Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-03-19 / 11. szám

1995. MÁRCIUS 19. , SZEKSZÁRDI fASARNAP 7 Amit tudni kell a hegyközségről 1994. évi CII. törvény a hegyközségekről* Az Országgyűlés a hazai szőlőművelés érdekeinek előmozdítása, a borterme­lés színvonalának emelése, termékei piacképességének javítása, valamint a kor­szerű származás- és minőségvédelem meghonosítása célját szolgáló, s az ebben érdekeltek önigazgatásán alapuló szervezetek létrehozása érdekében a követke­ző törvényt alkotja: I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény tárgya és hatálya 1. § Ez a törvény szabályozza a hegyközségek, a hegyközségi tanácsok és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban együtt: hegyközségi szerveze­tek) megalakítását, önkormányzatuk szervezetét, működését, közcélú feladatai­kat, valamint az azok ellátásához szükséges jogosítványaikat. 2. § (1) A törvény területi hatálya kiterjed a borvidéki és a bortermőhelyi tele­pülésekre, amelyek megnevezését a törvény 1. számú melléklete tartalmazza. ) A törvény személyi hatálya a szőlő- és bortermeléssel, illetve az ezekből származó termékek felvásárlá­I foglalkozó természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiség nél­küli gazdasági társaságokra, továbbá b) az e törvényben meghatározott feltételekkel a házikertiszőlő-birtokosokra terjed ki. A hegyközség 3. § (1) A hegyközség az azonos település termelői és felvásárlói által e tevé­kenységükhöz fűződő közös érdekeik előmozdítására, valamint az általuk előál­lított termékek származás-és minőségvédelmére létrehozott köztestület. (2) A törvény hatálya alá tartozó településen szőlészeti és borászati árutermelő tevékenység csak hegyközség tagjaként folytatható. Értelmező rendelkezések 4. § E törvény alkalmazásában a) termelő: aki áru termő szőlőt művel; b) felvásárló: aki borászati feldolgozás céljára szőlőt, vagy nem palackozott bort vásárol; c) házikertiszölő-birtokos: aki a tulajdonában, haszonélvezetében, haszonbér­letében vagy bármely más jogcímen a használatában lévő, ezerötszáz négyzet­méternél nem nagyobb területű szőlőültetvényt művel; d) árutermő szőlő: az ezerötszáz négyzetméternél nagyobb területű szőlőültet­vény; ­e) jogszabály: a törvény, a kormányrendelet és a miniszteri rendelet. II. FEJEZET 9 A HEG YKÖZSÉG MEG A LA KÍTÁSA A megalakítás feltételei S § (1) E törvény rendelkezései szerint hegyközséget kell alakítani a törvény hatálya alá tartozó településen, ha annak közigazgatási területén legalább ötven hektár árutermő szőlőültetvény van és ezek az ingatlanok legkevesebb tíz terme­lő használatában vannak. (2) Azonos településen több hegyközség akkor alakítható, ha azok mindegyi­kéhez legkevesebb ötszáz hektár árutermő szőlőültetvény tartozik és területileg összefüggő egységet alkot. (3) Ha egy vagy több településen a hegyközség megalakításának az (1) bekez­dés szerinti feltételei nincsenek meg, az egymáshoz földrajzilag legközelebb fek­vő szőlőterületekkel rendelkező települések termelőinek közös hegyközséget kell alakítaniuk. Ez a kötelezettség kiterjed azon település termelőire is, akik egyébként önálló hegyközséget alakíthatnának, feltéve, hogy részvételük szük­séges a közös hegyközség megalakításához. (4) Közös hegyközséget csak ugyanazon borvidék települései, illetve azonos szőlőtermő tájba tartozó bortermőhelyi települések között lehet létrehozni. A szőlőtermő tájak megnevezését a törvény 2. számú melléklete tartalmazza. (5) Ha vitás, hogy mely településeken kell közös hegyközséget alakítani, azt az érdekeltek kérelmére a földművelésügyi miniszter határozza meg. Az alakuló közgyűlés előkészítése . 6. § (1) A törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül minden érdekelt (termelő, házikertiszőlő-birtokos, felvásárló) köteles magát az ültetvénye fekvé­se, illetve a 26. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenysége szerint illeté­kes települési önkormányzat jegyzőjénél (a továbbiakban: jegyző) bejelenteni. (2) A bejelentésnek tartalmaznia kell az érdekelt nevét (cégét), lakóhelyét (te­lephelyét, székhelyét), ültetvénye helyrajzi számát, területmértékét és használa­* A törvényt az Országgyűlés az 1994. december 27-i ülésnapján fogadta el. tának jogcímét. A házikertiszőlő-birtokos a más településen lévő ültetvénye adatait is köteles bejelenteni. (3) A jegyző az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő tizenöt napon be­lül összeállítja a bejelentkezettek nevét és lakcímét termelők és házikertiszőlő­birtokosok szerint csoportosítva tartalmazó jegyzéket, s azt harminc nap időtar­tamra az önkormányzat hirdetőtábláján közzéteszi. A hirdetményben tájékoz­tatni kell az érdekelteket az alakuló közgyűlést előkészítő bizottság létrehozásá­nak időpontjáról és helyéről. (4) Az érdekeltek maguk közül előkészítő bizottságot választanak, s ezt ajegy­zőnek bejelentik. A jegyző a bejelentkezettek adatait átadja az előkészítő bizott­ságnak. 7. § (1) Az előkészítő bizottság gondoskodik a hegyközségi tagok névjegyzéke és az alapszabály tervezetének elkészítéséről. (2) Az előkészítő bizottság az alakuló közgyűlésre határnapot tűz ki,,s arról vala­mennyi, tagként számításba vehető érdekeltet írásban, valamint hirdetményi úton, illetve a helyben szokásos más alkalmazási módon is értesíti úgy, hogy azok az alaku­ló közgyűlésről legalább nyolc nappal korábban tudomást szerezhessenek. Az alakuló közgyűlés 8. § (1) A hegyközség megalakítása céljából alakuló közgyűlést kell tartani. En­nek feladata a tagok névjegyzékének megállapítása, az alapszabály megalkotása, valamint a tisztségviselők megválasztása. (2) Az alakuló közgyűlés határozatképes, ha azon a névjegyzéktervezetbe fel­vetteknek több mint a fele megjelent. (3) Ha az alakuló közgyűlés nem határozatképes, nyolc nap elteltével, de leg­később az eredménytelen közgyűlést követő tizenöt napon belül új alakuló köz­gyűlést kell összehívni, amely határozatképes, ha azon a névjegyzéktervezetbe felvettek közül legkevesebb tíz fő megjelent. (4) Az alakuló közgyűlés a határozatait - az alapszabály elfogadásáról hozott határozat kivételével - egyszerű szótöbbséggel hozza. A határozathozatalra egyebekben e törvény és - elfogadása után - az alapszabály rendelkezéseit kell al­kalmazni. 9. § (1) Az alakuló közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a közgyű­lés által választott elnök és jegyzőkönyvvezető ír alá, s két tag hitelesít. (2) Az alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabályt közjegyzői okiratba, vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. Nyilvántartásba vétel 10. § (1) Az alapszabály elfogadását követően a hegyközség székhelye szerint illetékes megyei bíróságnál kérni kell a hegyközség nyilvántartásba vételét. A hegyközség a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, az alapszabály elfogadá­sának, napjára visszaható hatállyal. (2) A bíróság a hegyközség nyilvántartásba vételéről szóló határozatát a föld­művelésügyi miniszterrel is közli. (3) A hegyközség nyilvántartásba vételére egyebekben a társadalmi szerveze­tekre irányadó szabályokat kell alkalmazni. Az alapszabály 11. § (1) A hegyközség szervezetének és működésének rendjét az alapszabály­ban kell meghatározni. (2) Az alapszabálynak tartalmaznia kell a) a hegyközség elnevezését és székhelyét, b) célját és feladatait, c) a hegyközség képviseletére jogosultak megnevezését, d) a hegyközség szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó szabályo­kat, e) a testületi szervek, a tisztségviselők feladat- és hatáskörét, választásuk mód­ját, megbízatásuk időtartamát és megszűnésének eseteit, f) a tagsági viszonnyal kapcsolatos, e törvényben nem szabályozott kérdéseket, g) a hegyközség gazdálkodására vonatkozó alapvető szabályokat (költségvetés, járulékkivetés stb.). (3) Az alapszabály elfogadásához és módosításához a közgyűlésen részt vevő tagok kétharmadának szavazata szükséges. (4) A hegyközség az alapszabályon felül ügyviteli szabályzatot is alkot. Az alapszabály más szabályzat megalkotásáról is rendelkezhet. A tagok névjegyzéke 12. § (1) A hegyközség tagjairól névjegyzéket kell készíteni, s az abban bekö­vetkezett változásokat folyamatosan vezetni kell. (2) A névjegyzéket - a hegyközség megalakulását követően - ki kell egészíteni a tag szőlejének fajtaösszetételére és korára, előző évi termésére, illetve a tag által a hegyközség működési területéről előző évben felvásárolt szőlő és bör mennyi­ségére vonatkozó adatokkal. (Folytatás a 8. oldalon.) i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom