Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-03-19 / 11. szám

1995. MÁRCIUS 19. , SZEKSZÁRDI fASARNAP 15 Bölcsesség a virágról, az életről „A virágnak megtiltani nem lehet. Hogy ne nyíljék, ha jön a szép kikelet..." * „Elhull a virág, eliramlik az élet..." (Petőfi Sándor) Nőkről, nemcsak nőknek! Sas Erzsébet oldala Kávéházi randevú Geoff Hamilton: Az élet kertje A gazdagon illusztrált könyv felöleli a korszerű és egészséges kertművelés teljes folyamatát. Foglalkozik a diszkertek tervezésével, a növények betegségeivel,, a gyomirtással, szaporítással. A biokertészet kézikiint vében 70(1 színes fotó és rajz látható. „Örömhöz, bánathoz sok ezer csokrot kötöttem" Amikor e sorok megjelennek, Varga Józsefné, Joli néni éppen betöltötte 90. életévét. A Séd-parti ház, a Varga kertészet fogalom volt - s még ma is az - Szekszárdon. Esküvők, temetések, névnapok ezrein díszelgett a virág, amit ebben a házban kötöttek csokorba. Joli néni lánya, menye, fia társaságában, maga sütötte pogácsával fogad, s a beszélgetés során igazi kávéházi •

angulat alakul ki: egy-egy korty kávé, s közben a régíúlt, a közelmúlt s jelen emlékei, eseményei keverednek a mondatokban, hiszen hogy is lehetne 90 évet akár egy este alatt is elmesélni?! Joli néni 23 évesen kötötte életét Varga József kertészhez, akivel 58 évvel ezelőtt építették a patakparti házat, amit Szekszárdon csak Varga kertészetként emlegettek. S amikor Józsi bácsi 31 évvel ezelőtt „elment", Joli néni folytatta a kertészkedést. A virágokról így mesél: „A kedvenc virágom a bordó rózsa. Négyszáz rózsatövem volt. A napokban is rózsákkal álmodtam. (Joli néni arcán minden ránc mosolyra húzódik.) Több ezer csokrot kötöttem, örömhöz, bánathoz. Menyasszonyi csokrot legszívesebben fehér rózsából készítettem. Régebben a hosszúkás, nagy csokor volta divat, szegfűből, gerberából, rózsából, egyszínűből vagy vegyesen. Akkor még nagy névnapokat tartottak. A Mária-, Erzsébet-, Jolán-, Katalin-, Julianna-, Ilona-napokat. Anyák napjára és nők napjára sok cserepes virágot is vittek. A férfiak inkább rám bízták, hogy állítsak össze egy szép csokrot. Azt hiszem, sosem csalódtak, mert mindig visszatértek. Sokszor szaladtak ide, hogy azonnal kell egy csokor s nálam mindig volt virág, sosem volt zárva a kapu, még hét végén sem." Joli néni mesél; a pécsi zárdaiskoláról, a versekről, kedvenceiről: Arany János, Vörösmarty, Ady, Gyulai Pál, Tompa Mihály. Ö maga is „rímfaragó" volt iskoláskorában, s ha a családban valakinek névnapja, születésnapja volt, mindig ő írta az alkalomhoz illő köszöntőverset. Mesélés közben a nyolcvan évvel ezelőtt megtanult versekből idéz. Öt éve nem „dolgozik" már, mondja. Aztán előkerülnek a csodálatos hímzett párnák, terítők, s megtudom, esténként szigorúan 8-10 óráig olvas, ebből nem enged. Élete nagy ajándéka, hogy édesanya. Három év, három gyerek: András, Zoltán, Borbála. S ma már nyolc unoka, négy dédunoka szeretete veszi körül. „Hát, hogy én ezt a napot megéltem. S eljöttek hozzám, sosem gondoltam volna, olyan boldog vagyok"- mondja az est folyamán sokadszor, meg-megszakítva az emlékezést. r - Drága Joli néni! Éltesse az Isten jó egészségben, még sokáig, szerető családja körében. A hit, a munkaszeretet, a virágok hozzanak még szép nyugalmas éveket. Kívánom ezt mindazok nevében, akik évtizedeken keresztül az Ön virágaival ünnepeltek, köszöntöttek, s köszöntek el szeretteiktől. FELHÍVÁS népi ülnökök ajánlására A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvénynek az 1990. évi LXXX\. tv. 1. §-ával megállapított 73. §-ának (1) bekezdése alapján a népi ülnököket a bíróság illetékességi területén állandó munkahellyel és választójoggal rendelkező magyar állampolgárok, a bíróság illetékességi területén működő helyi önkormányzatok képviselő-testületei és társadalmi szervezetek - a pártok kivételével - jelölik. A fiatalkorúak büntető ügyeiben eljáró bíróság pedagógus ülnökeit a bíróság székhelyén működő általános iskolák és középfokú oktatási intézmények (szakiskolák, középiskolák) jelölik (73. §(2) bek). A bíróság a népi ülnöki működés idejére a munkaviszonyban, szolgálati viszonyban állók részére az átlagkeresetüket téríti, míg a többiek napi 500 Ft tiszteletdíjban részesülnek. Természetesen az útiköltséget is megtéríti részükre a bíróság. Népi ülnököket ajánlani a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodá-' jában lehet (Szekszárd, Béla tér 8. földszint). 1995. április l-ig, munkanapokon 8.00-16.00 óra között. Jelöléseiket várva tisztelettel: Kocsis Imre Antal polgármester * A bírósági népi ülnökök jogai és kötelezettségei A bíróságokra népi ülnöknek büntetlen előéletű, választójoggal rendelkező, a 24. életévét betöltött magyar állampolgár választható. A népi ülnöknek az ítélkezésben a hivatásos bírókkal azonos jogaik és kötelezettségeik vannak. Az ülnökök a megbízásuk időtartama alatt kötelesek bármilyen politikai tevékenység folytatásától tartózkodni. A párttagság önmagában nem minősül politikai tevékenységnek. Bármely központi vagy helyi közigazgatási szervnél betöltött vezető tisztség, az országgyűlési képviselői megbízatás, az önkormányzati képviselő-testületi tagság politikai tevékenységnek tekintendő. Nem politikai tevékenység a munkavállalói - szakmai, érdekvédelmi szervezetben való részvétel (lásd.: az 1989. évi XLII. törvény 4. §-ához fűzött indokolást.) Az igazságszolgáltatásban való részvételével összefüggő cselekmények miatt a népi ülnököt a köztársasági elnök hozzájárulása nélkül letartóztatni, ellene büntetőeljárást indítani vagy rendőrhatósági kényszerintézkedést alkalmazni - a tettenérés esetét kivéve - nem lehet. A megválasztott népi ülnöknek bírói esküt kell tennie. Az ülnököt a bíróság elnöke hívja be és osztja be az ítélkező tanácsba. E tisztsége gyakorlása idejére az ülnököt átlagkereset, illetőleg tiszteletdíj illeti meg, amelyet a bíróságok költségvetésükből térítenek meg. Joga a népi ülnöknek, hogy a behívásáról legalább egy hónappal korábban értesüljön, illetve, hogy kérésére, fontos okból a bíróság elnöke elhalaszthassa a működése megkezdésének időpontját. Az ítélkező tanácshoz beosztott népi ülnök joga, hogy a tárgyalandó ügyek tény- és joganyagát megismerhesse, arról őt az ítélkező tanács elnöke tájékoztassa. Az ítélet meghozatalát megelőző zárt tanácskozással kapcsolatos tanácskozási titok megőrzése a népi ülnök számára.is kötelező. Ez vonatkozik a szolgálati, illetve az államtitokra is. A bírósági népi ülnök alapvető kötelezettsége - csakúgy, mint a hivatásos bírónak -, hogy a Magyar Köztársasághoz, annak alkotmányához hű legyen, lelkiismeretesen jáijon el, és mindenkor tanúsítson a tisztségéhez méltó magatartást. A népi ülnökre vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket a bíróságokról szóló, többször módosított 1972. évi IV. törvény tartalmazza. (Lényeges módosítás volt a népi ülnököket is érintően az 1989. évi XLII. és az 1990. évi LXXXV. törvényben.)