Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-03-19 / 11. szám

1995. MÁRCIUS 19. 165 , SZEKSZÁRDI fASARNAP Fogyatékosok önbecsüléséért Terápia és út az életbe... Göncz Árpádné és Kuncze Gáborné Szekszárdon A kézen fogva - Összefogás a Fogyatékosokért Alapítvány elnö­ke, aki nem más, mint Göncz Ár­pádné, Kuncze Gábornéval együtt látogatást tett a megyei önkor­mányzat Csecsemő- és Fogyatéko­sok Otthonában. Az intézmény az­zal hívta fel magára a figyelmet, hogy olyan képzést indított el, ami a hátrányos helyzetűek (hallás-, lá­tás-és mozgássérültek), valamint a gyógypedagógiai iskolákban vég­zett, 14. évüket betöltött fiatalok­nak is lehetőséget nyújt arra, hogy szakmát tanuljanak, szőnyegszö­vők és cipőjavítók lehessenek. Az oktatás országos januártól decem­berig, egy naptári éven át folyik, s a bizonyítvány megszerzése után e hiányt pótló szakmában nagy biz­tonsággal el lehet helyezkedni. A kuratórium elnök asszonya és tag­jai - köztük négy miniszterfeleség - ezen otthonok és intézmények helyzetét országosan is nehéznek ismerték meg, ezért sokakkal ösz­szefogva az alapítvány segítségével a fogyatékos gyermekek sorsának jobbítását vállalták fel. Dr. Szabó Péter, az otthon igaz­gatója arról tájékoztatta a vendége­ket, hogy országosan is egyedülál­ló az a kezdeményezésük, hogy a mozgásrehabilitáció és munkate­rápia végén szakmunkás-bizonyít­ványt kaphatnak a fiatalok, azok, akik testi vagy szellemi adottsá­gaiknál fogva nem, vagy csak nehe­zen tudnák a képzőintézeteket lá­togatni. Összefogva a megye veze­tőivel folyamatossá kívánják tenni az oktatást, s a szakmunkásképző tanárainak segítségével olyan szakmákat elsajátítani, amelyek művelőiből kevés van. A Tolna megyeiek természetesen előny­ben részesülnek, s csak az üres fé­rőhelyekre jöhetnek más ország­részből a fiatalok. A többfunkciós intézetben a rehabilitációs egység egyik felében laknak, a másik felé­ben tanulnak a jelentkezők, diák­otthonos keretek között. Borbás Istvánné gazdasági-igazgatóhe­lyettes nagyon fontosnak tartja, hogy ezek az emberek is megtalál­ják a helyüket az életben, akár be­dolgozóként, akár induló vállalko­zóként. A végzettek nem keresnek nagy összegeket, de önmagukat el tudják tartani. Nemcsak kapnak, hanem munkájukkal adni is tud­nak. Önbecsülésük lesz. Az intézet vezetői hívják a gyermekeket, ná­luk lehet jelentkezni. Nincs más feltétel, mint hogy a fiatal testi adottsága alkalmassá tegye őt arra, hogy az álló vagy fekvő szövőszék­kel, cipész szerszámokkal bánni tudjon. A bizonyítvány a miniszté­rium által bejegyzett, tehát hivata­losan elismert. Bátran keressenek minket a szülők, segíteni fogunk, mondják egybehangzóan a veze­tők. Göncz Áprádné: - az alapít­ványtól felmérőlapot juttattunk el az ország intézeteibe és megkér­deztük, hogy a gondozáson kívül miben tevékenykednek. A vála­szokat értékeltük és így jutottunk el Szekszárdra. Nagyszerű, amit csinálnak. Minden megvalósított ötlet a tapasztalatokat gyarapítja, amiket gyorsan tovább kell adni másoknak. N. J. Egymillió a nyomravezetőnek Minden korábbinál magasabb összeg kifizetését ígérte dr. Berta Attila megyei rendőrfőkapitány a nyomravezetőnek, aki segít megtalálni egy brutális gyilkosság el­követőjét. Múlt hétfö délután Vajta és Bikács kö­zött, a 63-as út közelében három, rőzsét szedő v^jtai ember egy fej nélküli, ruhátlan, megégetett holttestre bukkant az erdőben, a megyehatártól pár méterre. A Tolna Me­gyei Rendőr-főkapitányság nyomozói megállapították, a 170-175 centi magas, feltehetően sötétebb hajszínű, fehér bőríí, nehéz fizikai munkát nem végző, de köze­pesen sportos testalkatú, 25-40 év közötti férfit nem a helyszínen gyilkolták, illetve égették meg. Halálát március tizedike kö­rül a fejére mért ütés, esetleg lövés okozta. A megcsonkított testet gyúlékony folya­dékkal égették meg. A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság kéri, aki, akár az áldozatról, akár a bűncse­lekményről bármit tud, vagy aki gyanús tü­zesetet észlelt a nőnapot követő időben, ne­tán a gyilkossággal kapcsolatba hozható cselekményt vett észre, értesítse a rendőr­séget. A brutális gyilkosság elkövetőinek kézrekerítését segítőt, teljes titoktartás mellett, a megyei rendőrfőkapitány egy­millió forinttal jutalmazza. - sz 1 ­Evangélium „Szomorúságotok örömre változik." János ev. 16, 20. Jézus tanítványaitól búcsúzik. Küszöbön áll elfogatása és kereszthalála. A tanítványok szomorúsága érthető. Húsvét előtt, a nagyböjt ideje számuk­ra egyet jelent a szomorúsággal. - Most is húsvét, a feltámadás előtt a böjt idejét éljük. Bennünket is vigasztalni akar Jézus szava: szomorúságotok örömre változik! Két oka is lehetett a tanítványok szívében a szomorúságnak: a Jézushoz fűződő személyes kapcsolatuk megszakadásának nyomasztó sejtése, az oly kedves személy elvesztése volt az egyik ok. A másik - ha szabad ezt így ki­mondani - a Jézus személyével egybefonódott várakozásaik, melyek fényes jövőt álmodtak-ígértek személy szerint mindannyiójuknak. Az álmok és vá­radalmak elvesztése talán még keserűbbé tette szomorúságukat. Mindkét ok közös nevezője a veszteség: odaveszett Jézus és odaveszett valami belő­lünk is! - gondolhatták a hozzá legközelebb állók. A nagy veszteségek idején jó odahallgatni Jézus szavára! Nem azt mond­ja, hogy a nyomasztó események végül is nem fognak bekövetkezni. Nem azért van ő, hogy eltorlaszolva az események áradatát, más irányt szabjon nekik. Sőt! Azok őt magát is maguk alá látszanak gyűmi. Ezek ellenére már most abban a tudatban kell lenniök az egykori és a mai tanítványoknak, hogy őáltala olyasmi fog bekövetkezni, ami miatt a szomorúság örömre vál­tozik. Vannak, akik úgy gondolkodnak: „Mégha csak Jézust veszítenénk, az hagyján. De itt a saját jövőnkről van szó!" Ez nem jó irány a szív számára Jé­zus szerint! Akarsz-e benne bízni, hogy neki volt, és neki lesz igaza? - „Szo­morúságotok örömre változik!" SZILVÁSSY GÉZA református lelkész )

Next

/
Oldalképek
Tartalom