Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)
1995-04-16 / 15. szám
1995. ÁPRILIS 16. , szekszárdi fASARNAP 15 Bölcsesség a tavaszról „Ám legyen mélabús, aki akar, nékem elegem van belőle; már csak vidám óhajtok lenni, akár a pacsirta tavasszal! Nem is kivánok más dalt énekelni, mint szeretni még!" (Van Gogh) Nőkről, nemcsak nőknek! Sas Erzsébet oldala Kávéházi randevú Szerelmes locsolóvers A tavasz viráginak illatát Szivem, s lelkem minden szép szavát. Rádzuditom, mint patak friss vizét. Érte várom csókodnak jó izél. Húsvéti szomszédolás ^ Olaszország ^^Jáluk húsvétkor a tojás körül forog a világ. Ez még akkor is így van, ha a gyerekek nem lesik a fűfészkeket, mert szüleiktől kézbe kapják a csokitojásokat. Megkopott a húsvét szelíd bája, nem robbannak be egy-egy vödör hideg vízzel, vagy kölnivel a locsolkodók. Jóformán csak a naptárakban és a templomban tatrtják számon ünnepként. A családok életében semmiképpen nem hasonlítható a karácsonyhoz, nem jönnek össze a rokonokjobbára amolyan második gyereknapként funkcionál. A sonka helyett itt a Corallina szalámit eszik húsvét napján. Egyfajta különleges ízű felvágott, aminek az aromája az olaszok emlékeiben gyermekkoruk óta az ünneppel kapcsolódott össze, s a nosztalgia egyik forrása. A Corallina mellé itt is főtt tojást esznek, s faluhelyen húsvétkor manapság is festett, fott tojásokat visznek a templomba az ünnepi misére. Anglia Számukra a húsvét a tavasz kezdetét, az iskolai szünetet és a hét végi kirándulástjelenti?A csokoládétojást gyakran rejtik el kosárkába vagy a kertbe, az azonban még nem fordult elő, hogy élő nyúllal vagykiscsibével • iék meg gyermekeiket. Ritka a húsvéti lapok küldése a felnőttek megajándékozása is. Nincsen az ünnephez kapcsólodó menü, a Magyarországon előszeretettel fogyasztott húsvéti bárány náluk egész évben kedvelt étel. A húsvét közeledtét és az ünnepet a nagy koncertek, szabadtéri előadások jelentik, ahol a szünetekben előveszik tömött kosaraikat, s a szabadban fogyasztják el az ebédet. Húsvéthétfő már nem is munkaszüneti nap. Németország A Magyarországon elteijedt húsvéti locsolás náluk ismeretlen fogalom, legfeljebb a húsvéti étkektől elfáradt férfiemberek öblögetik torkukat jófajta rajnai borral vagy bajor sörrel. A kölni, vagy a szódavizes locsolkodás ellenére a német gyerekek is házról házrajárnak, s miután elénekeltek egy-egy alkalomhoz illő dalocskát, kisebb ajándékokkal, legtöbbször csokoládéból készült tojással távoznak. A húsvét - németül Ostern - természetesen nem ünnep Németországban sem étek nélkül. Nagycsütörtökön, amit ők zöldcsütörtöknek neveznek, csak zöld színű ételeket, általában spenótot esznek. A pénteki napjuk a mágikus erejű mézzel kezdődik, majd ebédkor lencsével folytatódik, s vacsorára halat tesznek az asztalra. A szombat elsősorban a húsvéti sütemények készítésével telik, amely a hagyományoknak megfelelően, kelt tésztából készül és különböző állatokat formáz. Az étkezés koronája a vasárnapi ebéd, amikor a német családok többségének az asztalára a tormás sonka, a tojás és a kolbász, és az elmaradhatatlan csülök mellett, szalonnával tűzdelt borjú vagy báránysült kerül. Művészi tojások Vendégem a Gemenc presszóban Csuhaj Tünde tojásdíszítő, akivel a húsvétra való készülődésről beszélgetünk. Nála ez egész évben tart... - Itt Tolna megyében nagy hagyományai vannak a tojásfestésnek. Akik müvelik, legtöbben nem tanulták, hanem úgymond örökölték, nemzedékről nemzedékre szállt ez a tehetség. Ön egy egészen más utat tett meg. - Tamásiban születtem, 16 éves voltam, amikor Szekszárdra költöztünk. A pécsi képzőművészeti gimnáziumban végeztem, kerámia szak'on, ahová úgy kerültem, hogy már az általános iskolában a rajztanár felfedezte kézügyességemet. Első munkahelyem a csatári kerámiaüzem volt, ahol gyártás-előkészítőként dolgoztam, majd a Decsi Háziipari Szövetkezetnél helyezkedtem el - illetve helyezkedtünk el a féijemmel. (Szatmári-Juhos László szobrászművész - a szerk.) A tojásfestéssel ott találtoztam először, ami nagyon rövid ideig volt munkahelyem, mert a szekszárdi Űttörőházban kaptam állást, így annyi maradt ebből, hogy a gyerekekkel húsvét előtt tojást festettünk. ^ - Mi hozta a változást '.' Laikus számára is szembeötlő, hogy ez nem a hagyományos tojásfestés folytatása. - Három éve megláttam egy könyvben azt a technikát, ami nekem nagyon megtetszett, s azóta ezt csinálom. - Elárul ebből valamit, vagy titok? - Annyit mondanék el, hogy maratott vésett technika, amelyet lúd, strucc, hattyú (halványkék) emu (sötétzöld) tojásokon végzek. - Honnan szerzi be ezeket a tojásokat, mert ugye lúdtojás az még csak-csak akad, de strucc és emu? - Külföldről, különböző farmokról származnak, ezeket a helyeket ismerősök és barátok segítségével - akiknek nagyon sokat köszönhetek - fedeztem fel. Olyan kedvesek, hogy ha valahol valami újat látnak a világban, ami tojással kapcsolatos, azonnal telefonálnak. - Honnan erednek a minták és mennyi ideig dolgozik egy-egy tojáson? - Már a decsi tojásfestésnél észrevettem, hogy nem követem hűen a hagyományos mintákat. Mindig újakat találtam ki, egyik minta a másikból fakad, s ezáltal szinte nincs két egyforma. Hozzájött ehhez az a technika amivel Magyarországon, sőt európában is egyedül dolgozom. A tojásdíszítés minden formája egyfajta rákészülés az ünnepekre. Amit én csinálok, az valamivel több, már szinte műtárgy, hisz egy strucctojást például egy hónapig tart kikészíteni. Egy-egy áttört libatojás, amely szintén kuriózumnak számít, 3-4 órai munkát vesz igénybe. - Rengeteg munka, rengeteg idő. És a cél, hogy végül eladja. Hol talál piacra egyedülálló technikájával? - Sajnos nem itthon. Amikor először elvittem zsűriztetni, kiderült, hogy ennek az eljárásnak nincsenek hagyományai, nem zsűrizik, ezért á képzőművészeti bol-' tokban bármennyire is tetszett - nem vették át. így a díszített tojásokat külföldön adom el. Jönnek a megrendelések Amerikából, Európa minden országából, ahová barátainkon keresztül eljutottak ezek a tojások. - A tavalyi húsvét előtti randevúnk azért nem jött létre, mert éppen Kölnben volt. Az idén? - Tavaly még Lipcsében és Drezdában is voltam nemzetközi tojáskiállításokon, s kaptam meghívást az idei húsvétra is Kölnbe. A külföldi kiállításokon sokat tanulok, s mindig hozok csereként haza újabb és újabb darabokat, amelyek már-már egy olyan gyűjteményt képeznek, amivel a nagyközönség elé lehet állni. - A véletlen és a sors úgy hozta, hogy az a könyv a kezébe került, de azért sok minden más is kellett ahhoz, hogy idáig eljusson. Mit jelent Önnek ez a művészet? - Szenvedélyemmé vált. Ehhez az kellett kezdetben, hogy a féljem anyagilag és lelkileg is segítsen, mellettem álljon. Örömömet lelem benne, s bármennyire is fárasztó, ha egy-egy darabbal elkészülök, gyönyörködés közben elfelejtem azt a munkát, ami benne van. - Hogy telik Szatmári-Juhoséknál a húsvét? - Kicsit kapkodva. Barátainknak, ismerőseinknek az utolsó pillanatban jut eszükbe, hogy „ugye még nekem is festesz tojást" és akkor az egész házban tojásdíszítés van. Ezért aztán maga az ünnep - miután előtte teljes bedobással dolgozom, és egész évben erre készülök már a leengedés ideje. Nyáron egy hónapig igazán félreteszem a tojásokat. A művésztelep, ahová az ország minden részéről jönnek a szobrászok, ilyenkor egy teljesen más elfoglaltságot ad számomra. Főzök és ellátom a barátokat, ami nagyon hálás feladat, s legalább annyi elismerést kapok, mint a tojásfestésért.
