Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-03-26 / 12. szám

10 „ SZEKSZÁRDI VASARNAP 1995. MÁRCIUS 26. Kertművelés Gyümölcsösök metszése Aktualitása miatt a közelmúltban már szóltunk a telepítésekről és összefoglaltuk a termőkori metszések alapvető szabályait Az alábbiakban koronaalakítási, -nevelési kérdésekkel foglalkozunk, melynek első fontos eleme a Koronába metszés A frissen telepített gyümölcsnövények föld feletti részét a gyökérhez való arányosítás céljából mindig vágjuk viszsza! A műveletet ne kapkodjuk el, főleg csonthéjasoknál váijuk meg a rügypattanást. Ezzel a beavatkozással eldöntjük a törzsmagasságot, jórészt behatároljuk a művelésmódot és a koronaformát. Ha tehetjük, a későbbi keservek elkerülése érdekében mellőzzük a mesterséges formákat (pl. sövény). Ezek nagy szakértelmet, sok odafigyelést igényelnek. Inkább ragaszkodjunk a fajhoz illő természetes vagy ahhoz közel álló modem koronaformákhoz. Az intenzitás növelésére inkább fedezzük fel a fajtákban, az alanynemes kombinációkban rejlő lehetőségeket. Suhángok esetén a kívánt törzsmagasságra hagyjunk rá egy metszőollónyit, vizsgáljuk meg, hogy ezen a felső szakaszon épek-e a rügyek. Ha minden rendben van, vágjuk vissza a sudarat egy egészséges végálló rügyre. Ha nincs megfelelő számú rügy, változtassuk a törzsmagasságot. Koronás oltványoknál távolítsuk el az oldalvezérek és a fővezér hosszának felét, harmadát. Szabály, hogy a gyengébb vesszőket mindig erősebben kell visszavágni. Ez az elv a koronán belül is érvényes, mivel az eltérő erősségű vesszők növekedése csak így kerül szinkronba egymással. A leírtaktól eltér az őszibarack, a bokor ribiszke és köszméte, valamint a mogyoróbokor „indítása". Előbbieknál a fa közepét „kikatlanozzuk", majd a meghagyott három oldalvezért 8-10 cm-es hosszúságban egy-egy • alsó állású egészséges rügyre visszavágjuk (a karcsúorsó nevelés ismertetésétől itt eltekintünk). Az utóbbi három fajnál a 2-3 rügyre történő „tarlóra metszést" alkalmazzuk, melynek célja egy erőteljes bokrosodás elindítása. A koronaalakítás kérdéseivel a későbbiekben foglalkozunk. A hűvös-csapadékos időjárás indokolttá teszi fontos növényvédelmi problémák párhuzamos megvitatását. Tóth Ferenc okleveles kertészmérnök Tafrina ellen még lehet orvosság A tafrinás levélfodrosodás rügyfakadás és sziromhullás között fertőzheti az őszibarackot a hűvös, csapadékos, ködös napokon. Mivel a fák rügyei már 2-3 hete kifakadtak és azóta hűvös, csapadékos periódusok gyakran előfordultak, a tömeges fertőzés bekövetkezhetett. Ahol a megelőző védekezések (elsősorban a rezes lemosás) elmaradtak, rosszul sikerültek, ott az érzékeny fajtájú barackfák már minden bizonnyal betegek (igaz, ez majd csak áprilisban válik láthatóvá, mert a betegségnek nagyon hosszú a lappangási ideje). A tafrina ellen használható kontakt szerek (Delan, Bravó, Merpan, Buvicid K, Captan, Orthocid, Efuzin) elsősorban megelőzésre alkalmasak, gyógyító hatásuk minimális. A felszívódó készítményekkel (Score, Atemi C) is csak a betegség nem látható (lappangó) szakaszában lehet jól gyógyítani (annál eredményesebben, minél rövidebb idő telt el a fertőzés óta). A fodrosodó leveleket már semmi sem menti meg a lehullástól. A menetrendszerű védekezéseket sürgősen el kell kezdeni és sziromhullásig kell folytatni a kuntakt szerekkel 6-7, a felszívódó készítményekkel 8-10 naponként. Leghatékonyabbak a szisztematikus (felszívódó) és kontakt szerek kombinációi lehetnek (az Atemi C eleve gyári kombináció). Fűzi István Tolna Megyei Növényegészségügy! és Talajvédelmi Állomás, Szekszárd Közlemény Tisztelt Állampolgár! A paksi atomerőmű 30 kmes körzetében lévő polgári védelmi célú szirénák ismételt hangos próbájára kerül sor 1995. március 27-én, 13.00 órakor. Tisztelettel tájékoztatjuk önt, hogy a szirénák megszólalása ebben az időpontban csak a rendszer próbája, tehát semmiféle intézkedést nem kell tennie. 1995. március 27-én, 13.00 órakor a „KATASZTRÓFAVESZÉLY" felét - két percig tartó periodikusan váltakozó magasságú hang - majd ezt követően 13.10 órakor a „VESZÉLY ELMÚLT" jelét kétszer félperces, közben fél perc szünettel megismételt állandó magasságú hang - fogja hallani. Kéljük az ön és családtagjai szíves megértését, mivel a szirénák hangos megszólaltatása biztonságunkat szolgálja. Tapasztalatairól kérjük szíveskedjen az illetékes polgármesteri hivatalt tájékoztatni, a riasztórendszer tökéletesítése céljából. BM POLGÁRI VÉDELEM TOLNA MEGYEI PARANCSNOKSÁG FELHÍVÁS népi ülnökök ajánlására A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvénynek az 1990. évi LXXXV. tv. 1. §-ával megállapított 73. §-ának (1) bekezdése alapján a népi ülnököket a bíróság illetékességi területén állandó munkahellyel és választójoggal rendelkező magyar állampolgárok, a bíróság illetékességi területén működő helyi önkormányzatok képviselő-testületei és társadalmi szervezetek - a pártok kivételével - jelölik. A fiatalkorúak büntető ügyeiben eljáró bíróság pedagógus ülnökeit a bíróság székhelyén működő általános iskolák és középfokú oktatási intézmények (szakiskolák, középiskolák) jelölik (73. §(2) bek). A bíróság a népi ülnöki működés idejére a munkaviszonyban, szolgálati viszonyban állók részére az átlagkeresetüket téríti, míg a többiek napi 500 Ft tiszteletdíjban részesülnek. Természetesen az útiköltséget is megtéríti részükre a bíróság. Népi ülnököket ajánlani a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájában lehet (Szekszárd, Béla tér 8. földszint). 1995. április l-ig, munkanapokon 8.00-16.00 óra között. Jelöléseiket várva tisztelettel: Kocsis Imre Antal polgármester * » A bírósági népi ülnökök jogai és kötelezettségei A bíróságokra népi ülnöknek büntetlen előéletű, választójoggal rendelkező, a 24. életévét betöltött magyar állampolgár választható. A népi ülnöknek az ítélkezésben a hivatásos bírókkal azonos jogaik és kötelezettségeik vannak. Az ülnökök a megbízásuk időtartama alatt kötelesek bármilyen politikai tevékenység folytatásától tartózkodni. A párttagság önmagában nem minősül politikai tevékenységnek. Bármely központi vagy helyi közigazgatási szervnél betöltött vezető tisztség, az országgyűlési képviselői megbízatás, az önkormányzati képviselő-testületi tagság politikai tevékenységnek tekintendő. Nem politikai tevékenység a munkavállalói - szakmai, érdekvédelmi szervezetben való részvétel (lásd.: az 1989. évi XLII. törvény 4. §-ához fűzött indokolást.) Az igazságszolgáltatásban való részvételével összefüggő cselekmények miatt a népi ülnököt a köztársasági elnök hozzájárulása nélkül letartóztatni, ellene büntetőeljárást indítani vagy rendőrhatósági kényszerintézkedést alkalmazni - a tettenérés esetét kivéve - nem lehet. A megválasztott népi ülnöknek bírói esküt kell tennie. Az ülnököt a bíróság elnöke hívja be és osztja be az ítélkező tanácsba. E tisztsége gyakorlása idejére az ülnököt átlagkereset, illetőleg tiszteletdíj illeti meg, amelyet a bíróságok költségvetésükből térítenek meg. Joga a népi ülnöknek, hogy a behívásáról legalább egy hónappal korábban értesüljön, illetve, hogy kérésére, fontos okból a bíróság elnöke elhalaszthassa a működése megkezdésének időpontját. Az ítélkező tanácshoz beosztott népi ülnök joga, hogy a tárgyalandó ügyek tény- és joganyagát megismerhesse, arról őt az ítélkező tanács elnöke tájékoztassa. Az ítélet meghozatalát megelőző zárt tanácskozással kapcsolatos tanácskozási titok megőrzése a népi ülnök számára is kötelező. Ez vonatkozik a szolgálati, illetve az államtitokra is. A bírósági népi ülnök alapvető kötelezettsége - csakúgy, mint a hivatásos bírónak -, hogy a Magyar Köztársasághoz; annak alkotmányához hű legyen, lelkiismeretesen járjon el, és mindenkor tanúsítson a tisztségéhez méltó magatartást. A népi ülnökre vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket a bíróságokról szóló, többször módosított 1972. évi IV. törvény tartalmazza. (Lényeges módosítás volt a népi ülnököket is érintően az 1989. évi XLII. és az 1990. évi LXXXV. törvényben.) t