Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)
1995-03-26 / 12. szám
4 , szekszárdi USARMP 1995. MÁRCIUS 26. Tegye fel a kezét a kérdező! Tüntetők között Egy kormánydöntés utórengései MEGBOKROSODOTT A GYULA! - hirdette hatalmas transzparens a pedagógiai főiskola aulájában hétfőn délben. A hallgatók a kormány közelmúltban hozott, a felsőoktatási tandíj bevezetését célul tüzö intézkedésével szemben emelték fel szavukat azon a demonstráción, melyén a hallgatói önkormányzat elnöke bejelentette: részt kívánnak venni a fővárosban szerdán rendezendő tiltakozó tömegmegmozduláson. Folt esett a becsületen - többek közt ezt volt hivatott jelképezni az a fekete pöttyel festett fehér szalag, amit igen sok főiskolai hallgató és több szolidáris oktató viselt e héten. De értelmezhető a jelkép más módon is: fekete pontot kapott a kormány a két héttel ezelőtt hozott gazdasági megszorító intézkedésekért, egészen pontosan kiemelten a tandíj bevezetését célzó döntéséért. A hétfői demonstráción a hallgatók szószólója kiemelte: az intézkedés megszünteti az esélyegyenlőséget, a szerényebb anyagi háttérrel rendelkező fiatalok továbbtanulása előtt elzáija az utat. - Mik voltak az egyetemisták, főiskolások legfőbb követelései a csütörtöki budapesti tüntetésen?- kérdeztük Szabó Tamás szociális munkás hallgatót, a hallgatói önkormányzat elnökét, aki mintegy száz szekszárdi társával vett részt a megmozduláson. - Elsősorban a tandíj bevezetésének későbbre halasztása, valamint az, hogy a kormányzat ismét vegye fel a tárgyalásokat a hallgatói önkormányzatokkal, mert most megszűntek a kapcsolatok. Akadt azonban olyan hallgató is, aki helyeselte a kormánydöntéseket. Az egyik tanítójelölt például így érvelt: - Nem tudok egyetérteni sem a szekszárdi, sem a fővárosi demonstrációval. Tudomásul kell végre vennünk, hogy az ingyenes tanulás időszaka véget ért. Ma, amikor a világon mindenért fizetni kell, egy ilyen rossz gazdasági helyzetben lévő ország nem lehet képes „zsebből"finanszírozni a felsőokta tást. Szabó Tamás szerint azonban a hallgatók többsége a demonstráció mellett voksolt. - Eles véleménykülönbségek szerintem nem voltak, a hallgatóság egyetértett önkormányzatunk álláspontjával. Mi végsősoron nem tandíjellenesek vagyunk, hanem azt mondjuk, hogy a havi kétezer forintos díj bevezetése ilyen kondíciók mellett nem lehetséges. Megfelelő hitelkonstrukciók kidolgozását várjuk s ha ezek megvalósulnak, nem hiszem, hogy bárki is tiltakozna a tandíj ellen. - Milyen hangulatban tértek haza a budapesti tüntetésről? - A tüntető tömeggel együtt - lehettünk olyan tizenkétezren - a Pénzügyminisztérium elé mentünk, ahol Bokros Lajos állta pódiumra, ám olyan lekezelően, kioktatóan beszélt a tömeghez, hogy semmi jelét nem mutatta a tárgyalási készségnek. A rengeteg közbekiabálásban a tüntetők közül valaki a fizetését firtatta, mire a miniszter felszólította a kérdezőt, hogy tegye fel a kezét. Miután a tüntetés kétharmad része jelentkezett, ő elmondta, hogy havi bére százhatvannyolcezer forint. Ezek után már senki sem csodálkozott a stíluson. A hallgatók csalódottak: úgy érzik, szóba sem álltak velük. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége mindenesetre folytatni kívánja a harcot. Hogy milyen eszközökkel, az már a jövő kérdése. O. Jazz Quartet-lemez A Szekszárdi Jazz Quartet március 13-án nyilvános rádiófelvételen szerepelt a Magyar Rádió márványtermében. Az egyórás programban a készülő, ötödik lemezük zenei anyagának egy részét mutatták be telt ház előtt. Ezen lemez nyilvános felvétele május l-jén lesz a Babits Művelődési Ház színháztermében, a Magyar Jazzkutatási Alapítvány rendezésében. • 9 Üzenet - meghalljuk egyszer? Szép este volt. Illúziókeltő. Senki sem gondolta, hogy a hatalmas mű életre kelhet teljes egészében kis színpadon, s hogy egy öttagú zenekar nagyzenekari hangzásokat szólaltathat meg. Frigyesi Tibor rendező tisztában volt azzal, hogy tablókat, kórusokat nem vonultathat fel, ezért a nagy szerepek hangsúlyozásával, a tér adta lehetőségekben gondolkozva több prózával és mesélővel (Kozáry Ferenc) a mű vezérfonalát, az örök mondanivalót adta át nekünk. Az opera rövidített, később elsősorban fiatalokhoz szóló változata azokhoz jutott el, akik a szívükkel nézték az előadást. Voltak technikai csodák is, kiváló színpadképek, és elhittük, mert el akartuk hinni, hogy magunk is erdőben, palotában, templomban vagy égzengéses viharban járunk, tudtuk, hogy a sötétség erői elbuknak, hogy győzni fog a jó, a fény, mégis drukkoltunk a szép befejezésért. Mert a nézőteret is áthatotta a hely szelleme, a genius loci. Mi voltunk minden szereplő egyszerre. Magunkra ismertünk Papageno (Sárkány Kázmér) esendőségében, a csetlő-botló kisemberben, szerettünk volna olyanná válni, mint Sarastro (az örök Sarastro, Marczis Demeter), elhűltünk az éj királynője mesteri üveghangjain (Búzás Aida), szerettük Tamino (Lengyel Gábor) hevületét, Pamina (Gémes Szilvia) szerelmetes pianissimóit, a kamarazenekar (Papp Zoltán vezényletével) teljes odaadását, sőt a kecses mozgásúvá hunyászkodó, őrt álló sárkányokat is. Minden olyan megnyugtató, szépséget árasztó és felemelő volt ezen a színházi bemutatón. így mént el Mozart 1791-ben, s azóta küldi biztató üzeneteit. Hátha egyszer mind meghalljuk. Judika Kéz rá tevés A kézrátevésselgyógyító „csodadoktor"reklámtáblája kikerült a forgalmas járdára, az ember szinte belebotlik. Éppen fogadónap, vagyis rátevőnap van. Mehet, aki hisz benne. Ez persze csak egy a sok efféle csodadoktor közül, hiszen a televízióban láthattunk már jó néhányat, mutatták őket kezelés, azaz kezezés közben, és utána elmondhatták különleges képességüket. Beszéltek a páciensek is, többnyire azt állítva, hogy eltűnt minden nyavalyájuk. Nem csoda hát, hogy a mi városunkban is nyíltan, szégyenkezés nélkül lehet menni a kézrátevőkhöz, a városközpontban, a szokásos rendelési időben. Kézrátevés többféle van, én kettőt ismerek, a hatásuk tagadhatatlan. Egyik: valaki ráteszi a kezét másnak az értékeire, tehát eltulajdonítja. Lehet ez a valaki egy gazdag, erős cég is. Úgy teszi rá a kezét a kisebb cég vagyonára, üzemére vagy más vállalkozására, hogy bekebelezi. A nagy hal megeszi a kis halat elv alapján. Mint tudjuk, vannak csodák a piaci küzdelemben, mert akinek a keze messzire elér, az könnyen ráteszi, amire akarja. A másik kézrátevés olyan, amit bármelyik tisztességes ember megtehet. Meg is teszik sokan, az emberiség létezése óta, és az a gyanúm, hogy soha nem fog kimenni a divatból, mert ez a legeredményesebb gyógymód. A nagyon szerelmes, de a már nem annyira szerelmes férfi is szépen, kedvesen vagy gyakorlottan, rutinosan ráteszi a kezét az imádott hölgy kezére, vagy ezt kihagyva egyből más testrészeire és árad belőle az a jótékony hatású életerő, ami tulajdonképpen nincs is, mert nem ő belő le árad, hanem a társából, aki teljesen egészséges. G. J.