Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-04-23 / 16. szám

1995. ÁPRILIS 30. , SZEKSZÁRDI fASARNAP 9 „Akkor állunk le, ha kérik" A fűtési szezon hivatalosan április tizenötödikén véget ért, ám a szekszárdi távfűtött lakásokban még a hét közepén is melegek voltak a radiátorok. Ez már a régi terminológia szerint túlfűtés. Erről érdeklődtünk Németh Zoltántól, a város lakásait is fűtő Héliosz Kft. igazgatójától. - Szekszárdon, elsőként az országban, 1992-ben a korábbi értelmében megszűnt az a fogalom, hogy fűtési szezon. Azóta a Héliosz csak mérés alapján adja el a hőt és, hogy mikortól és meddig fűtünk, az csak a lakók érdekeiben eljáró közős képviselők bejelentésétől függ. Ősszel akkor kezdjük a fűtést, s tavasszal akkor állunk le, amiJcor ők kérik. 9 - És ha júniusig nem szólnak? - Természetesen, az ésszerűség határain belül. így, ha egy nap az átlaghőmérséklet 12 fok, vagy három napon át folyamatosan 10 fok fölött van, leállítjuk a fűtési rendszert, kivéve, ha a közös képviselő ettől eltérően kéri. - És hogyan történik a fizetés? - A ténylegesen elfogyasztott hőmennyiség alapján. - Viszont mi havonta ugyanazt az összeget fizetjük, legyen enyhe november vagy dermesztő január... - Mert, és ez sem általános az országban, mint a villanyszámlánál az áramszolgáltatók, mi a fűtésnél átalánydíjat számolunk. A szezon végén, májusban számoljuk ki, mekkora a valós összegtől az eltérés és a júniusi számlánál fizetünk vissza vagy kérjük a különbözetet. - A lakásokban nincsen a hőmennyiséget mérő szerkezet. Hogyan tudják, hogy mennyit fogyasztottunk? - A lakásonkénti mérés a világon talán sehol nem megoldott, azért, mert nem gazdaságos. Egy ilyen mérő ezer német márka, s kétévenként hitelesíteni kell. Ezért a hőközpontokban mérjük a hőmennyiséget, s azt osztjuk szét vagy a lakások nagysága alapján, vagy a lakók által kért arányban, vagy más szempontok alapján a hőközpontból fűtött lakások között. - Vannak néhol kis szerkezetek a radiátorokon. - Ezek a költségmegosztók, ezekben a meleg hatására folyadék párolog, s ennek alapján tudjuk meghatározni, hogy az adott hőenergiát hogy, milyen arányban használták. Ám a gyakorlat azt bizonyította, aki ennek alapján az átlagosnál kevesebbet fizetett, az elfogadta, aki viszont többet, az kifogásolta a költségmegosztást. Nem vagyok cseppet sem meggyőződve arról, hogy ez a módszer általánosan elterjed a városban. - Egy enyhe telet hagytunk magunk mögött. Remélhetjük, hogy júniusban visszakapunk a befizetett fűtési díjból? - Voltak az átlagosnál melegebb és az átlagosnál hidegebb napok. Hogy összességében hol áll meg a mérleg nyelve, csak az elszámolás után tudjuk megmondani. Előzetes számításaink szerint a befizetett átalány többé-kevésbé fedezni fogja a tényleges fogyasztást. Az eltérés néhány százalékon belül lesz. - És mikor remélhetjük azt, hogy, mint a villanyóránál, itt is pontosan leolvashatjuk a hőfogyasztásunkat, í ha például elutazunk egy-két hétre és lekapcsoljuk a fűtést, akkorra nem kell fizetnünk? - Ezt csak a lakásonkénti mérés tenné lehetővé, de, mint mondtam, az ilyen készülékek annyira drágák, hogy beszerelésük a lakóknak semmiképpen nem gazdaságos. Nincsenek ilyenek a nálunk sokkal gazdagabb országokban sem. - sz 1 Meleg-helyzet A homoszexuális férfiak az utóbbi időben nagyon erőlködtek, hogy ugyanolyanok lehessenek a társadalom színe előtt, mint akik nem ilyenek. Még a házasságkötés jogát is szerették volna elérni, ami szánalmasan naiv vagy éppen felháborító kérés volt, ki-ki a maga erkölcsifelfogása, meg a józan esze alapján ítélte meg, a kívülálló óriási többség soraiban. Nemrégiben a televízióban, a népszerű reggeli műsor interjúalanyaként beszélt efféle problémáikról a „melegek" valamiféle szervezetének egyik országos vezetője. A meleg megnevezést tartják magukra nézve jónak, nem a homoszexuálist, mert mint mondta, nemcsak szexuális kapcsolatról van itt szó, hanem összetartozásról, ágyon kívül is. Érdekes felfogás. Én ugyanúgy gúnyos élűnek érzem most is, ha a homoszexuálisra azt mondják, meleg, mint ahogyan azelőtt éreztem. A meleg szót ugyanis nem lehet kisajátítani komolyan erre a célra. Egyszerűen azért, mert minden ember meleg, amíg nem teszik koporsóba. - gemenci fogyasztani. (A felszolgálók, a borravaló kiesése miatt, havonta fizetéskiegészítést kaptak a művelődési háztól.) Elkelne a városban ma is ilyesvalami. Intézményünk széles körű és sokrétű tevékenységgel járult hozzá a lakosság általános és szakműveltségének emeléséhez. Az ország egyik legmodernebb nyelvi laboratóriumában két főállású nyelvtanár, Regős Gabriella és Serege Mária tanított; a gépeket és eszközöket Garamvölgyi István és Magyar József technikusok telepítették és tartották karban. A közművelődés szervezői szekszárdi módszerként emlegették azt az oktatási formát, amellyel dolgozó emberek százait készítettük fel az általános iskolai végzettség megszerzésére. Jómagam ezekben az években fogtam hozzá akadémiai megbízással a földrajzi nevek gyűjtéséhez, egy olyan magas szintű tudományos feladat megvalósításához, amilyenre eleddig még nem volt példa a művelődési házak történetében. De ez utóbbi inkább már kifelé mutat, a megyei múzeum irányába, amelynek tizenkét évig lehettem igazgatója, kétszer annyi ideig, mint az életemben igen fontos pályaszakaszt jelentő, Babits Mihályról elnevezett művelődési központnak. (Vége) Dr. Vadas Ferenc: A „Babits" 25 éve Az intézmény életében - a már emlípéldák is utalnak rá - kedves színTolt az amatőr művészeti mozgalom. Együtteseink vagy nálunk születtek, vagy a művelődési házzal együtt izmosodtak, művészi és emberi értékekkel gazdagodtak. Táncegyüttesünk már 1972-ben KIVÁLÓ címet nyert. Arany minősítést kapott a pedagógu'skórus (karnagyok: Gerse József és Fertőszögi Béláné); jó színvonalon dolgozott az akkor még jazztrió (Kelemen, Lőrinczy, Radnai), az azóta nemzetközi sikereket elért quartet, a beategyüttes Ábrahám Zsolt vezetésével, valamint a fúvószenekar (karnagya: Véghelyi Miklós). Ez utóbbiak, indulók mellett Gershwin-, Liszt-, Berlioz-, Schubert- és Mozart-alkotásokat is játszottak megfelelő átiratban. Bábegyüttesünk pedig Bartók műveinek gyermekek számára készült adaptációit adta elő színvonalasan Wanits Hilda gondozásában. Az amatőr festők, szobrászok összefogását, nyári tanfolyamaik szervezését s a fiatalok képzését jónevű mesterek: Farkas Pál, Kovács Ferenc, M. Molnár György és Mözsi Szabó István végezték. A valahova tartozás biztonsága és a programok gazdagsága viszonylag rövid időn belül közösséget tudott formálni a korát mindig is meghazudtoló Kiss Sándorné vezetésével a nyugdíjasok körében. A másik „póluson" országosan számontartottá vált a Fiatal Utahasonlóan, az intézmény kis- és nagybusza segítette díjtalan vagy önköltségi áron történő utaztatással. Rejtvényfejtőink nemzetközi sikereket értek el, várostörténészek, horgászok, sakkozók és bélyeggyűjtők kaptak helyet a házban, de klubjaink között volt egy országosan is kuriózumnak számító képződmény: a klubpresszó. A klubpresszó se nem klub, se nem presszó, hanem a kettő ötvözete az ifjúság szabadidejének hasznos eltöltézók Klubja (vezetőjük: Kaiser István). Szinte már nem volt olyan elismerés vagy kitüntetés, amit ők ki ne érdemeltek volna. Itt jegyzem meg, hogy programjaik megvalósítását, másokéhoz sére. Mindenki beléphetett, olvashatott, szórakozhatott, készítője és részese lehetett a programoknak, ha a házirendet betartotta. Tagdíjat nem kellett fizetni, igaz, szeszesitalt sem lehetett