozott létre, amely a nem önkormányzati iskolák jogi és szakmai védelmét, ellenőrzését vállalja föl. Dokumentumszerűen vizsgálták az intézmény működéséhez szükséges feltételeket, az alapító okiratokon, engedélyeken túl a pedagógiai programot, a tantervek tartalmát, egészségügyi és tűzvédelmi szempontokat, majd kikérdezték a nevelőket, diákokat egyaránt, úgymond „pincétől a padlásig", az óralátogatások alkalmával. Talán a módszer egy kissé a múlt rendszerre emlékeztet, mégis egyre gyakrabban bizonyítja szükségességét, hiszen megtörtént esetek, hogy nem megfelelő jogi keretek között próbáltak iskolák kezdeni, illetve a pénzfelvétel után gyorsan be is zártak. A Kolping Szakmunkásképző Intézet és Szakiskola első kezdeményezésként indult az országban, két éve még kísérleti programként jegyezték, és még ma is megoszlanak a vélemények hátrányos helyzetét illetően. - Erre a felmérésre önkéntes jelentke-, zés alapján került sor. Vannak olyan iskolák, amelyek elzárkóztak a minősítéstől, valószínűleg ott nincs minden rendben, hiszen ma már szinte mindenfajta oktatási módot el lehetfogadtatni, ha az kellően alátámasztott. Egy normának meg kell felelni, anélkül felelősen oktatást fölvállalni nem lehet. Efért már önvédelemből is úgy döntöttünk, hogy minősítettük az iskolánkat. Szekszárdon még mindig nem fogadtak el bennünket, így ha bárki támadná a programot, a szakértői minősítés után már nem kéri^^ jelezheti meg a létjogosultságunkat, n^ vei voltunk már „apácaképzőtől" kezdve mindenféle jelzővel illetve. Az iskolában a lemorzsolódás csupán 7%, míg a városban 18-22%-os arány mutatkozik! Megfogalmazódott az a cél, hogy alsó középiskolai szinten is vállalják a tanulók oktatását, az alapműveltségi vizsgára való felkészítését. Vannak tanulók, akik már párhuzamosan végzik a dolgozók szakközépiskoláját, így azok a gyerekek is, akik úgymond perifériára kerültek nyolcadikban, mégiscsak eljuthatnak az érettségiig- „ Végül már kissé kényelmetlenül is éreztem magam, mert nem találtak hiányosságot. A minősítés öt évig érvényes, de amint alapvető hiányosságok jelentkeznek, a minősítés ismétlésére vagy megvonására kerülhet sor." Komáromi Andrea Díszkútcsere A Liszt Ferenc téren álló díszkút sorsa megpecsételődött. Az alkotó, Fusz György szobrászművész ajánlatot tett, hog> a kút felújítására megszavazott 400 ezer forintból a Képzöés Iparművészeti Lektorátus támogatásával létrehoz, elkéMáltaiak támogatása A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szekszárdi Csoportja nevében dr. Fenyőházi Lászlóné dr. Horváth Mária világi elnök fordult a közgyűléshez, a működéshez, irodabérlet és postaköltséghez szükséges havi 8 ezer forint támogatásért. Ezt az összeget nem szeretnék a máltaiak az adományokból kifizetni. Elismerve á szolgálat működését, eredményeit az elesettek, a rászorulók támogatásában, a képviselők támogatták a kérést, egy összegben folyósítják a szeretetszolgálat számára. Kubai kapcsolat? aláírásával érkezett levél, „felkérés táncra", amitől a szekszárdiak nem zárkóztak el. Ám egyetértettek abban, hogy sem a kapcsolat előkészítésére, sem azt követően városvezetők egyelőre nem utaznak a tengerentúli országba, a partnerség elvi támogatásával a gazdasági kapcsolatokat kívánják segíteni. A KSZE Rt. részéről gyümölcsöző kapcsolat lehetőségét említette Kocsis Imre Antal polgármester, hozzátévé a kubai privatizációba való bekapcsolódás lehetőségét. Óvatos megfogalmazással hoztak határozatot városatyáink: a kubai Camagüey várossal való partnervárosi kapcsolatfelvétel lehetőségéről. A kubai magykövet Carlos Trejo szít egy új müvei, egy 275 cin magas, bronz- és köanyagú, figurális plasztikát a meglévő vízmedence centrumában. A szakmai zsűri szakvéleménye szerint a szobor híven visszaadja Liszt romantikus zenei világát, megőrizve az alkotó sajátos XX. század végi plasztikai felfogását. Nos. a közgyűlés támogatta a tervet, így jövő év június 15-i« elkészül a lér hangulatát meghatározó köztéri alkotás.