Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-04-30 / 17. szám

4 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1995. ÁPRILIS 30. Legkésőbb '96-ban beavatkoznak kuncze Gábor belügyminisztert Fintér Sándor országos rendőrfőkapitány fogadta a vármegyeháza előtt Városunk és megyénk rendőreinek kiemelkedően jó, a bűnüldözésben si­keres munkáját ismerték el azzal a ran­gos eseménnyel, amelyet a régi megye­háza dísztermében tartottak: nemzet­közi rendőri tudományos konferencia színhelye volt a patinás épület. Angol, holland, kanadai, magyar és német rendőrtisztek, vezető szakemberek előadásai, illetve korreferátumai ele­mezték a közbiztonság és a bűnmeg­előző tevékenység helyzetét, s felvá­zolták, összegezték azokat a nemzet­közi tapasztalatokat, új irányzatokat, amelyek a jövő stratégiáját jelenthetik ebben a munkában. A konferencia ünnepélyes megnyi­tóján részt vett Kuncze Gábor belügy­miniszter, Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány és az ORFK több is­mert tisztségviselője. Berta Attila me­gyei főkapitány köszöntő szavai után Kuncze Gábor tartott megnyitó elő­adást. A belügyminiszter őszinte hely­zetértékelést adott a mai magyar köz­biztonságról és a rendőrségről. El­mondta: közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy romlik az emberek biz­tonságérzete, főként a vagyon elleni és a garázda bűncselekmények számának növekedése miatt. Mindent meg kell tenni ennek a tendenciának a megállí­tása, sőt visszafordítása érdekében, ami elsősorban azt jelenti, hogy a rend­őrségnek sokkal több pénzre, minőségi változást hozó technikai fejlesztésre van szüksége, valamint az állomány anyagi helyzetének javítására - hang­súlyozta Kuncze Gábor. Az utóbbi időben sokan elhagyták a rendőrséget, mert a megterhelően ne­héz munka ellenére alacsonyak a fize­tések, s valószínűleg tovább növekszik az elvándorlás, ezért a kormánynak legkésőbb 1996-ban, de lehet, hogy még előbb be kell avatkoznia ebbe a fo­lyamatba - mondta a belügyminiszter. G. J. Fotó: - ka Kuncze-ziccer Sajtótájékoztatón erősítette meg a köztisztviselői létszámleépítés té­nyét, a romló közbiztonsággal járó tennivalókat, az Országos Bűnmeg­előzési Tanács létrejöttének szük­ségességét Kuncze Gábor belügy­miniszter. A Szekszárdi Vasárnap egy kicsit másként dobta fel a labdát a miniszternek: - Miniszter úr, kosárlabdázik még? - Szoktam. Legközelebb valószí­nűleg a Street Ballon fogokjátszani, Budapesten. - Milyen poszton? - Hajdanában, aktív koromban center és bedobó voltam, most olyan pozíciót szeretek játszani, ahol egyre kevesebbet kell futni. - Tehát az eszével próbál helyzetbe kerülni? - Ez régóta így van nálam. - Várható-e a határok déli, illetve keleti részeinek biztosítása, netán le­zárása? - A lezárását természetesen nem tervezi senki, nyitott ország va­gyunk, szívesen látunk mindenkit, aki becsületes szándékkal érkezik. Az ellenőrzés szigorítása viszont sa­ját biztonságunk érdekében szüksé­ges, az erre való felkészülés folyik. - Konkrétumot megtudhatunk er­ről? ~ Ne m- -takács­Közgyűlés - estig A szokásosnál kevesebb napirendi pont, hosszabb viták jellemezték Szek­szárd Megyei Jogú Város Közgyűlésének április 25-i ülését. Városatyáink le­vették napirendről a mezőgazdasági tanácsnok személyének megválasztását. Megtárgyalták egyebek mellett Kis Pál István, a Városi Közszolgálati Televízió stúdióvezetője levelét, hosszas vita után a levél tartalmát felmondásnak minősí­tették, melyben annak írója a jelenlegi feltételekkel nem tudja vállalni az intéz­mény közhasznú társasággá alakításának levezénylését. A közgyűlés az átalakí­tás vezetésével Gál Lászlót, a televízió szerkesztőjét bízta meg júniusig, ekkor pályázatot írnak ki e tisztségre. Legalább húszezer forintot letelefonálhat... Tipikusan magyar történet, mondhatnánk a MATÁV RT. és az ERICSSON KFT. képviselőinek tá­jékoztatása után. A pálya két olda­lán, a polgármester jobbján, illetve balján Nagy Gábor, a pécsi központ és Izsák Lajos a szekszárdi centrum képviseletében, illetve Johanson úr - megfelelő ütemben passzolta egy­másnak a labdát. Fodor Miklós al­polgármester többszöri rámenős tu­dakozódása után sem derült ki: ki a felelős a többszöri határidő csúszás­ért telefonügyben. Egy újabb határ­időtazonban sikerült kipréselni: leg­később 1995. október végén min­den szekszárdi előfizetőnél megszó­lal majd a telefon. A késedelemért járó kötbér összegét letelefonálhat­ják az érintettek. Ennek összege az április 25-én Várdombon átadott há­lózat adatait figyelembe véve mini­mum 20 ezer forint előfizetőnként. A szekszárdi öt ütemről közelebbit nem árultak el a szakemberek, a na­pokban a tanítóképzőtől északra fek­vő városrészben kezdik el a munkát. Most már csak egy garanciát láthat­nak a városlakók arra, hogy október­ig telefonhoz jutnak, Lemle Béla kérdésére a MATÁV képviselője megerősítette a határidőt, mégpedig „istenbizony". Az irtandó ambrózia Egészségünk érdekében szigorú rendeletet hozott a minap Szekszárd szenátusa. Ellenszavazat és tartóz­kodás nélkül, egyhangúlag úgy dön­töttek a honatyák, ezentúl irtani kell a szép latin nevű növényt, az Amb­rosia elatiort. Azért ez a szigor, mert ez, különösen az utóbbi években sok baj okozója lett. Magyarul egyéb­ként egyszerűen parlagfűnek, - má­sok, szakemberek szerint helytele­nül - vadkendernek hívják. Ennek a növénynek virágpora tüs­kés, rücskös, megtapadnak rajta a le­vegő szennyeződései, a virágpor pe­dig a nyálkahártyán, s az eredmény az egyre több embert megbetegítő szénanátha. A rendelet, amely a város közigaz­gatási területére terjed ki, mindenki­re vonatkozik, magánszemélyekre, vállalkozásokra, intézményekre egy­aránt. Előírja, hogy a tulajdonosok a tulajdonukban, a bérlők a bérlemé­nyükben lévő területeket kötelesek a virágzó parlagfűtől mentesen tar­tani. A képviselők néhány tartózkodás­sal, de ellenszavazat nélkül arról is döntöttek, megvizsgálják a cél, a par­lagfű kiirtását elősegítő alapítvány létrehozásának lehetőségeit. A megyében ez a parlagfű alapít­vány, ha megvalósul, már nem lesz az első. Pakson az önkormányzat, a Paksi Atomerőmű Rt. támogatásá­val már pár hónapja létrehozott egy ilyent. Itt a lakosság 15 százaléka, három­ezer ember szenved a parlagfű okoz­ta allergiától, s emiatt, csupán gyógy­szerre évente hatmillió forintot kénytelenek költeni. - szepesi ­Sokba került a 46 módosítás? A költségvetés terv, nem pénz ­jelentette ki Csányi László képviselő abban a vitában, melyben a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló napirendi pontot tárgyalták a képvi­'selők. A rugalmasságot azonban csak lefelé kellene gyakorolni, tette hozzá Kocsis Imre Antal polgármes­ter. Dr. Tollár Tibor anyagi felelős­ségre vonást kért számon azon intéz­ményvezetőkön, akik jelentősen túl­lépték a költségvetési előirányzatot, míg dr. Palkó László jegyző hangsú­lyozta, itt nem pénzherdálásról volt szó, nem szakszerűtlenség okozta, hogy tavaly 46 ízben kellett módosí­tani a költségvetést - ami természe­tesen a közgyűlés joga. A három „túlfinanszírozott" intézmény nevét nem tudtuk meg, esetükben a pénz­ügyi ellenőrző bizottság dönti el, hogy jogos volt-e a költségvetés je­lentős meghaladása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom