Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-04-16 / 15. szám

12 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1995. ÁPRILIS 16. Várkonyi újra „reflektorfényben' Egy különös búcsú Várkonyi Gabriella, amikor még „örök díjazott" volt A KSC Szekszárd-Ikarus mérkőzés szünetében egy nem éppen szokványos és célzatos eseményre került sor: a szekszárdi szurkolók egy része „leszólította'' az ősz óta csak a lelátón helyet foglaló egykori kiválóságot, a csapat hosszú éveken át meghatározó játékosát, Várkonyi Gabriellát, hogy elbúcsúztassák... Az aktus a klub tudta nélkül történt, s a dolog felettébb kínos volt, hiszen a szurkolók, a csapat, a klub nem külön-külön, hanem együtt a mostaninál demonstratívabb és bensőséges módon szoktak elköszönni az arra érdemesülttől. Érdeklődésünkre a KSC Szekszárd elnöke a következőképpen reagált a történtekre: „Meglepődtünk az eseten. Lehet, hogy a szurkolók már többet tudnak, mint mi, de velünk Várkonyi Gabi még nem közölte, hogy befejezi sportpályafutását. A nyári szünet utáni első összejövetelen olyan választ kaptunk tőle, hogy még gondolkodik, szó sem volt a visszavonulásról, erre az ott-tartózkodók a tanúk. De vissza lehet keresni az évadnyitótól tudósító újságcikkeket is. Hangsúlyozom, mi akkor, a fenti bejelentését követően és ma sem mondtunk le róla, így az elbúcsúztatása nem lehetett téma. Várjuk, hogy a játékosunk a pályafutásával kapcsolatos elképzeléseket közölje velünk. A Kosárlabda Klub Szekszárd kész arra, hogy az őt megillető módon elbúcsúztassa. Az eset sajnálatos, de élünk a gyanúperrel: ami az évadnyitón és azt követően történt, az már következmény, a párbeszéd még valamikor tavaly tavasszal vagy éppen,nyáron szakadhatott meg a játékos és a klub között. Amennyiben a két fél a kulisszák mögötti történésekbe be kívánja avatni az olvasókat, mi nyitottak vagyunk... - ka Hanák Viktor az ifiválogatottnál „Középpályán, hátul vihetem valamire..." Hanák Viktor (17), a szekszárdi utánpótlás legfrissebb felfedezettje bizonyára nézte a korábbi Gól címet viselő NB l-es labadrúgó összefoglalókat, de gondolatai alig kalandozhattak el odáig, hogy rövid időn belül játszhat Lisztes, Bükszegi, Mátyus, Bárányos, Preisinger és a többiek ellen. Márpedig az események felgyorsultak. Korábbi edzője Teszler Vendel - meglátván benne az átlagon felüli tehetségű és szorgalmú futballistát - beajánlotta a fiatalabb évjáratú magyar ifjúsági válogatottba. Annak rendje és módja szerint megnézték a gyönki származású fiút - előbb egy pécsi teremtornán, majd ugyanitt a megyeválogatottak napokban megrendezett seregszemléjén - ezt követően a hét elején megérkezett az ifikapitány, Ziegler János „behívóparancsa". S mivel az ifiválogatott éppen az olimpiai ellen meccsezett, az UFC játékosa olyan játékosokhoz került közelebb, akiket eddig jobbára csak a tévéből ismert. - Hogy sikerült a bemutatkozás, ott tudsz-e maradni hosszabb távon az ifiválogatottnál? - E az amit még nem tudhatok. A keret tagjai általában az NB I. tartalékbajnokságban vagy az NB Il-es felnőttcsapatokban játszanak, így nincs könnyű helyzetem. Védekező középpályást kellett játszanom, szerintem elfogadhatóanjátszottam. Elégedettnek tűnt a kapitány is, különben aligha hívott volna meg a válogatott soron következő nemzetközi meccseire, Szlovénia ellen. Úgy látom a helyzetemet, hogy nagy vonalakban már megvan a 16-os keret, ahová - ha mindenki egészséges és rendelkezésre áll, még nem biztos, hogy beférek, de a 17. helyen érzem magam, vagyis közel a tűzhöz, akit foglalkoztatnak, megadják a lehetőséget, akit egy rosszabb teljesítrrfény után nem írnak le. - Hanák Viktor még Gyönkröl Gyimesi János istápolásával szépreményű csatárként indult, a legutóbbi NB IÍI-as meccsen pedig bal oldali emberfogó védőként szerepelt. - Fejlődésem ezt hozta magával. Fizikai képességeim révén vagy a középpályán vagy hátul vihetem valamire. Az, hogy csatár voltam, színesíti, értékesebbé teszi a játékomat. - Adottak a további fejlődés lehetőségei? Miben, kiben gondolkozol? - Szekszárdon. Részint azért, mert az I. Béla Szakközépiskola harmadikos elektroműszerész tanulójaként még bő két évet szeretnék eltölteni ebben az iskolában, hogy technikusi képesítést szerezzek. Részint azért, mert az UFCnek, mint az utánpótlás-neveléssel valóban kiemelten foglalkozó klubnak sokat köszönhetek. Ezen belül is Kniesz Mátyásnak, aki felfedezett és elindított - ha máshova kerülök, lehet, hogy elkallódok...? - és Teszler Vendelnek, akitől még sokat tanultam. Az oda- és visszautazás során eszembe jutottak azok a nem mindig kellemes és nehezen elviselhető edzések, amelyeket végigcsináltam. De már látom az értelmét, szükségességét... Két szekszárdi Varsóban A szekszárdi súlyemelő fenomén, Czanka Attila és Farkas Zoltán úgy készül, hogy a rejtett energiatartalékokat legföljebb majd az év végén Kínában, az olimpiára kvalifikáló világbajnokságon mozgósítsa. Mert ott nem csak önmagukért, hanem a magyar súlyemelés atlantai sanszaiért is küzdenek. Az olimpiai részvételt ugyanis megszigorították, oda ezentúl csak a nemzetközi szintű versenyzők, súlyemelő válogatottak juthatnak be: az elért pontszámnak megfelelően kap versenyzői létszámot egy-egy ország. No, de bő két hét múlva EB lesz Varsóban, azon győzni, jól szerepelni - mégha az olimpia előtti évben is vagyunk! ugyanolyan nagy dicsőség, mint máskor. A '95-ös prémiumok megszerzésének egyik nagy lehetősége. Nem az EB-re ké^ szül az európai „krém, de azért nagyc^A sokan ott lesznek közülük Varsóbai^^ Ilyenkor nagy a kavarodás, eltérő a felkészültség, nem várt győzelmek, sikerek, kudarcok születhetnek. Korábbi Európa-bajnokunk, Czanka és junior világbajnoki ezüstérmesünk, Farkas vállára most senki sem rak terheket, nincs konkrét elvárás, Zsuga Imre kapitány legszívesebben nem is indított volna csapatot az EB-n, de a szövetség ezt nem támogatta. Zsuga-Kovács-Czanka-Farkas négyes a lehető legteljesebb összhangban - központi edzőtáborok nélkül - dolgozik. Hangsúlyozzák, az EB-t most a felkészülés állomásaként kell tekinteni, így Zoli az 59 kg-os kategóriában 290 körüli, Czanka egy kategóriával följebb 310 körüli eredményt vár magától. A súlyemelésben persze egy kicsit is járatosak azért tudják, hogy a fentiek nem „piskóta" súlyok, ha teljesítik, akkor mindketten az eredménylista EB pontszerző felső részében lesznek fellelhetők. No és a varsói dobogón, s a dolgok ottani állásától, a riválisok eredményétől függően olimpia, vébé ide vagy oda - „étvágyuk'^^ már ami a fogásnemenkénti és az össz^^ tett eredményeket illeti - megnőhet... Tavaly sokan biztosra vették, hogy marad - aztán mégis elszólította a sors -, most legalább annyian voksolnak arra, hogy visszatér Szekszárdra. Vagyis e logika alapján nem szabad tutira venni, hogy Guóth Iván visszafoglalja helyét a KSC Szekszárd női kosárlabdacsapatának kispadján. Információink persze ennek ellenkezőjét sugallják: változatlan hévvel szimpatizál a szekszárdi csapattal, annak legfőbb irányítójával, de magával a várossal is! Mondhatni csak testben ment el, a lelke ittmaradt... Jön vagy marad? ez itt a kérdés, s a témában egyreforrósodnak a telefonvonalak Szekszárd és Kecskemét között. Ivánunk bevallottan híve a bulvársajtónak, respektálja a szárnyaló hírlapírói fantáziát, híve a „Vasárnapinak, de még nem híve egy vele készülő miniinterjúnak sem. Egyszerűen azon oknál fogva, mert istenigazából még ő maga sem tudja, hogy igent mond vagy sem. Civil dolgait - ami miatt itt kellett tavaly nyáron hagynia a csapatot - lerendezte és ismerve fanatizmusát, akár még Nyíregyházán is aláírná, ha... az adott csapatban lát fantáziát, ha a munka vállalásának látja az értelmét. A KSC Szekszárd a szíve csücske, de ismerni, tudni akarja, hogy mire jönne vissza...!? Az első feltétel - állítólag -, hogy az általa megjelölt, jobbára fiatal játékosokat szerezze meg a klub. A kik nem kerülnek egy vagyonba, nincs akkora nevük, hogy egymásra rálicitálnának a klubok, akik a Guóth típusú munka hatására szárnyalhatnak. Már beszélt a szekszárdi kosaras Szabó dinasztia a Bajánál jobb sorsra érdemes leányával, Noémivel és más hasonló adottságú, kvalitású fiatallal. A centerkérdést megoldandó, csevegett a szintén egykori szekszárdi Papp Katival, sőt!... nála talán (?) bizonyítási lehetőséget kapna a B-csoportban meghatározóvá váló, innét eltáncolt orosz center Csiribokova. Rákérdeznék még más egyebekre is, de a Játékszabályokat" egy ilyen megelőlegezett puhatolódzó dialógusban illik betartani. De egy valamit kiérzek a szavaiból: ha a Berkó-Madaras-Gabidulina trió maradna, az igazolások sikerességétől, avagy sikertelenségétől függetlenül az elnök kezébe csapna...